Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-23 / 19. szám
www.ujszo.com I 2019. január 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 EP-választás: britekkel vagy nélkülük? Búcsúzóul a britek még európai képviselőket választanának? volt a lehetőség, hogy lezáruljon a brexit saga, de a brit parlament elutasította az EU-val kötött kilépési egyezményt. A 202:432 arányban leszavazott terv történelmi kudarc a brit kormányoknál, legutóbb 1924- ben történt ilyesmi, de akkor is jóval kisebb szavazatkülönbséggel. Ennek ellenére Theresa May túlélte a bizalmatlansági szavazást, pozíciója azonban jelentősen meggyengült, emiatt valószínűtlen, hogy a kilépésig hátralevő két hónapban olyan tervvel tudna előrukkolni, ami a brit parlamentnek és az EU-nak is megfelel. Úgy tűnik, May jelenleg azon dolgozik, hogy a backstop záradékot valamiképpen módosítsa, hiszen ez az egyik legfájóbb pont azok számára, akik az egyezményt elutasították. Mivel úgy tűnik, erre kevés az esély, felmerült a kilépés elhalasztásának lehetősége. Ehhez az 50. cikkely kitolására van szükség, melyet a 27 EU tagállam vezetőjének egyhangúlag jóvá kell hagynia. Ha kitolják a britek a kilépés dátumát, az is kérdés, hogy hány hónappal és milyen céllal. Előrehozott választás megtartására, új brexit népszavazás kiírására, vagy a kilépés technikai részleteinek tisztázására? Hivatalosan még egyik fél sem erősítette meg a brexit halasztását, de máris felmerült az európai parlamenti választás és a brexit időpontjának esetleges ütközése. Az EP- választás májusban lesz, az új parlament pedig júliusban kezdi a munkát. Problémát jelentene, ha a britek ennél későbbi dátumra halasztanák a kilépést. Mivel a brexitet márciusra tervezték, sem az EU, sem a britek nem számoltak azzal, hogy az Egyesült Királyságban is EP-választást tartanak, és esetleg még az új parlament felállásakor is EU-tagok lennének. Az egyezmények értelmében minden tagállam köteles közvetlen módon választott EP-képviselőket delegálni Brüsszelbe. Ám ha ezt a britek nem teljesítenék, az sem lenne okvetlenül hatással az új EP jogerősségére, az EU maradék 27 tagállamában zajló választások érvényesek lennének - erősítették meg a parlament jogászai, de az Európai Tanácsnak valószínűleg hivatalosan is rá kellene bólintania a britek kimaradására a választásból. Az Európai Bizottság viszont továbbra is azt szorgalmazza, hogy a tagállamok teljesítsék kötelezettségeiket, amibe az EP-választás megrendezése is beletartozik. Folytatódik tehát a brit pártok között (és azokon belül) a heves vita arról, hogyan lépjen ki és milyen kapcsolatiján maradjon az ország az EÜ-val. A 27 EU-tagállam pedig nem nagyon tud mást tenni, mint kivárni, milyen dátumot mondanak a britek. (Lubomlr Kotrha karikatúrája) A CIA titkos kapcsolata Phenjannal Az amerikai és az észak-koreai hírszerzés egy évtizeden át titokban kapcsolatban volt egymással - írta a The Wall Street Journal. A lap állítása szerint a titkos csatornán folytatott párbeszéd a legfeszültebb időszakokban is lehetővé tette a kommunikációt, foglyok szabadon bocsátását, és végső soron előkészítette az utat Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető tavalyi, történelminek nevezett szingapúri találkozójához. A titkos kapcsolattartást a CIA végezte, ennek köszönhetően 2012-ben, Barack Obama kormányzata idején két CIA-tisztségviselő is járt Észak- Koreában. A The Wall Street Journal meg is nevezi őket: Michael Morell, a CIA akkori igazgatóhelyettese és legalább egy utódja, Avril Haines. Obama elnökségének utolsó szakaszában ez a kapcsolat „kihűlt”. Mike Pompeo jelenlegi külügyminiszter még CIA-igazgatóként élesztette újra, amikor 2017 augusztusában két munkatársát Szingapúrba küldte, hogy ott tárgyaljanak észak-koreai kollégáikkal. Á hírszerzési kapcsolatoknak fontos szerepük volt az első Trump-Kim csúcstalálkozó létrejöttében, mint ahogyan a hírszerzők most részt vesznek a második csúcstalálkozó előkészítésében is. A CIA partnere az a Kim Jong Csői volt, aki korábban az észak-koreai hírszerzést vezette, és akit a múlt héten a Fehér Házban fogadott Donald Trump. A lap véleménye szerint nemcsak ezek a különleges kapcsolatok járultak hozzá Washington és Phenjan közeledéséhez, segített Phenjan és Szöul viszonyának javulása is. Hétfőn egyébként a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) közzétett egy tanulmányt, amelyben azt állítja, hogy egy eddig nem ismert rakétabázist azonosított Észak-Koreában. VictorCha, a tanulmány egyik összeállítója a bázisról azt mondta: „az észak-koreaiak nem fognak tárgyalni olyan dolgokról, amelyről nem ismerték be, hogy létezik”. (MTI) Kellemetlen meglepetésben lehetett részük a második nyugdíjpillérben takarékoskodóknak, ha a nyugdíjpénztár már postázta nekik az elmúlt év értékelését. A nyugdíjpénztárak ugyanis a legrosszabb évüket zárták a tíz évvel ezelőtti gazdasági válság óta, a 19 nyugdíjalapból 17 veszteséges volt. Legrosszabbul a kockázatosabb alapok teljesítettek, átlagosan 4-5 százalékot veszítettek értékükből, voltak azonban olyan nyugdíjalapok is, melyeknek értékcsökkenése a 10 százalékot is meghaladta. Á biztonságosabb kötvényalapok valamivel jobban teljesítettek, de a legsikeresebb sem tudott valós növekedést felmutatni, és többségük enyhe értékvesztéssel zárt. Emiatt a nyugdíjpénztártól kapott levél felbontása keserű perceket okozott. Nem lehet elégszer elismételni, hogy a második nyugdíjalap minden résztvevője valójában befektetővé válik, a nyugdíjpénztárak ugyanis a résztvevők befizetéseinek értékét a pénzpiacokon próbálják megnövelni. Csak rajtunk múlik, hogy inkább a biztonságosabb, de kisebb hozamot ígérő kötvényalapokat részesítjük-e előnyben, vagy a részvényekbe és tőzsdeindexekbe fektető kockázatosabb alapokat, amelyek nagyobb hozammal kecsegtetnek. A részvények és a tőzsdeindexek a világgazdaság jó éveiben átlag feletti hozamot tudnak biztosítani, de válság esetén akár többtucatnyi százalékot is veszíthetnek értékükből. A 2018-as értékvesztés éppen emiatt következett be, a nemzetközi tőzsdepiacok többéves szárnyalás után az év utolsó hónapjaiban visszaestek. A nemzetközi tőkepiacok szereplői ugyanis egyre pesszimistábban ítélik meg a világgazdaság helyzetét, és ennek hatásait érzékelik a hazai nyugdíjpénztárak tagjai is. Nincsenek sokkal jobb helyzetben a kötvényekbe fektető nyugdíjalapok sem, ugyanis az alacsony kamatok miatt ezeknek a kötvényeknek a hozama is rendkívül alacsony. Ám az igazság az, hogy a kockázatosabb alapok visszaesése a második nyugdíjpillérben résztvevők csupán kis részét érinti. A nyugdíjpénztárak adatai szerint az ügyfelek „csak” 1,79 milliárd eurót tartanak a kockázatosabb alapokban, míg a biztonságos, garantált alapokban 6,27 milliárdot. Ez első hallásra jó hímek hangzik, pedig nem igazán az. A garantált alapokban ugyanis sok olyan ügyfél van, akinek a kockázatosabb alapokban lenne a helye. Ez főleg a második nyugdíjpillér fiatalabb résztvevőire érvényes, akiknek még hátra van néhány évtized a nyugdíjig. Hosszú távon ugyanis a tőzsdeindexekre alapozó nyugdíjalapok magasabb átlaghozamot biztosítanak, és ebbe beleférnek az olyan gyengébb évek is, mint a tavalyi. Tény, hogy ezek az alapok 2018-ban veszítettek értékükből, de 2012-től átlagosan 6-8 százalékos éves hozamot produkáltak. Ezzel szemben, a kötvényalapok átlagos éves hozama 2 százalék körül mozog. Ezért egy visszaesés esetén nem kell rögtön pánikba esni és átvinni nyugdíj-megtakarításainkat egy kötvényalapba. Lehet, hogy rövid távon ez jó taktika, de hosszú távon hozamveszteséget jelent. Hogy miért van mégis a második nyugdíjpillér résztvevőinek nagy része az alacsonyabb hozamú garantált alapoknál? Erről az előző kormány tehet, amely 2013-ban olyan döntést hozott, hogy a résztvevők többségét a nyugdíjak biztonságára hivatkozva automatikusan átirányította a garantált alapokba. A kockázatos alapokban csak az maradt, aki ezt maga kérte. Mivel a résztvevők több mint 90 százaléka ezt nem tette meg, szinte mindenki átkerült az alacsonyabb hozamú alapokhoz, ezzel pedig 2014 és 2017 között sokan nagyon jó hozamokról maradtak le. Természetesen érzékenyek vagyunk a nyugdíj -megtakarításainkra, de ha még több mint tíz évünk van a nyugdíjkorhatár eléréséig, akkor a kockázatosabb nyugdíjalapokban a helyünk. Igen, lehetnek, lesznek rosszabb évek, de hosszú távon ez a kifizetődő stratégia. FIGYELŐ Trump lepipálja önmagát hazudozásban Az amerikai elnök egyre gyorsuló ütemben termeli a hazugságokat. Elnöksége első két évében 8158 alkalommal tett a valósággal kevés egyezést mutató állítást - nevezzük ezeket akár hazugságnak, csúsztatásnak vagy félrevezető állításnak. Donald Trump hazugságait beiktatása napjától rendszerezi a Washington Post. Összesítése alapján elnöksége első száz napjában (ameddig eredetileg tervezték a hazugságai összesítését) összesen 492-szer hazudott. Idén már az év első három hetében sikerült ennél is többet hazudnia, a 2018-as fél: idős választások kampányhajrá; jában, októberben pedig összesen : több mint 1200 félrevezető, ha- i mis, hazug állítást tett. ; A statisztikák alapj án a 815 8 el: nöki hazugság döntő többsége, : több mint 6000 hamis állítás : 2018-ban hangzott el. Vagyis elnöksége második évében Trump : napi átlagban 16,5 hazugságot : mondott. ; A Post összesítése alapján leg! gyakrabban a bevándorlás témakörében hazudik, 2019 első három hetében csak ebben a témában 300 hazug állítást tett, össze: sen pedig már 1433 hazugságnál ; tart csak ebben a témában. ; Trump elnöksége második évé; nek utolsó napján, a múlt szom: baton 12-szer hazudott, méltón : ünnepelve az évfordulót. (WP, 444.hu) Csak semmi pánik DUDÁSTAMÁS
