Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-26 / 22. szám
KÜLFÖLD 6 I 2019. január 26. | www.ujszo.com RÖVIDEN Bajba kerültek Trump emberei Washington. Az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága büntetés terhe mellett beidézte Donald Trump elnök volt személyes ügyvédjét, Michael Cohent. Cohen azért kérte a halasztást, mert szerinte családját fenyegetések érik Donald Trump és személyi ügyvédje, Rudolph Giuliani részéről. Mark Warner, a bizottság demokrata párti tagja leszögezte: „Cohen korábban hazudott ennek a bizottságnak és ezzel valós veszélybe sodorta magát. Nagyon sok még a megválaszolatlan kérdés a Trump-toronyról és egy sor más témáról”. Letartóztatták Roger Stone politikai tanácsadót, Donald Trump egyik régi szövetségesét az igazságszolgáltatás akadályozása, tanúk befolyásolása és hamis nyilatkozattétel miatt. A Fehér Ház szerint az elnöknek nincs köze az ügyhöz. A tanácsadót a Robert Mueller vezette különleges bizottság vizsgálódásai nyomán hét bűncselekménnyel vádolják, a 7 vádpont összefügg a 2016-os elnökválasztás idején a Demokrata Országos Bizottság szerverei elleni hackertámadással. (MTI) NATO: Moszkvával nincs egyezség Brüsszel. Nem látható semmilyen előrelépés Oroszország részéről az európai közepes és rövid hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) kötött egyezménynek való megfelelés irányába, és Oroszország most sem nem mutatott hajlandóságot arra, hogy változtasson pozícióján - közölte Jens Stoltenberg NATO- főtitkár, aNATO-Oroszország Tanács nagyköveti szintű megbeszélését követően. Elmondta, a megbeszélésen nem sikerült feloldani a feszültséget, amelyet az okoz, hogy Oroszország figyelmen kívül hagyja az érintett szerződés rendelkezéseit. (MTI) Brexit: talán újabb nópszavazás London. Újabb népszavazás kiírását tartja a legvalószínűbb brexitforgatókönyvnek az egyik vezető londoni pénzügyi-politikai kockázatelemző műhely. Az Economist Intelligence Unit (EIU) szerint a lehetséges forgatókönyvek közül a legnagyobb, 50%-os valószínűséget annak adja, hogy a brexitről új népszavazást írnak ki. Az EIU az előrehozott parlamenti választásokra 10%-os esélyt lát, a megállapodás nélküli brexit valószínűségét csupán 5%-ra taksálja. (MTI) ENSZ-katonák halála Maliban Bamako. Legkevesebb két ENSZ-békefenntartó meghalt Mali középső részén egy robbanás következtében. Vasárnap a Mali északi részén történt egy támadás, melynek következtében 10, Csádból származó békefenntartó halt meg. Maliban az ENSZ 2013 óta 15 000 fős haderőt tart fenn. (MTI) Vészhelyzet Venezuelában Mike Pompeo az ideiglenes venezuelai elnök elismerését kéri a latin-amerikai kormányoktól ÖSSZEFOGLALÓ Caracas. A magát ügyvezető államfővé nyilvánító venezuelai ellenzéki vezető. Juan Guaidó bejelentette, amnesztiát adna Nicolás Maduro elnöknek, ha a politikus önként lemondana tisztségéről. Közben az ellenzék a királycsináló szerepében lévő hadsereget is győzködi, álljon ki a diktátorként viselkedő elnök mögül. Juan Guaidó ideiglenes venezuelai államfőként történő elismerésére szólította fel a latin-amerikai kormányokat Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. „A most kimúlt Maduro-rezsim zsarnoksága túl sokáig fojtogatta az országot és polgárait” - fogalmazott Pompeo a szervezet állandó tanácsának rendezvényén. Leszögezte, az Amerikai Államok Szervezete azon tagállamainak, amelyek elkötelezték magukat a demokratikus értékek mellett, most el kell ismerniük Juan Guaidót ideiglenes államfőnek. Egyúttal sürgette, Nicolás Maduro kormányát nyilvánítsák törvénytelennek. „A viták ideje lejárt, a volt elnök, Nicolás Maduro rendszere törvénytelen, morálisan züllött, gazdasága hozzá nem értésről tanúskodik és mélyen korrupt” - fogalmazott. A szervezet országai megosztottak a venezuelai helyzet megítélésében. Többségük - pl. Kanada, Brazília, Argentína, Chile vagy Peru - elismerték Guaidót, míg más államok - mint Mexikó, Nicaragua vagy Salvador - semlegesnek mondják magukat, vagy támogatják Madurót. Bezár a nagykövetség Nicolás Maduro elnök elrendelte országa amerikai nagykövetségének és konzulátusainak bezárását, megismételve: az amerikai diplomatáknak legkésőbb a hét végéig távozniuk kell Venezuelából. Maduro e kijelentéseit a legfelsőbb bíróságon tette, ahol bírók és képviselők támogatásukról biztosították az után, hogy Juan Guaidó, az ellenzéki többségű caracasi parlament elnöke szerdán Venezuela ideiglenes elnökévé nyilvánította magát. Washington már csütörtökön este hazarendelte Venezuelában akkreditált diplomatáinak nagy részét. Juan Guaidó kijelentette, megfontolja az amnesztiát az ellenfelei számára, ha segítenek helyreállítani A hatalomhoz ragaszkodó Nicolás Maduro elnök még mosolyog, pedig a népe és a nagyvilág már elfordult tőle (TASR/AP) a demokráciát. Ez volt az első nyilvános kommentárja az eseményekről ideiglenes elnökként. Mint mondta, a közkegyelem mindenki számára nyitott lehetőség, aki segít helyreállítani az alkotmányos rendet a dél-amerikai országban, és ez vonatkozik Nicolás Maduro hivatalban lévő elnökre és a szövetségeseire is. Közölte, minden társadalmi szektor segítségét örömmel fogadja, beleértve a katonaságot is, hogy megoldhassák a válságot. Azt a vádat visszautasította, hogy államcsínyt hajtott végre a hatalom átvételének bejelentésével. Ferenc pápa „minden erőfeszítést támogat, amellyel el lehet kerülni a venezuelaiak újabb szenvedéseit” - közölte Alessandro Gisotti ügyvivő vatikáni szóvivő. A Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó alkalmából panamai látogatáson tartózkodó Ferenc pápa előtt ismertek a Venezuelából érkező hírek, szoros figyelemmel követi a helyzet alakulását és imádkozik az áldozatokért és V enezuela népéért. Egyre több áldozat A Társadalmi Konfliktus Venezuelai Megfigyelője (OVCS) nevű helyi civil szervezet szerint legalább 26 ember vesztette életét eddig az elmúlt néhány nap kormányellenes tüntetésein. Az OVCS ugyanakkor hozzátette, ez csak az azonosított halálos áldozatok száma. A Foro Penal nevű venezuelai jogvédő szervezet szerint hétfő és szerda között 328 embert vettek őrizetbe az országban az eseményekkel összefüggésben. Gazdasági összeomlás A venezuelaiak dühe érthető, az utóbbi 50 évben alig volt olyan ország, ami olyan magasról akkorát zuhant volna, mint Venezuela. Az 1970- es években az ország Dél-Amerika messze leggazdagabb és legszabadabb országa volt, a világ 20 leggazdagabb államának egyike, magasabb egy főre jutó GDP-vel, mint Spanyolország, Görögország vagy Izrael, és alig alacsonyabbal, mint Nagy- Britannia. A venezuelai gazdasági csoda alapja elsősorban az ország olajvagyona volt, amit ma is a világ legnagyobb olajtartalékának tartanak. Ez alapján érthető is, hogy a 80- as években az olajárfolyam megrogyásával Venezuela gazdasága is megrogyott, de a helyzet messze nem volt olyan rossz, mint amennyire most. Áz olajáron kívül ugyanis egy másik oka is van Venezuela összeomlásának: Hugo Chávez. Chávez nevét 1992-ben ismerte meg a közvélemény, amikor volt katonatisztként egy sikertelen, puccskísérlet vezetőjeként börtönbe került. Ettől azonban népi hős lett belőle, aztán 1998-ban nagy fölénnyel meg is nyerte az elnökválasztást. A gazdasági válság és a növekvő korrupció miatt kétségbeesett venezuelaiak utolsó reményként fordultak a hagyományos pártoktól távol álló, működő szocializmust és egyenlőséget ígérő Chávezhez, azonban hamar rájöttek, rosszul választottak. Chávez ugyanis vaskézzel törte meg ellenzékét, és még a saját támogatói között is leszámolt azokkal, akik ellent mertek mondani neki. A politikai vita eltűnt, a társadalmi párbeszéd leépült, az ország megindult a diktatúra felé, majd az elnök elkezdte végrehajtani a programját. Termelőszövetkezeteknek osztotta ki a mezőgazdasági cégek földjeit, de a parasztok nem tudták hogyan és mivel megművelni azokat, ezért hamar élelmiszerhiány jelentkezett. Ezután Chávez a közműcégeket államosította, így jöttek is az áram- és vízkimaradások. Aztán államosította a bányákat és a nehézipari cégeket is, végül szinte minden fontosabb vállalkozást az országban, és ezek közül nagyon sok végül a Chávezt támogató üzletembereknél és az elnök barátainál kötött ki. Rettentő következmények Chávez 2013-as halálát követően Nicolás Maduro folytatta a latin szocializmus „építését”, aminek folyományaként már 1 millió százalék feletti infláció tombol az országban, rendszeresek az áram- és vízkimaradások, nem jut elég élelmiszer és áru a boltokba, az ország bizonyos részeiben éhínség pusztít, olyan, máshol kezelhető betegségek terjednek, mint a kanyaró, a diftéria, a malária, nő a csecsemőhalandóság (az 1 éves kor alatti halálozások éves száma közel 5 0 százalékkal emelkedett), 3 millió ember menekült el Venezuelából, előidézve ezzel Dél-Amerika történetének legnagyobb migrációs válságát, az országban ellenzéki politikusokat és másként gondolkodókat lehetetlenítenek el és börtönöznek be, és cenzúrázzák a sajtót. (MTI, 444.hu, hvg) Athén engedélyezi Macedónia új nevét USA: marad a részleges leállás A görög parlament jóváhagyta a Macedóniával kötött nóvmegállapodást. A törvényhozás csaknem három napon át vitázott a megállapodásról. Végül szűk többséggel, 153:146 arányban szavazták meg a képviselők. Athén/Brüsszel. A kérdés rendkívül megosztja a görög társadalmat, többször is tízezrek tüntettek a ratifikálás ellen. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök 27 éves vita végére tett pontot azzal, hogy tavaly megállapodott a macedón kabinettel arról: a volt jugoszláv tagállamot nevezzék Észak-Macedóniának (Észak-macedóniai Köztársaságnak). Szkopje már elfogadta az egyezményt. Erőszakba torkolló tüntetés volt csütörtök éjjel Athénban, mialatt a parlament az éjszakába nyúlva vitatkozott Macedónia volt jugoszláv köztársaság nevének megváltoztatását célzó megállapodásról. A többezres tüntető tömeg a törvényhozáshoz vonult, és árulásról beszélt. A görögök többsége nem akaija ezt a megállapodást, de a politikusok elárultak bennünket — mondta az egyikük. A tüntetők egy kisebb csoportja rátámadt a parlament épületét védő rendőrökre: kövekkel, fáklyákkal és gyújtópalackokkal dobálták meg őket. A rendőrök könnygázzal és hanggránátokkal válaszoltak, és szétoszlatták a tömeget. Ebben segítségükre volt a heves esőzés is. Az Európai Unió üdvözölte a Macedóniával kötött névmegállapodás görögországi parlamenti jóváhagyását. A Macedóniával évtizedek óta tartó névvitát rendező, történelmi jelentőségű szerződés athéni elfogadása kulcsfontosságú lépés a ratifikációs folyamatban - írta közös közleményében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Federica Mogherini uniós leülés biztonságpolitikai főképviselő. A megállapodáshoz nagy politikai bátorságra és felelősségvállalásra volt szükség mindkét fél részéről. A lépés példamutató az európai országok közötti megbékélés szempontjából, előmozdítja a nyugat-balkáni térség euroatlanti integrációját — mutattak rá. (MTI) Washington. Elbuktak a szenátus szavazásán a részleges kormányzati leállás megszüntetését célzó tervek. Két törvényjavaslat is szerepelt a napirenden, de a szenátorok mindkettőt leszavazták. Az egyik javaslatot a republikánusok tévesztették elő. Ez ötvözte Trump elnök kompromisszumosjavaslatát, eszerint az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítéséhez kért 5,7 milliárd dollár megszavazása fejében 3 évre meghosszabbították volna a fiatal illegális migránsokat védő program érvényességét. Több mint 30 napja mintegy 800 ezer kormányzati alkalmazott van kényszerszabadságon, vagy fizetés nélkül dolgozik. (MTI)
