Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-12 / 36. szám

KÖZÉLET 2019. február 12.1 www.ujszo.com Átlagban 1,7 percet késtek a vonatok A ZSSK tájékoztatása szerint a járatok többsége épp azért késett, mert az utasoknak sokáig tart, míg felszállnak egy vonatra DEMECS PÉTER Pozsony, összesen 544 364 vonatot indított útnak tavaly a Szlovák Vasúttársaság (ZSSK), ami éves szinten 3,31 százalékos növekedést jelent. A járatok átlagos késése 1,7 perc volt, a vonatok az esetek többsé­gében épp az utasok miatt késtek. Filip Hlubocky, a ZSSK igazga­tója szerint közel 550 ezer járatnál statisztikailag lehetetlen elkerülni a késéseket. „Ráadásul balesetekre vagy egyéb rendkívüli események­re nem lehet előre felkészülni. 2018-ban összesen 970 alkalom­mal ütköztek vonatok állatokkal, gépkocsikkal vagy emberekkel” - mondta a vezérigazgató. A vonatok a leggyakrabban épp az utasok miatt késtek, a ZSSK sze­rint ugyanis az emberek gyakran lassan vagy rendezetlenül szállnak le vagy fel a szerelvényekre, ami ál­lomásonként fokozatosan jelentős késéshez vezethet. Tavaly 179 474 ilyen eset történt. A ZSSK járatké­séseinek második leggyakoribb oka az átlagsebesség ideiglenes csök­kentése a sínek állapota miatt. A já­ratok menetrendjét jelentős mér­tékben befolyásolja az időjárás is. Több kompenzáció? A késések többségéért az utasok­nak nem is jár kompenzáció, ugyanis a ZSSK csak akkor fizet, ha a járat a saját hibájából késett, ilyen esetekből pedig kevés volt, az összes késés csupán 17,09 száza­léka. Az Európai Bizottság újonnan úgy módosítaná a szabályokat, hogy a vasúttársaságok olyan késésekért is kötelesek legyenek kártérítést fi­zetni, amelyekért nem tehetnek - figyelmeztetett a Hospodárske no­­viny gazdasági lap. A közlekedési minisztérium attól tart, hogy a légitársaságokra vonat­kozó szabályozáshoz hasonló a vasúti személyforgalomban nem működne. „A vasúton sokkal több a megálló és a járat, egy ilyen előírás túlzott anyagi megterhelést jelent­hetne a vasúttársaságoknak” - ál­lítja a minisztérium. A bizottság ja­vaslatáról még csak tárgyalnak, így még az sem nyilvánvaló, mikortól léphetne hatályba. Tragikus január Az elmúlt évben a legtragiku­sabb hónap a szlovák vasúton a ja­nuár volt, amikor összesen nyolc személy vesztette életét vonattal való ütközés során. Például január 6-án, Trencsén közelében egy InterCity-vonat el­gázolt egy személyt, minek követ­keztében a frekventált vonalon öt óráig szünetelt a forgalom. A szó­ban forgó szerelvény végül 310 percet késett, további 6 járat pedig 50-70 perces késésekkel ért be a célállomásra. A ZSSK szerint jó hír, hogy 2017- hez képest tavaly 5000 járattal több érkezett meg a célállomásra idő­ben. A ZSSK összesen 544 363 járatot indított útnak tavaly (TASR-felvétel) Bugár nyilvános választást akar KKA: Idén máshogy lesz Pozsony. A Kisebbségi Kul­turális Alap (KKA) igazgatója, Molnár Norbert szerint márci­usban kezdik a támogatások fo­lyósítását. Az egyes bizottsá­gok által elosztott keretössze­gek azonban változtak. A tava­lyi évtől eltérően a koordináci­ós tanács döntése értelmében idén nem egyenlő arányban osztották szét a rendelkezésre álló forrásokat a három magyar bizottság között. A magyar kultúra támogatá­sára szánt 4 028 000 euróból 1 409 800 jut a rendezvényekre, ugyanekkora összeget osztanak szét a színházi, zenei, tánc-, vi­zuális és audiovizuális projek­tek között, a könyv és lapki­adásra pedig 1 208 400 eurót szántak. A tanácstól megtud­tuk, hogy ezek az arányok a ta­valyi tapasztalatok és az idei prioritások figyelembevételé­vel alakultak ki. „Az arányok meghatározá­sakor a tanács tekintettel volt a 2018-ban beérkezett pályáza­tok számára és minőségére is” - mondta az igazgató. Hasonló elv érvényesül a ro­ma kulturális támogatásokat megítélő bizottságok esetében. Itt a rendezvényeket 1 021 440 euróból, a könyv- és lapkiadást pedig 340 480 euróból támo­gatják. 340 480 eurót osztanak szét a roma színházi, zenei, tánc, vizuális és audiovizuális pro­jektek között is. A többi kisebb­ség számára elkülönített támo­gatási keret ugyancsak a KKA holnapján érhető el. (czg) IBOS EMESE Koalíciós válságot váltott ki a Smernok és az LSNS-nek az alkotmánybíró-jelöltekről szóló alkudozása. Lapzártánkig a három párt nem tudott megállapodni a bírójelöltekről. Nagy valószínűség szerint a mai voksolás után, csütörtökön újabb szavazás lesz. Pozsony. A Hídban kiverte a biztosítékot, hogy a Smer tárgyalt az alkotmánybíró-jelöltekről a fa­sisztabarát ESNS-vel. Bugár Béla pártja így a korábbiakkal ellentét­ben nyilvános szavazást akar. Gri­­gorij Meseznikov politikai elemző szerint szerint a Hídban végre győ­zött a józan ész. „A Hídnak nem volt más választása, hogy a pártra ne úgy tekintsenek, mint egy olyan asszisztensre, mely segít a nem de­mokratikus viszonyok bevezetésé­ben” - magyarázza az elemző. Meseznikov szerint ha a Híd nem állt volna elő a nyilvános szavazás­sal, akkor a pártot is meggyanúsít­hatták volna azzal, hogy a Smerhez hasonlóan ők is lepaktáltak a fa­sisztabarát ESNS-vel. Az elemző szerint ezzel a lépéssel a maradék szavazóit megtarthatja a párt. Andrej Danko (SNS) kizárta, hogy egyeztetett volna Marian Kotlebá­­val, elmondása szerint szintén hajlik a nyilvános voksolásra. Titkos vagy nyilvános A házelnök szerint az alkotmánybíró-jelöltekről nem sza­vazhatnak a parlamenti szavazóbe­rendezéssel. Mindenképpen manuá­lis, papíros szavazás lesz. Ha a kép­viselők a titkos szavazás mellett dön­tenek, akkor mind a 150 képviselő azonos szavazólapot kap 39 bíróje­lölt nevével. Ha nyilvános lesz a vok­solás, akkor a képviselők névre szóló nyomtatványt kapnak, szintén 39 névvel, melyet a szavazatok össze­­számlálását követően nyilvánosságra hoz a parlament. Ki lesz a befutó? „Nekem teljesen mindegy, ki kerül az Alkotmánybíróságra. Egyetlen feltételem a szakmaiság és hogy aje­lölt megfeleljen az erkölcsi elvárá­soknak” - közölte Danko azzal, hogy a nemzetiek frakciója a szavazás előtt összeül ugyan, de képviselői szabad kezet kapnak az alkotmánybíró­választás során. Információink sze­rint a Híd frakciója kilenc bírójelölt­ről megállapodott, de ez nem végle­ges, még ma is tárgyalnak a jelöltek­ről. Debnár Klára, a párt szóvivője ki­jelentette, mindent elkövetnek azért, hogy a parlament 18 jelöltet állítson az államfőnek. A Smer viszont semmit nem árult el arról, hogy a párt milyen kulcs alapján dönt majd az alkotmánybíró­jelöltekről. Az ellenzéki SaS és OEaNO között gyorsabban született konszenzus. A két ellenzéki párt már a hétvégén tisz­tán látott, s 11 közös bírójelöltben tu­dott megállapodni. Konkrét nevekről egyik sem hajlandó beszélni. Ugyan­akkor Veronika Remisová (OEaNO) kijelentette, hogy az OEaNO frakci­ója képes volt 18 bírójelöltet kivá­lasztani a jelentkezők közül. A párt képviselői tehát 18 jelöltre adják le voksukat. Csütörtökön újrázhatnak Andrej Danko házelnök tegnap azt is bejelentette, hogy a mai voksolás mellett csütörtök délelőtt 11 órakor ismét szavazhatnak az alkot­mánybíró-jelöltekről. Állította, hogy a második időpontot arra az esetre je­lölte ki, ha a parlament ma nem tudná megválasztani a szükséges 18 bíró­jelöltet. Az SNS elnöke kategoriku­san elutasította azokat a háttér­információkat, melyek szerint egyezség született arról, hogy ma csak hat alkotmánybíró-jelöltet szavazna meg a plénum. Ha ugyanis az államfő közülük hármat kinevezne, akkor az Alkotmánybíróság péntektől nem bénulna meg. S eszerint a forgató­­könyv szerint a Smer, pontosabban Robert Fico kényelmesen kivárhatná az új köztársasági elnököt. Andrej Kiska ugyanis nem hajlandó kine­vezni a volt kormányfőt. Bugár Bélát felháborították a hírek, melyek szerint a Smer az LSNS képviselőivel egyeztetett az alkotmánybíró-jelöltek támogatásáról (TASR-felvétel) 2 I

Next

/
Thumbnails
Contents