Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-23 / 19. szám
6 I KULTÚRA 2019.január23. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Együtt Csontváry és Mednyánszky Pozsony. Holnap 17 órakor nyitják meg a magyar kultúra napja alkalmából a Pozsonyi Városi Galéria, Mirbachpalotabeli kiállítótermeiben A természet magányos, zseniális vándorai című kiállítást, mely Csontváry Kosztka Tivadar és Mednyánszky László alkotásaiból kínál válogatást. A pozsonyi kiállítást a 19. és a 20. század fordulójának két, csodálatos életutat megjárt művésze halálának centenáriuma alkalmából rendezik meg. Mednyánszky László és Csontváry Kosztka Tivadar egy esztendő eltéréssel született Felvidéken, a Kárpátok és a Tátra fenséges vidékén. A pécsi Janus Pannonius Múzeum több mint 14 000 művet őrző képzőművészeti gyűjteményéből kiválasztott 16 darab Mednyánszky- és Csontváry-festmény— kis számuk ellenére is - maradandó élményt adva teremti meg az emlékezés és tisztelgés lehetőségét a szülőföldön. A kiállítás március 31-ig tekinthető meg. (tb) Az Olasz grafika II. - tárlatmegnyitó Érsekújvár. Holnap 17 órakor nyitják meg az Olasz grafika II. című tárlatot a Zmeták Ernő Művészeti Galériában. Ezt a grafikai kiállítást Zmeták Ernő, valamint felesége, Danica Zmetáková művészettörténész régi gyűjteményéből állítja össze Martin Sugár kurátor. A kiállítást abból az alkalomból rendezik, hogy idén lenne százéves Zmeták Ernő (1919—2004), a szlovák modem festészet kiemelkedő személyisége, Érsekújvár szülöttje, a 2012-től a nevét viselő galéria alapítója. Zmeták Ernő műgyűjtőként az egyik legnagyobb, legváltozatosabb és legértékesebb gyűjteményt hozta létre Szlovákiában. Az Olasz grafika II. című tárlat március 23-ig tekinthető meg: február 21-én és március 21 -én - mindkét alkalommal 17 órától - a közönség kurátor vezetésével nézheti meg a kiállított grafikai anyagot. (tb) Képekhez csatolt levelek Petri Lukács Ádám könyve költő édesapjáról, aki hetvenöt éves lenne, ha élne SZABÓ G. LÁSZLÓ Korszakos jelentőségű volt Petri György beköszöntése a hatvanas évek magyar lírájába. Első kötete 1971-ben jelent meg, később, amikor tiltólistára került, művei szamizdatban terjedtek. Egészen a rendszerváltásig. „A személyiség érezhető jelenléte nélkül a vers elemei centrumuk vesztett töredékéve válnak” - írja a költő nem sokkal az indulása után. A modem magyar líra tradícióját egészében felforgató, az addig uralkodó szerkezetet megbontó Petri verseiből egy önpusztító, önelvesztő ember portréja rajzolódik ki, egy nagy költőé, aki három évtizedet átfogó idősávon hagyta rajta kéznyomát. Költészete máig meghatározó, kultikus alakja elválaszthatatlan a Kádár-korszak történéseitől. Petri György hetvenöt éves lenne, ha élne. Fia, Petri Lukács Ádám ebből az alkalomból exkluzív albumban állít emléket neki. A Petri 75 Közelítés szívből írt emlékmozaikok gyűjteménye, a Kossuth- és József Attila-díjas költő alakjának szeretettek megidézése. Ha élne még a könyv alanya, „akkor kávé, konyak, szivarfüst, de legalábbis vodka, cigaretta - családi boldogság lenne”—írja a Fiú, és a költő ismémé az unokáját. „Mennyivel, de mennyivel jobb lenne így!” - halljuk sóhaját. Töredékek, történetek, karcolatok sorozata a kötet, az egy híján húsz írás, amelyekben az Ápa portréja mellett az Anya alakját is megrajzolja a Fiú, minden oldalon ott vagyunk velük, mellettük, köztük. „Anyám súlyos gyógyszerfüggő volt- írja P. L. Ä. -, évenként lett öngyilkos, amíg nem jutott el a befejezettig, negyvenöt éves korában.” Családi történetek elevenednek meg nagyszülőkről, dédnagymamáról, a Papa szerelmeiről és másokról, barátokról, ismerősökről. Minden íráshoz kép is tartozik, olykor több fotó. Ha a Papa Cog an vint készít, akkor a képen kakasvér folyik az edénybe. „Papa főzni történetesen nem tudott, de senkit nem láttam, aki olyan szenvedéllyel írt volna recepteket, álmodozott volna ételsorokról, mint ő. Nagyszerű dolgok születtek főzni nemtudásából is. Meg aztán ott voltak a nők, akikkel papa mindig kedves volt, s valahogy elérte, hogy kuktáskodjanak neki.” Az ifjúkori Papa-portré még azelőtt készült, hogy kimondta volna: nem marxista többé. Egy másik fotón már negyvenéves, tilalommal sújtott költő, de akkor is voltak mentorai, akik biztosították számára a kenyeret a vajra vagy hát inkább vodkát a sör mellé. Dosztojevszkij-hősként ül a széken, kezében talán imádságos könyvvel, sötét árokban ülő szemeiben a számkivetettség érzésével, mellette egy régi emlék lekottázva: „Utaztunk a később elsüllyedt Estonia nevű kompon Helsinkiből Tallin szélére, a tengerparti Sport Hotelbe. (Brutál szocreál, millió sirály, jeges tenger sok parti szemét.) Ott laktunk két hetet Papával egy kis szobában. A Főtérre csak sárga csillagban mehettünk. Mindezt Jeles Andrásnak köszönhettük, aki Zsolt Béla Éva lányom című könyvéből filmet forgatott, papa a tömegből élesen kirajzolódó arc, én boltinas.” Batthyány u. 31. Lakás a Hattyú kocsma fölött. (Hát milyen kocsma az, amelynek Hattyú a neve? Vagy inkább milyen hattyú az, amely egy kocsmában száll le?) „Apám számos barátja szerette a papa kocsmaéletét, ott beszélgetni vele. (Mondjuk máshol nem nagyon lehetett, ha éppen ő: ott volt.) Én gyűlöltem a kocsmákat, a szagokat, az asztal ragacsosságát, apám luxusbabynek csúfolt.” Külön fejezet szól az orvosokról, akik többször is megmentették, meghosszabbították Petri György életét. Egyikük, „amikor már a teljes széthullást hozta a vodka”, infúzióval keltette új életre, s bár a Papa komolyan vette a terápiát, orvosi igazolással bármikor elhagyhatta a kórházat, hogy betérhessen a szemközti kocsmába, ahol már törzsvendégnek számított. Onkológiai műtét, tüdőgyulladás, és nem kevés más. Plusz egy megmosolyogtató párkányi történet. Vonaton, Perőcsény felé, de Alsószob után nem Szob jön, figyelem, nyolcvanas évek!, hanem a határőrök. „Útlevél persze nem volt nálunk, így a párkányi határőrség várószobájában kötöttünk ki, néhány fiatal csehszlovák katona társaságában. Feltehetően gyorsan túlestünk volna az adminisztráción, ha Papa nem követeli ordítozva, hogy azonnal adjanak neki jégbe hűtött Staroprament, ha már elrabolták.” Alkohollal kapcsolatos érzelmek, fejtegetések, mert „Amíg lehet - addig kell kibírni a mindennapokat valahogy.” Hrabal is írt hasonlót. Hogy az életet csak illuminált állapotban lehet elviselni. Petri György szerint: „Iszogatni kell, és időnként nem árt jól beszopni. Ennyi az. egész. A teljes absztinencia után visszazuhanni az alkoholizmusba.” És egy páratlan megállapítás: „Embernek lenni arisztokratikus foglalkozás.” Nádas Péter tízsorosa egy eleven portré mellett. Mészöly Miklós férfias büszkélkedése egy másik fotónál. Majd apa és fia bokszkesztyűben. Agresszívabb az egyik, óvatosabb a másik, de nem visznek be ütést egymásnak. Aztán megint a kórház, műtét és terápia, majd az utolsó szilveszter. És öt sor Az utolsó napokból: „Uram, hadd éljek egy kicsit még, / mielőtt végleg elpihennék.” / „Ilyen finoman, csendesen? / Beszartál, édes öregem?” / „Be én.” Szép a kötet, gazdag a képanyaga. S van párja is, a frissen megjelent Összegyűjtött versek, több mint hetven, eddig nem publikált költeménnyel. Minden korábbinál bővebb ez a gyűjtemény, minden eddiginél többet ad Petiiből. Szíven üti az embert, amit az utolsó versek egyikében ír a nem éppen 19. századi habitusú költő. Halála előtt kevés öröme van, mondja. Arany az egyik. Arany János. Ki gondolta volna? Márciustól: Apró mesék Kerekes Vicával Március 14-től látható a magyarországi mozikban Szász Attila új, romantikus történelmi thrillere, az Apró mesék. Az izgalmakban és fordulatokban gazdag játékfilm főszereplői Szabó Kimmel Tamás, Kerekes Vica és Molnár Levente. Az Apró mesék története szerint hónapokkal a második világháború után zűrzavar és bizonytalanság uralkodik Magyarországon. Egy szélhámos megpróbál hasznot húzni ezekből a zavaros időkből, és amikor menekülnie kell Pestről, egy titokzatos nő (őt alakítja Kerekes Vica) és a fia nyújt számára menedéket az erdő mélyén. Miközben háborús démonjaival viaskodik, szerelmi viszonyba keveredik a nővel, akinek a férje bármelyik nap hazatérhet a frontról. „Az Apró mesék egy olyan történelmi korszakban játszódik, amelynek sajátos viszonyai lehetővé tették, hogy olyan műfaji filmes stílusjegyekkel kísérletezzünk, mint a western vagy a film noir. Természetesen mindezt úgy, hogy közben történelmileg hitelesek maradjunk” - emelte ki sajtónyilatkozatában Szász Attila. A rendező kifejtette: van a történetben szélhámos, az idegen, akit egy nő karjaiba sodor az élet, van femme fatale, van a háborúban eltűnt férj, van nyomozó, aki a hősünk nyakában liheg, van ház az erdő mélyén, mindent elsöprő szerelem, izgalom, rengeteg titok és sok-sok fordulat. Az Apró mesék forgatókönyvét Köbli Norbert írta, operatőre Nagy András, zeneszerzője Pacsay Attila és Parádi Gergely (tb) Kerekes Vica egy titokzatos nőt alakít, aki az erdő mélyén lakik, és kitűnően bánik a fegyverrel (Fotó: Vertigo Média)
