Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-04 / 3. szám
6 I KÜLFÖLD 2019. január 4. | www.ujszo.com Nincs menetrend és nincs határidő a kivonulásra Szíriából RÖVIDEN Felrobbantotta magát két terrorista Tunisz. Tegnap felrobbantotta magát két terrorista Tunéziában, miután tűzharcba keveredett a biztonsági erőkkel a fővárostól délre fekvő Zsilma városban. A terroristák azután végeztek magukkal, hogy a biztonsági erők bekerítették őket búvóhelyükön. A 2011 -es tüntetések óta, amelyek megdöntötték az akkori államfő, Zin el-Abidin Ben Ali uralmát, Tunéziának többször gyűlt meg a baja a szélsőséges iszlamistákkal, akik az Algériához közeli határ mentén bujkálnak. Mintegy 3000 tunéziai állampolgár csatlakozott az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezethez és más iraki, szíriai és líbiai radikális csoportokhoz. (MTI) 400 embert mentettek meg Madrid. Az év első két napján 401 migránst mentett ki a Földközi-tengerből a spanyol parti őrség. Kedden, az év első napján 111, szerdán 290 embert mentettek ki a Gibraltári-szorosból és az Alborán-tengerből. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) legutóbbi adatai szerint tavaly több mint 50 ezer illegális bevándorló érkezett Spanyolországba. Legkevesebb 769 migráns vesztette életét, vagy tűnt el nyomtalanul, amikor megpróbált Spanyolországba jutni Észak-Afrikából. (MTI/AFP) 300 zsidó telepest távolítottak el Jeruzsálem. Erőszakkal eltávolítottak 300 fiatal zsidó telepest egy illegális ciszjordániai kolóniáról, amelyet két évvel ezelőtt már egyszer felszámoltak egy izraeli bíróság határozatára; huszonhárom rendőr és három civil megsebesült - jelentette tegnap a Jediót Ahronót című izraeli újság honlapja. A telepes fiatalok úgy tiltakoztak az újabb ciszjordániai palesztin terrorakciók miatt, hogy a már két éve felszámolt Amóna kolónia helyére költöztek két lakókocsiba. Nem távoztak a felsorakozott rendőri és határőrosztagok felszólítására sem. (MTJ) Viseljenek fegyvert a tanárok Washington. A floridai oktatási intézmények tanárainak felfegyverzését javasolja a tavalyi parklandi iskolai mészárlásról készült végleges jelentés - jelentette a CBS amerikai televízió floridai csatornája. A több mint 400 oldalasjelentés az oktatási intézmények védelmének teljes és mélyreható reformját javasolja. Állást foglal a tanárok ajánlott felfegyverzése mellett, és szorgalmazza ún. menedékövezetek, olyan terek kialakítását az iskolákban, ahol egy lövöldözés, tömegmészárlás vagy kisebb incidens idején a diákok és a tanárok meghúzhatják magukat. Ezeket a helyeket a termek bejárati ajtóból nem látható részein lenne célszerű kialakítani. (MTI) Washington. „Nincs menetrend és nincs határidő ez ameriksi katonák kivonására, csak bizonyos idő után vonulunk ki Szíriéből" - jelentette ki Donald Trump. Az amerikai elnök a kongresszus demokrata párti és republikánus vezetőivel folytatott megbeszélés után nyilatkozott a sajtónak. Hangsúlyozta, hogy az amerikai katonák Szíriából való kivonásának sem menetrendje, sem határideje nincs. Donald Trump kijelentette azt is: a visszavonulás közben ügyelnek majd arra, hogy megvédjék az Egyesült Államok szövetségeseként az Iszlám Állam terrorszerve-Brazília kilép az ENSZ globális migráciás csomagjából - erősítette meg az újonnan beiktatott brazil elnök, Jair Bolsonaro a Brazíliavárosban tartózkodó Mike Pompeo amerikai külügyminiszternek, akit szerdán fogadott. Brazíliaváros. Az amerikai külügyminiszter Bolsonaro január 1-jei beiktatása alkalmából tartózkodott a brazil fővárosban, ahol Donald Trump amerikai elnököt képviselte. A találkozón Bolsonaro tájékoztatta Pompeót abbéli szándékáról, hogy „visszavonja Brazília csatlakozását a Migrációról szóló Globális Megállapodáshoz” - jelentette az EFE spanyol hírügynökség meg, nem nevezett brazil hivatalos forrásokra hivatkozva. Az ENSZ globális migrációs csomagját a világszervezet 152 tagállama ratifikálta a múlt hónapban az ENSZ közgyűlésén, köztük az akkor még Michel Temer elnök által kormányzott Brazília is. A globális migrációs csomag elfogadását elutasító országok egyike volt az Egyesült Államok, amelynek kormánya azzal érvelt, hogy a megállapodás olyan szabályokat vezet vagy vezetne be, amelyek befolyásolhatják szuverenitását. Bolsonaro ugyanezekre az okokra hivatkozva MTI-TUDÓSÍTÁS Ukrajna arra készül, hogy újabb hadihajókat indít útnak a Fekete- és az Azovi-tenger között a Kercsi-szoroson keresztül - erősítette meg tegnap egy televíziós interjúban Jurij Birjukov, Petro Porosenko ukrán elnök és a védelmi miniszter tanácsadója. Kijev. Ezt mondta Olekszandr Turcsinov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottság (RNBO) titkára tavaly decemberben a BBC ukrajnai kiadásának adott interjújában. A politikus érvelése szerint ugyanis ha Kijev nem indítana több hajót, akkor elismerné Oroszország zet ellen harcoló szíriai kurdokat is. „Nem akarok örökké Szíriában maradni” - fogalmazott. Korábban, a kormányülésen - amelyen egy ideig szintén jelen lehetett a sajtó - lekicsinylőén beszélt James Mattis lemondott védelmi miniszterről, aki éppen azért nyújtotta be váratlanul a lemondását, mert nem értett egyet sem a szíriai csapatkivonással, sem az elnök afganisztáni politikájával, az Afganisztánból való fokozatos kivonulással. „Ugyan, mit tett értem Mattis? Hogyan teljesített Afganisztánban? Egyáltalán nem túl jól” - mondta a kormánytagoknak. A kabinetülésen a védelmi minisztérium képviseletében már Patrick Shanahan akarja kivonni Brazíliát az egyezményből. Az EFE a brazil elnöki hivatal meg nem nevezett forrásaira hivatkozva beszámolt arról is, hogy Pompeóval való találkozóján Bolsonaro aggodalmának adott hangot a venezuelai helyzettel kapcsolatosan. Az amerikai külügyminiszter azt mondta Bolsonarónak: az Egyesült Államok és Brazília osztozik azon az „őszinte vágyon”, hogy „visszatéijen a demokrácia Kubába, Nicaraguába és Venezuelába”, azokba az országokba, „ahol az emberek nehézségekbe ütköznek, ha ki akarják fejezni véfennhatóságát a Krím és a Kercsiszoros fölött, ezt pedig nem teheti és nem is teszi meg. Turcsinov kifejtette, hogy a nemzetközi megállapodások értelmében az ukrán hajóknak joguk van akadálytalanul közlekedniük oda-vissza a Fekete- és az Azovi-tenger között. „Mi pedig ezt folytatjuk is, akár tetszik ez az oroszoknak, akár nem - szögezte le. - Következő alkalommal nemzetközi megfigyelőket is viszünk magunkkal. Próbáljanak csak még egyszer olyasmit tenni az oroszok, mint legutóbb” - utalt a november 25-én történt incidensre, amikor az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra a Krím félsziget partjaitól 13-14 tengeri mérföldre, majd elfoglalta őket, a haditengerészeket pedig tiltott határátügyvezető védelmi miniszter vett részt. Trump azt is sejtetni engedte, hogy Mattis nem lemondott, hanem ő menesztette a tárcavezetőt. James Mattis október 19-én jelentette be, hogy lemond, miután Donald Trump a tanácsai ellenére közölte: kivonja a mintegy kétezer fős amerikai csapatkontingenst Szíriából. „Hazajönnek. És most jönnek haza” - fogalmazott akkor az elnök, azt sejtetve, hogy a csapatkivonás azonnal megkezdődik. Bejelentését bel- és külföldön is értetlenség fogadta, befolyásos republikánus politikusok is élesen bírálták őt. December 30-án Trump a Fehér Házban ebéden látta vendéleményüket”. Beszéltek ezen országok népeinek támogatásáról, valamint „a demokratikus kormányzás és az emberi jogok érvényesülésének helyreállításáról”. Pompeo elmondta, hogy szó esett „a Venezuelából származó fenyegetésekről is”. Arról nem közölt részleteket az amerikai külügyminiszter, hogy Washington hogyan tervez fellépni a venezuelai, kubai és nicaraguai demokratikus változásokért. Pompeo nem reagált arra az újságírói kérdésre sem, amely azt firtatta, hogy a katonai beavatkozás lehetséges opció-e. (MTI/EFE/dpa/Reuters) lépés címén letartóztatta. Az incidenst Kijev katonai agressziónak minősítette. A novemberben törtétekkel kapcsolatban a tanácsadó kijelentette: az orosz fél vélhetően arra számított, hogy az ukrán hajók visszalőnek. „Ez esetben Oroszország bizonyítani tudta volna, hogy mi agresszívan léptünk fel” - magyarázta. Kiemelte annak fontosságát, hogy az ukrán hadihajókat nemzetközi vizeken foglalták el. „Vagyis ez nem fedi az oroszok meséjét arról, hogy egyetlen hajónk is megsértette volna a területi vizüket. Ráadásul a Krím területi vizeit? A Krím Ukrajna része. Ezért igen, a hajóink továbbra is közlekedni fognak. Nem mondhatjuk azt, hogy megijedtünk, ezért többet nem indulunk el” - fejtette ki. gül Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátort, aki ezt követően a sajtónak arról számolt be, hogy az elnök lassítani fog a szíriai csapatkivonáson. Trump a kormányülés után - még a sajtótájékoztató előtt - tanácskozott a kongresszus demokrata párti és republikánus vezetőivel a részleges kormányzati leállás esetleges feloldásáról. Az elnök azonban hajthatatlan maradt. Mint fogalmazott: a részleges leállás addig marad, amíg szükség lesz rá, vagyis amíg a demokraták meg nem szavazzák azt a kormányzati költségvetést, amely magában foglalja az amerikai-mexikói határon építendő falhoz kért összeget is. (MTI) A Boko Haram 200 harcosával végeztek Niamey. A Boko Haram dzsihádista szervezet több mint kétszáz harcosával végzett a nigeri hadsereg az ország délkeleti részén, a Csád-tó medencéjében indított hadműveleteiben - közölte szerda este a nigeri védelmi minisztérium. „A szárazföldi alakulatok és a légierő együttes műveleteinek eredményeképpen január 2-ig a légicsapások az ellenség több mint 200 terroristáját tették ártalmatlanná, további 87-tel a szárazföldi erők tagjai végeztek” - részletezte közleményében a minisztérium. A december 28-án indított „nagyszabású átfésülő művelet” a nigeri-nigériai határfolyó, a Komadugu vidékére és a Csád-tó szigeteire összpontosul. Ez a mocsaras térség rejtekhelyül szolgál a Boko Haram harcosainak. A minisztérium leszögezi, hogy a nigeri hadsereg az elmúlt hét harcaiban nem szenvedett veszteséget. A nigeri erők azt követőn indították meg offenzívájukat, hogy a szomszédos Nigéria hadserege aggodalmát fejezte ki, hogy a Boko Haram 2019 elején támadásokat hajthat végre a térségben lévő állásai ellen. (MTI) Eltűnt az északkoreai diplomata Szöul/Róma. Eltűnt egy észak-koreai diplomata, aki nagykövet volt Olaszországban - közölte tegnap egy dél-koreai parlamenti képviselő, miután egy szöuli lap megírta, menedékért folyamodott Nyugaton. Cső Szón Gil és felesége novemberben tűnt el, üzenet meghagyása nélkül távozott Észak-Korea római nagykövetségéről - mondta Kim Min Ki dél-koreai parlamenti képviselő, akit a dél-koreai titkosszolgálat tájékoztatott. A Csoszun II- bo dél-koreai napilap tegnap azt írta, hogy a 48 éves Cső menedéket kért egy meg nem nevezett nyugati országban, és jelenleg az olasz kormány védelme alatt biztonságos helyen tartózkodik családjával együtt. Az olasz külügyminisztérium cáfolta, hogy Cső menedékért folyamodott volna. (MTI/AP/AFP/Yonhap/TASZSZ) Brazília kilép a migrációs csomagból Bolsonaro beiktatása napján híveinek integetett, most a migrációs csomagnak int búcsút (TASR/AP-felvétel) Ukraina úira átkelni készül a szoroson
