Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-25 / 21. szám
6 I KÜLFÖLD 2019. január 25.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Brüsszel szigorúbb Pesttel szemben Két elnöke van Venezuelának Maduro elnök államcsínyt emleget, és megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat az USA-vál Brüsszel. Az Európai Bizottság tegnap bejelentette, nem elégedett a magyar kormány válaszával, ezért újabb szintre lépteti a kötelezettségszegési eljárást a menekülteket segítő szervezetek és személyek ellen hozott törvények ügyében. Ez az a törvénycsomag, amit a Fidesz Stop Sorosnak nevezett el, bár Soros Györgyről nincs egyetlen szó sem benne. Az Európai Bizottság tavaly júliusban indított kötelezettségszegési eljárást a törvénycsomag több paragrafusa ellen, mert azok szembe mennek szerintük az EU-s joggal. (MTI, ú) Trump elhalasztja évértékelő beszédét Washington. Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy elhalasztja évértékelő beszédét, az „unió állapotáról” szóló felszólalását. „Akkor mondom el üzenetet, amikor véget ér a részleges kormányzati leállás. Nem keresek más helyszínt, mert nincs olyan, amely versenyre kelhetne a képviselőházi terem történetével, hagyományával, jelentőségével. Várom, hogy mihamarabb elmondhassak egy nagyszerű beszédet az Unió állapotáról”— írta mikroblogjában az elnök. A halasztást szorgalmazó Nancy Pelosi demokrata párti házelnök arra hivatkozott, mivel a kongresszus biztonsági szolgálatának alkalmazottai sem kapnak fizetést a részleges kormányzati leállás miatt, nem garantálható a rendezvény biztonsága. (MTI) Őrizetben a volt skót miniszterelnök London. Őrizetbe vették Alex Salmond volt skót miniszterelnököt. A skóciai rendőrség (Police Scotland) szóvivője szerint vádat is emeltek a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) egykori vezetője ellen. Salmond ellen tavaly ketten is feljelentést tettek szexuális zaklatás vádjával, és a Police Scotland vizsgálatot indított az ügyben. A feljelentők szerint Salmond 2013- ban, miniszterelnöksége idején zaklatta őket szexuálisan. A 64 éves Salmond tagadja a terhére rótt szexuális bűncselekmények elkövetését. (MTI) Politizálnának a sárga mellónyesek Párizs. Önálló listát állít a francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen két hónapja tüntető sárga mellényes mozgalom a májusi európai parlamenti választásokon. A felmérések szerint a kezdeményezés a 3. helyen végezhet Emmanuel Macron államfő pártja és a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléstől mögött, de elsősorban ez utóbbitól hódítana el voksokat. Az Állampolgári Kezdeményezés Tömörülése (RIC) néven bemutatott listán még csak tíz név szerepel a szükséges 79-ből. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Caracas. Az USA és több más ország is a venezuelai ellenzék vezetőjét, egyben a parlament elnökót ismerte el államfőnek. A hivatalban lévő elnök, Nlcolás Maduro erre megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Washingtonnal. Zavargások törtek ki, a halottak száma túllépte a 15-öt. Az olajban gazdag országban elszabadult az infláciő, az áruhiány és az elszegényedés. Gyökeresen megváltozott a politikai környezet az évek óta súlyos gazdasági és politikai válságban vergődő Venezuelában: az USA, majd Washingtont követve egy sor állam a parlament ellenzéki elnökét, Juan Guaidót ismerte el az olajban gazdag latin-amerikai állam legitim vezetőjének. Az országot romba döntő hivatalos államfő, Nicolás Maduro nem hátrál, s a döntő szerepet játszó hadsereg is egyelőre a szocialista politikus mögött áll. Államcsínynek nevezte a hivatalban lévő venezuelai elnök azt, hogy Juan Guaidó ideiglenes államfőnek nevezte ki magát; Maduro egyben bejelentette, országa megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal. Washington nem fogadja el diplomatái kiutasítását. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter felszólította a venezuelai hadsereget és a biztonsági erőket, hogy támogassák a demokráciát, és védelmezzék Venezuela állampolgárait. Moszkva Maduro mellett Az első bombát a 35 éves Guaidó dobta le, a korábban szinte ismeretlen ellenzéki politikus - a törvényhozás elnöke - Caracasban bejelentette: Venezuela ügyvezető államfőjévé nyilvánítja magát, s miután átvette a tisztséget, megkezdi az előrehozott választások előkészítését. Guaidó valószínűleg a bejelentés előtt konzultált a legfontosabb országokkal, erre utal, hogy Donald Trump amerikai elnök feltűnő gyorsasággal - néhány perccel a caracasi bejelentés után - máris közölte, elismeri az ellenzéki vezetőt Venezuela ügyvezető államfőjének. Az USA-t rövid időn belül követte Brazília, Százezrek tüntetnek a megvalósult latin szocializmus fő képviselője, Nicolás Maduro venezuelai államfő ellen (TASR/AP) Kolumbia, Peru, Chile, valamint Kanada is, s az Amerikai Államok Szervezete is Guaidót tartja az ország törvényes vezetőjének. Caracas két térségbeli hű szövetségese, Bolívia és Kuba továbbra is Madurót tartja Venezuela törvényes elnökének. Viszont Moszkva továbbra is kitart Maduro mellett. A venezuelai események megmutatják azt, hogy ténylegesen hogyan viszonyul a Nyugat a nemzetközi joghoz - közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, aki szerint a Nyugat kézi vezérléssel hajt végre hatalomváltást a latin-amerikai országban. Kína és Törökország ugyancsak a hivatalban lévő venezuelai elnököt támogatja. Az Európai Unió új választás kiírására szólította fel Venezuelát, ám nem ismerte el nyíltan Guiadót államfőnek. Antonio Guterres ENSZ-fötitkár párbeszédre szólította fel a feleket. Katasztrofális holyzet Miközben a venezuelai válságban leginkább érintett környékbeli országok Guaidó mögé álltak, Caracasban és több városban az ellenzékiek ismét tüntetni kezdtek, s a buszvezetőből államfővé avanzsált Maduro lemondását követelik. A kormány számára aggasztó jel, hogy tüntetések robbantak ki két olyan caracasi munkásnegyedben is, amelyek korábban szilárdan az államfő mögött álltak. Bár Guaidó felszólította a hadsereget, hogy hátráljon ki Maduro mögül, s álljon át, a fegyveres erők egyelőre kitartanak az államfő mellett. Igaz, a hadsereg is megosztottnak tűnik, erre utal, hogy a hét elején az egyik caracasi alakulat fellázadt Maduro ellen. Annak ellenére kitart a hadsereg, hogy az olajban gazdag Venezuela az utóbbi években szabadesésben zuhant válságba: az olajtermelés a napi 3,4 millió hordóról 2018-ra 1,2 millióra csökkent, az infláció kezelhetetlenné vált, s miközben a 23 milliós lakosságból már legalább 3 millióan elmenekültek, teljed az éhezés, egyre gyakoribbak az áramkimaradások, s korábban legyőzöttnek számító járványos betegségek sújtják a gyermekeket. Az infláció tavaly novemberben elérte az éves 1,3 millió százalékot, ám továbbra is gyorsul a pénzromlás üteme: jelenleg átlagosan 19 naponként duplázódnak meg az árak. Az elemzők szerint a tavalyi 18%-os gazdasági visszaesés az idén is folytatódik, s a pénzromlás üteme az év végére elérheti a tízmillió százalékot. A helyzet 2014-ben kezdett el rohamosan romlani, amikor a költségvetési bevételek több mint 90%-át kitevő olaj világpiaci ára összeomlott, a büdzsé bevételi oldala is bezuhant. Maduro hatóve Maduro 2013-ban vette át a hatalmat, miután az őt utódjának kiszemelő Hugo Chávez meghalt. A botcsinálta politikus január első napjaiban kezdte meg második elnöki mandátumát, ám egyértelműnek tűnik, hogy a győzelmet hozó választást elcsalta. Maduro egyben mindent elkövetett, hogy ellehetetlenítse az ellenzéket: 2016 októberében az államfőt kiszolgáló tagok szavazatával a legfelső bíróság elvette a parlament azon jogát, hogy beleszóljon a gazdaság ügyeibe, majd 2017 márciusában feloszlatta a parlamentet. Bár a komoly nemzetközi tiltakozás hatására ezt a döntést visszavonta, gondoskodott arról, hogy még inkább megnyirbálják a parlament jogköreit. Főszerepben a hadsereg Elemzők szerint amíg a hadsereg kitart Maduro mellett, az ellenzéknek akkor sincs esélye a gyors győzelemre, ha az USA megszigorítja a Venezuela ellen már meghozott gazdasági és politikai szankciókat. Sokan akadnak ugyanis, akik szerint az ország gondjait elsősorban a jobboldali ellenzék, illetve a baloldali kormánnyal szemben álló szomszédok okozzák. Az ellenzéknek arra is figyelnie kell, hogy Maduro egyszer - 2017-ben - már megmutatta, nem habozik erőszakot alkalmazni: amikor eldurvultak az ellenzéki tüntetések, több mint száz ellenzéki halt meg a nemzeti gárdával kirobbant összecsapásokban. Most is rombol az erőszak, csak szerdán legalább 12 tüntető vesztette életét. Aznap százezrek vonultak utcára Venezuela több nagyvárosában, hogy követeljék Nicolás Maduro lemondását és az ellenzéki többségű parlament elnökének államfővé kinevezését. (MTI, hvg) Az Airbus is hátat fordíthat Nagy-Britanniának Kizárólag olyan szerződóat fog jóváhagyni az Egyesült Királyság európai uniós kiválásának feltótoleiről az Európai Parlament, amely szilárd biztosítókokat tartalmaz az ír szigeten húzódó kemóny határok visszaállításának megelőzósáre - szögezte le a testület brexitügyi irányítócsoportja. Brilsszel/London. Közleményében a Guy Verhofstadt főképviselő által vezetett csoport kiemelte, a kiválási megállapodás tisztességes mindkét oldal számára, és nem tárgyalható újra, különösen a brit belpolitikai válság alapját képező, pótmegoldásnak fordítható backstopmechanizmus. Az Európai Unió egységesen és határozottan ragaszkodik ezen rendelkezéshez, amely minden körülmények között garantálná az északír-ír határ átjárhatóságát, az Európai Parlament ennek híján nem hagyná jóvá a szerződés ratifikációját - írták. Felszólították a szigetországot, hogy mihamarabb tegye világossá az álláspontját, álljon elő javaslattal. A londoni parlament alsóháza jórészt az ír határra vonatkozó backstop-rendelkezés miatt utasította el hatalmas arányban a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodást. Az egyezménybe foglalt opció értelmében jobb és végleges megoldás híján egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között az ír-szigeti határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére. Az Airbus európai repülőgépgyártó konzorcium vezérigazgatója szerint kérdésessé válhat a cég továbbijelenléte a brit gazdaságban, ha Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodás nélkül távozik az Európai Unióból. Tom Enders tegnap közzétett, rendkívül indulatos hangvételű videóüzenetében arra kéri a politikai döntéshozókat, hogy ne hallgassanak „arra a brexitpártiak által hangoztatott őrültségre, amely szerint az Airbusnak hatalmas gyárai vannak Nagy-Britanniában, és ezért nem tud megmozdulni, örökre jelen lesz a brit gazdaságban”. Enders szerint tévednek, akik így érvelnek, mivel sok más olyan ország van, amely „boldogan gyártana” például szárnyakat az Airbus repülőgépekhez. A Brit Iparszövetség (CBI) szerint London gazdaságának hosszú távon évente akár 40 milliárd font kárt is okozhat, ha a brit EU-tagság a kilépés feltételeiről szóló megállapodás nélkül szűnik meg. A CBI összeállítást ismertetett arról, hogy számításai szerint az egyes brit gazdasági térségeket miként érintheti a megállapodás nélküli brexit. A szervezet szerint Londonban különösen súlyos gazdasági következményekkel járna a szabályozatlan brit kilépés az EU-ból, mivel a londoni gazdaság teljesítménye erőteljesen függ az akadálytalan hozzáféréstől az Európai Unió piacához. A CBI modellszámításai azt mutatják, hogy megállapodás nélküli brexit esetén a londoni gazdaság által megtermelt, reálértéken mért éves bruttó hozzáadott érték a következő másfél évtized végére 6%-kal lenne alacsonyabb a jelenlegi kereskedelmi feltételekkel addig elérthető szintnél. Ez 2034-re 40 milliárd font éves gazdasági veszteséggel érne fel. (MTI)
