Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-25 / 21. szám
www.ujszo.com | 2019. január 25. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kié vagy? Az egyszerre műfajteremtő és komikus felajánlkozás SÁNTA SZILÁRD Napra pontosan tizenhét évvel a 110 emeletes ikertornyok elleni terrortámadást követően, 2018. szeptember 11-én jogerősen is megalakult a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA). Az új médiabirodalomba tíz médiavállalkozás került, amelyek az egyszerre műfajteremtő és komikus felajánlkozással csatlakoztak, mások mellett a HírTv, az Echo Tv, az Origó, a Magyar Idők, a Lokál, a Ripost, a 888, a Mandiner stb. kötött megállapodást az alapítvánnyal - összesen több mint 450 médium. A fideszes médiaholding tagjai, bizonyítva önállóságukat, összehangoltan-szinte szó szerint - ugyanazt az üzenetet hozták le, a holding a jobboldalon egységet szimbolizál, a baloldali liberális sajtóban pedig szétesés tapasztalható. A kormány a médiakonglomerátumot „nemzetstratégiai jelentőségűnek” nyilvánította, és kivonta a versenyjogi szabályok alól, a versenyhivatal nem vizsgálhatja. Válaszul a Szabad Pécset kiadó nonprofit kft. a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő civil szervezet jogi segítségével a bíróságon támadta meg a médiabirodalom létrehozását. Az alapítvány okiratában olvashatjuk, hogy a célja az, hogy „a magyar tömegtájékoztatás részét képező nyomtatott sajtó, rádió, tv, online felületeinek értékteremtő valamint a magyar nemzeti öntudat erősödését szolgáló tevékenységét elősegítse”. Hát így. 2017-es Rob Reiner filmje, a Háborúra készülve (Shock and Awe), amely a 2001. szeptember 11 -tői 2003. március 20-ig, Irak lerohanásáig terjedő időszakot meséli el a Knight Ridder médiavállalatnál. A film egyszerre mutatja be a második öbölháborúig vezető utat, a hatalmi propaganda terjedését és az újságírói kérdezés, kétkedés fontosságát. 9/11 után a terrorizmus elleni harcot mind az amerikai kormányzat, mind a közvélemény támogatta. A Fehér Ház mindent bevetett, hogy összefüggést találjon Szaddám Husszein és a terroristacsoportok között. Később az amerikai hírszerzés az iraki tömegpusztító fegyverek létezéséről adott ki, részben hamisított jelentést. A Háborúra készülve című film végigköveti, hogy néhány újságíró a Knight Riddemél, Jonathan Landay (Woody Harrelson), Warren Stroebel (James Marsden), John Walcott (Rob Reiner, a rendező) és a haditudósító Joe Galloway (Tommy Lee Jones) a többi laptól és tévétársaságtól eltérően nem fogadja el a kormányzati érvelést, és igyekszik kideríteni az igazságot, azt is kockáztatva ezzel, hogy nemzetietlennek és hazaárulónak kiáltják ki őket. A téma roppant izgalmas, az igazi feszültség mégis hiányzik a filmből, és ez nem a színészek, hanem az alkotók hibája. Az idő a szakmai alázattal dolgozó Knight Riddert igazolta, a vetélytársak, például a New York Times, elnézést kértek az olvasóiktól a pontatlan tájékoztatásért. Lehet bármennyire magasztos, fontos nemzetstratégiai eszme vagy cél, mellyel a közvélemény jelentős része is azonosul vagy támogat, azonban az újságíró tollát nem vezérelheti. Igazi választási komédia JARÁBIK BALÁZS Lehetséges, hogy egy komikus lesz Ukrajna új elnöke? Lehetséges. Az emberek azt mondják, a politikusok és az oligarchák nem váltak be. Választási show zajlik a március 31 -i elnökválasztás előtt. A választók 20 százalékának még nincs jelöltje, a politikusokba vetett bizalom alacsony, nehéz az előrejelzés. A közvélemény-kutatások szerint Julija Timosenko volt miniszterelnök, az ukrán politika nagy túlélője ott lesz a második körben, 20 százaléknyi támogatottsággal. Ám mivel a 2. és a 6. hely közötti különbség a statisztikai hibahatáron belül van, a nagy kérdés az, ki lesz a kihívója? Hogy miért vezet az egykor „gázhercegnőnek” nevezett Timosenko? Nos, Ukrajna mára Európa legszegényebb országa lett (bár az ország gazdaságának egy jó része szürke, vagyis nincs róla hivatalos adat). Az IMF legutóbbi jelentése megmagyarázza az egyébként is nyilvánvaló dolgot: a reformok ellenére a gazdaságot továbbra is az oligarchák uralják. A kelet-ukrajnai donbaszi háború további akadály, az alacsony hazai bérek miatt mintegy 3 millió ukrán dolgozik külföldön. A korrupció rendre büntetlenül marad, ezért nagy a kiábrándultság. Nem Timosenko népszerű, hanem a kormány megszorító programjának elutasítása. A gáz lakossági ára legutóbb decemberben emelkedett, 8550 hrivnyára köbméterként, 2014-ben még csak 1182 volt. Közben az átlagbér épp hogy meghaladja a 9000 hrivnyát. Nem is csoda, hogy Timosenko igazi kihívója a színész-komikus Volodimir Zelenszkij. Több éve fut népszerű, szatirikus tévéműsora, a Nép szolgája egy olyan vidéki tanárról, akit Ukrajna elnökévé választanak, miután a tévében elmond egy korrupcióellenes beszédet. Elnökként az első dolga, hogy bebörtönözze azt az oligarchát, aki abban a hitben segítette a megválasztását, hogy csak egy báb lesz. Ezúttal az élet másolja a tévéműsort. Zelenszkij támogatása az egyik legeredetibb politikai módja lehet a tiltakozásnak. A komikus egyébként sikeres üzletember is, és bár mindenkit személyesen ismer, nem része a korrupt ukrán elitnek. Programját, csapatát és kampányát is az internetes szociális hálókon építette ki. Populista, persze, de a humorra, és nem a dühre épít. Zelenszkij betöltheti az egyelőre hiányzó „békejelölt” szerepét is. Az ukránok többsége a békét részesíti előnyben, Porosenkót legutóbb azért (is) választották meg, mert békét ígért Donbaszban. Viszont Ihor Kolomojszki, a hírhedt oligarcha Zelenszkij támogatója, és talán emiatt a legsebezhetőbb. Műsorait a Kolomojszki tulajdonában lévő 1+1 tévécsatorna sugározza. Közben Kolomojszki az ukrán kormánnyal pereskedik az ország legnagyobb bankjának (Privatbank) „kisöprése” miatt. A bankot 2016-ban államosítani kellett, és ez az adófizetőknek több mint 5 milliárd dollárjába került. A felmérések szerint csak Zelenszkijnek van esélye, hogy a második fordulóban legyőzze Timosenkót. Egy ilyen csatában Porosenko szavazói szinte biztos, hogy Timosenko ellen fordulnának, erősítve a komikus esélyeit. Hasonló történt 2010-ben is, amikor Viktor Janukovics győzte le Tyimosenkót a távozó, népszerűtlen elnök Viktor Juscsenko szavazói segítségével. Bár a választók 77%-a nem szavazna rá, Porosenkót nem lehet még leírni. Az elnök a hazafias szavazókat próbálja mozgósítani, illetve az oroszkártyát használja. A független ukrán ortodox egyház megalapítása lehetőséget ad a politikai feltámadására. A tét nagy, a kampány piszkos. Porosenko és más jelöltek is trollokat és fizetett szakértőket alkalmaznak saját imázsuk fényezésére és az ellenfelek lejáratására. Az ilyen adok-kapok a politikai újonc Zelenszkijnek kedvezhet. Ő az egyetlen, aki némi mosolyt is tud csalni a politikától kimerült emberek arcára. Sok választó úgy tartja, ha komolynak beállított politikusok palira vettek minket, akkor mit veszíthetünk egy komikussal? A lapkiadók állásfoglalása a sajtóválasz tervezett bevezetéséről A szlovákiai Lapkiadók Szövetségét nyugtalanítják a médiatörvény módosítását célzó kormánypárti törekvések, és elutasítja a Smer két képviselője által a parlament elé terjesztett módosító javaslatot. Dusán Jarjabek és Miroslav Cíz tervezetének indoklása egyetlen érvet sem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mi indokolja a sajtóválaszra vonatkozó előírások módosítását. Nincs tudomásunk egyetlen esetről sem, amikor egy politikus nem kapott megfelelő teret a reagálásra. Ellenkezőleg, számtalanszor előfordul, hogy nem hajlandók válaszolni a nekik feltett kérdésekre, nagyon sok esetben éppen a Smer vezető politikusai és államigazgatási posztot betöltő jelöltjei. A Lapkiadók Szövetsége leszögezi, hogy a tervezett módosítás nem társadalmi igényekre, az emberek problémáira reagál, ellenkezőleg: az állampolgári alapjogokba avatkozna be csak azért, mert néhány politikus sértve érzi magát. A törvény-előkészítési folyamat kapcsán emlékeztetnénk arra, hogy a kulturális minisztérium munkacsoportot hozott létre a Kuciakgyilkosság után, a munkacsoport tagjai a kiadók, az újságírószervezetek, az elektronikus média képviselői, valamint a Főügyészség és több minisztérium szakértői. A bizottság létrehozásának egyik oka az volt, hogy a gyilkosság után a rendőrség önkényesen lefoglalta Pavla Holcová oknyomozó újságíró mobiltelefonját, aki több ügyön együtt dolgozott Ján Rudakkal. Ennek a munkacsoportnak a feladata, hogy előkészítse a médiatörvény módosításait, ám működése értelmetlenné vált, mivel a kormánykoalíció teljes mértékben ignorálja a munkáját. Már majdnem egy év telt el azóta, hogy meggyilkolták Ján Kuciakot és Martina Kusnírovát. A szomorú évfordulón azt kell megállapítanunk, hogy semmi sem történt A szomorú évfordulón azt kell megállapítanunk, hogy semmi sem történt az újságírók megvédése, biztonságuk növelése érdekében. az újságírók megvédése, biztonságuk növelése érdekében, ellenkezőleg: a csúcspolitika indít újabb támadást ellenük és nehezíteni akarja a munkájukat. Felszólítjuk az ország vezetőit, hogy a médiával kapcsolatos megnyilvánulásaik alkalmával változtassanak hangnemet, és ha a sajtótörvénnyel kapcsolatban vannak meglátásaik, kapcsolódjanak be a kulturális minisztérium szakértői csoportjának munkájába. Egyúttal kérjük a minisztériumot, utasítson el minden olyan módosító javaslatot, amely nem került az általa létrehozott szakértői csoport elé, és ilyen javaslatok parlamenti elfogadását ne támogassa. Lapkiadók Szövetsége, 2019. január 24.
