Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-04 / 3. szám
www.ujszo.com | 2019. január 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Es akkor elkezdett havazni Megigézve nézték a hópelyhek koreográfiáját a rosszarcúak is SÁNTA SZILÁRD új év első napján havazni kezdett a kora reggeli órákban. Azt nem állíthatjuk, hogy a hóhullás teljesen meglepte volna a másnapos, remegő gyomrú országot, hiszen az országos meteorológiai szolgálat napokkal korábban megjósolta a havazást; a csipás ország tehát elfogadta, tudomásul vette, hogy havat hozott az újév. A sok milliárd apró jégrészecske hókristállyá egyesülve hullott alá; a nagy, összetapadt pelyhek először függőlegesen, majd rézsűt érkeztek, kitöltve a teljes látóhatárt. A szilárd halmazállapotú csapadék pár perc alatt fehér bevonatot adott a kótyagos, káromkodva ébredő regnumnnak. Az elnöki palotában, ahol az újévi beszédre készülődtek, az ablakhoz tódultak a sminkesek, a beszédírók és a tanácsadók. Az egyik ablakhoz odalépett az elnök is, s tekintetét a sűrű hóesésbe fúrta. Megigézve nézték a hópelyhek koreográfiáját a rosszarcúak, az örök másnaposak a kocsma rácsos ablakán át. A poharukba kapaszkodva csoszogtak az ablakig, ahol egymás szavába vágva a régi, kemény telekről sztorizgattak. A függönybe csimpaszkodva lestek ki a gyerekeké karácsonyi levonókkal dekorált erkélyajtón, ők a hógolyót, a hóembert, a szánkót látták a földön szétterülő hóanyagban. A hajnali hószállingózásból délelőttre egyenletes, határozott tempójú, komótos havazás lett, amely leszigetelte a vetést, eltűntek a szántóföldek barna foltjai. A városok utcáin a hó ellepte a pezsgősüvegeket, a petárdákat, a konfettit, a tavalyi és az újévi hányást. A hómentesítés nyomait még nem lehetett látni, mintha a karbantartó vállalat hómunkásai, hókotrói és hóekéi is kiélvezték volna a látványt. A későn ébredők először a telefonjukon pillantották meg a havas tájat, s olvashatták, a havazás kommentlavinát indított el, indulatos vita kerekedett a hó igaz természetéről, eredetéről és hátteréről. A későn ébredők első útja a kávéfőző helyett a redőnyzsinórhoz vezetett. A hó közben belepte a dombot és a gödröt, a madáretetőt és a rókacsapdát, a medencét és a moslékos kannát, a libikókát és a kutyaszart, a lámpavasat és a haj léktalant. Az év első napján ott szunnyadt az egész ország a hó alatt, hogy aztán lerázza magáról, mint kutya a vizet, és mozgásba lendüljön. I 7 A párt és a kormány időszerű feladatairól KERÉNYI GYÖRGY 7 rett ez már nagyon: „Mészáros Lőrinc” lett a leggazdagabb ma-E gyár a Forbes magazin év végi listáján. Az idézőjellel a kritikus sajtó Orbán Viktor álnevét jelöli. O korábban csak Nárcisz nevű kuvaszát tartotta a barátja, Mészáros által Orbán apjának cégétől bérelt és felújított hatvanpusztai haciendáján (így szoktuk mi ezt, állatbarátok: másnál tartjuk a kutyánkat). Tavaly a Mészáros-vágyon egy kis része (alig 6 milliárdnyi) már nyilvánosan, cégpapírokon is megjelent az Orbán-Tiborcz-családnál. Természetesen a vőnél - vagyonnyilatkozata szerint Orbán még mindig küszködik a lakáshitelével. (Hogy ki rendelkezik valójában aNemzeti Együttműködés Rendszere burzsoáziájának vagyonával, azt a gigászi fideszes médiakonglomerátum létrejötte is illusztrálja: a médiumok tulajdonosai ingyen felajánlották több tízmilliárdnyi vagyonukat az új alapítványnak. Biztosan maguktól. Putyin szokta ilyen hatásosan meggyőzni az oligarcháit.) Orbán nyári tusványosi beszédében kultúrharcot is hirdetett. („Most ez a feladat áll előttünk, vagyis kulturális korszakba kellene ágyaznunk a politikai rendszert... Valóban egy új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség a harmadik kétharmad után, és mi tagadás, nagy változások előtt is állunk.”) A kultúra ugyan nem a szavazatszerzés terepe, meg sem közelíti a migráns-csodafegyvert (ami a szintén jól teljesítő rezsiharcot váltotta), de szőkébb körben azért mobilizál, egyben tartja a széljobbos kemény magot, ráadásul ügyesen rá is köthető a legfőbb ellenségre: kultúra - gender - Soros - migráns. Emellett kiváló álcaháló: a bíróságok ellen mégsem illik az EU-ban háborút hirdetni, azokat - szintén év végén - egyszerűen, fölhajtás, harci kürtök nélkül megszereztük. A kultúrharc gumicsontját persze nem csak mi, magyarok szeretjük rágcsálni, és nem is csak a nacionalisták. Az identitáspolitikától fűtött baloldal is hirdet ilyet, pl. Amerikában. És bár azok sem mindig maradnak a közéleti viták terepén (lásd az egyetemeket), de azért ott nem úgy vitáznak, hogy az állam betiltja (az amerikai párhuzamnál maradva, mondjuk, kötelezővé teszi) a genderszakokat. Ráadásul a hazai komcsi/libsi elnyomás olyan ravaszul valósul meg, hogy nyolc éve a Fidesz nevez ki mindenkit a kulturális életben. Mintha a Fidesznek lenne egy „tennivalók listája”, melyen ott sorakozik minden olyan terület, szervezet, mely valamilyen autonómiával bír még. Most a tudomány, kultúra, értelmiség sorhoz értek. (Fontos részfeladatokat azért megoldottak már itt is 2010 óta: az egyetemeket megregulázták, a Nemzeti Kulturális Alapot irányításuk alá vonták.) Az értelmiség fontos pont a to-do-listán, tudják mindenütt, ahol be kell tömi egy társadalmat: Csehszlovákiában mindössze 100 magyar pedagógus maradt, mire 1948- ban újraindították a magyar nyelvű közoktatást. Új kultúrharcuk célpontjai kicsit fogvacogva bátorítják egymást: a szellemet nem lehet betiltani, az érték úgyis utat tör magának stb. Pedig nem. Ha most kinyírják az altematív/független színházakat (épp a politikafuggetlen színháztámogatási rendszert számolták föl), akkor fontos kulturális hajszálgyökereket vágnak el. Pintér Béla rendezhet még kőszínházakban (amíg meg merik hívni), de a társulatának vége. Könyvek megíródnak, de kiállítások nem születnek meg, a fiatal értelmiség pedig egyre nagyobb számban hagyja el az országot. (Az egész térséget sújtó kivándorlási hullámban Magyarország magasan az első a diplomások terén.) A Duna túlpartján mintha ellenkező irányúak lennének a mozgások. Míg „Mészáros” a leggazdagabb magyar lett, addig Robert Fico, aki a nemrég első fokon 5 évre ítélt vállalkozó, Bastemák luxuslakóparkjában bérel (az idézőjel talán itt is elférne) lakást, már nem miniszterelnök (pedig ő is próbálkozott felülni a migráns- és Soros-vonatra). Bérlőtársa, Kalinák, a parlamentből is távozik. Kultúrharcnak, pontosabban a magyarországihoz hasonló általános tudomány- és értelmiségellenes kormányzati nyomulásnak (CEU, Magyar Tudományos Akadémia) nyoma sincs. Vajon itt nem tudják, hogy színház az egész világ? A szerző Pozsonyban (is) élő magyarországi újságíró „Bele kell törődni, hogy Aszad hatalmon marad Szíriában” A brit külügyminiszter szerint a Nyugatnak egyelőre bele kell törődnie, hogy Bassár el- Aszad szíriai elnök hatalmon marad. Jeremy Hunt a Sky News brit hírtelevíziónak kijelentette: London régi álláspontja, hogy a jelenlegi szíriai rezsimmel nem teremthető tartós béke Szíriában. „Sajnálkozással kell megállapítani, hogy Aszad még egy ideig hatalmon lesz a neki nyújtott orosz segítség miatt” - tette hozzá. Orosz és vegyi fegyverek Jeremy Hunt szerint Oroszország úgy értékelheti a helyzetet, hogy Szíriában befolyási övezetet nyert magának. „A mi válaszunk erre az, hogy ez így van, de Oroszország ezzel felelősséget is magára vett.” Ha ugyanis Moszkva részese akar lenni a szíriai folyamatoknak, akkor neki kell biztosítania a tényleges béke megteremtését, és ez annak garantálását is jelenti, hogy Aszad nem vet be vegyi fegyvereket saját népe ellen - mondta a brit külügyminiszter. Brit kormánytisztviselő most első ízben beszélt nyilvánosan arról, hogy a Nyugat ez idő szerint kénytelen beletörődni Aszad hatalmon maradásába, London azonban már korábban egyértelmű utalásokat tett arra, hogy Oroszország feladatának tartja a szíriai rezsim féken tartását és a békés rendezés előmozdítását. Jeremy Hunt elődje, Boris Johnson tavaly a BBC televíziónak kijelentette: kizárólag Oroszország tudja a tárgyalóasztalhoz kényszeríteni a szíriai elnököt, „és nagyszerű lenne, ha ezt meg is tenné”. Kivételes a légicsapás Johnson a szíriai katonai létesítmények ellen tavaly áprilisban végrehajtott, összehangolt amerikaibrit-francia légitámadás után, egy újságcikkben külön is hangsúlyozta: a nyugati katonai akció résztvevői nem Oroszország szíriai stratégiai célkitűzéseinek akadályozására tettek kísérletet, és a légicsapások nem jelentették Nagy-Britannia vagy általában a Nyugat szíriai szerepvállalásának eszkalációját. A tavaly áprilisi nyugati légitámadás előzményeként a nyugati szövetségesek szerint a szíriai hadsereg vegyifegyver-támadást követett el a Damaszkuszhoz közeli Dúma városában, ezt azonban a szíriai kormány és Oroszország is tagadta. Heves harcok Továbbra is harc dúl Eszaknyugat- Szíriában a kormányellenes lázadók és a dzsihádisták között; a kedd óta tartó összecsapásokban legkevesebb 75 fegyveres vesztette életét, miközben az északi Manbídzs térségében viszonylagos béke honolt - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű emigráns szervezet csütörtökön. Az összecsapások az al-Kaida terrorszervezethez kötődő csoport, a Hajat Tahrír as-Sám (HTS), illetve a Törökország támogatását élvező, az idlíbi ellenzéki milíciák nagy részét tömörítő Nemzeti Felszabadítási Front (NLF) harcosai között folynak. A kiterjedt helyi aktivistahálózatra támaszkodó megfigyelő szervezet szerint a harc tegnap kiterjedt Aleppó területéről a szomszédos Hama és Idlíb tartományokra. (MTI) (Lubomír Kotrha karikatúrája))
