Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-23 / 19. szám

www.ujszo.com I 2019. január 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 EP-választás: britekkel vagy nélkülük? Búcsúzóul a britek még európai képviselőket választanának? volt a lehetőség, hogy lezáruljon a brexit saga, de a brit parlament el­utasította az EU-val kötött kilépési egyezményt. A 202:432 arányban leszavazott terv történelmi kudarc a brit kormányoknál, legutóbb 1924- ben történt ilyesmi, de akkor is jóval kisebb szavazatkülönbséggel. Ennek ellenére Theresa May túl­élte a bizalmatlansági szavazást, pozíciója azonban jelentősen meg­gyengült, emiatt valószínűtlen, hogy a kilépésig hátralevő két hó­napban olyan tervvel tudna előruk­kolni, ami a brit parlamentnek és az EU-nak is megfelel. Úgy tűnik, May jelenleg azon dolgozik, hogy a backstop záradékot valamiképpen módosítsa, hiszen ez az egyik leg­fájóbb pont azok számára, akik az egyezményt elutasították. Mivel úgy tűnik, erre kevés az esély, fel­merült a kilépés elhalasztásának le­hetősége. Ehhez az 50. cikkely ki­tolására van szükség, melyet a 27 EU tagállam vezetőjének egyhan­gúlag jóvá kell hagynia. Ha kitolják a britek a kilépés dá­tumát, az is kérdés, hogy hány hó­nappal és milyen céllal. Előrehozott választás megtartására, új brexit népszavazás kiírására, vagy a kilé­pés technikai részleteinek tisztázá­sára? Hivatalosan még egyik fél sem erősítette meg a brexit halasztását, de máris felmerült az európai parla­menti választás és a brexit időpont­jának esetleges ütközése. Az EP- választás májusban lesz, az új par­lament pedig júliusban kezdi a munkát. Problémát jelentene, ha a britek ennél későbbi dátumra ha­­lasztanák a kilépést. Mivel a brexitet márciusra tervezték, sem az EU, sem a britek nem számoltak azzal, hogy az Egyesült Királyságban is EP-választást tartanak, és esetleg még az új parlament felállásakor is EU-tagok lennének. Az egyezmények értelmében minden tagállam köteles közvetlen módon választott EP-képviselőket delegálni Brüsszelbe. Ám ha ezt a britek nem teljesítenék, az sem len­ne okvetlenül hatással az új EP jog­erősségére, az EU maradék 27 tag­államában zajló választások érvé­nyesek lennének - erősítették meg a parlament jogászai, de az Európai Tanácsnak valószínűleg hivatalosan is rá kellene bólintania a britek ki­maradására a választásból. Az Eu­rópai Bizottság viszont továbbra is azt szorgalmazza, hogy a tagálla­mok teljesítsék kötelezettségeiket, amibe az EP-választás megrende­zése is beletartozik. Folytatódik tehát a brit pártok között (és azokon belül) a heves vita arról, hogyan lépjen ki és milyen kapcsolatiján maradjon az ország az EÜ-val. A 27 EU-tagállam pedig nem nagyon tud mást tenni, mint kivárni, milyen dátumot mondanak a britek. (Lubomlr Kotrha karikatúrája) A CIA titkos kapcsolata Phenjannal Az amerikai és az észak-koreai hírszerzés egy évtizeden át titokban kapcsolatban volt egymással - írta a The Wall Street Journal. A lap állítása szerint a titkos csa­tornán folytatott párbeszéd a legfe­szültebb időszakokban is lehetővé tette a kommunikációt, foglyok sza­badon bocsátását, és végső soron elő­készítette az utat Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető tavalyi, történel­minek nevezett szingapúri találkozó­jához. A titkos kapcsolattartást a CIA vé­gezte, ennek köszönhetően 2012-ben, Barack Obama kormányzata idején két CIA-tisztségviselő is járt Észak- Koreában. A The Wall Street Journal meg is nevezi őket: Michael Morell, a CIA akkori igazgatóhelyettese és legalább egy utódja, Avril Haines. Obama elnökségének utolsó sza­kaszában ez a kapcsolat „kihűlt”. Mi­ke Pompeo jelenlegi külügyminiszter még CIA-igazgatóként élesztette új­ra, amikor 2017 augusztusában két munkatársát Szingapúrba küldte, hogy ott tárgyaljanak észak-koreai kollégáikkal. Á hírszerzési kapcsola­toknak fontos szerepük volt az első Trump-Kim csúcstalálkozó létrejöt­tében, mint ahogyan a hírszerzők most részt vesznek a második csúcs­­találkozó előkészítésében is. A CIA partnere az a Kim Jong Csői volt, aki korábban az észak-koreai hírszerzést vezette, és akit a múlt héten a Fehér Házban fogadott Donald Trump. A lap véleménye szerint nemcsak ezek a különleges kapcsolatok járul­tak hozzá Washington és Phenjan közeledéséhez, segített Phenjan és Szöul viszonyának javulása is. Hétfőn egyébként a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Köz­pontja (CSIS) közzétett egy tanul­mányt, amelyben azt állítja, hogy egy eddig nem ismert rakétabázist azo­nosított Észak-Koreában. VictorCha, a tanulmány egyik összeállítója a bá­zisról azt mondta: „az észak-koreaiak nem fognak tárgyalni olyan dolgok­ról, amelyről nem ismerték be, hogy létezik”. (MTI) Kellemetlen meglepetésben lehetett részük a második nyugdíjpillérben takarékoskodóknak, ha a nyugdíjpénztár már postázta nekik az elmúlt év értékelését. A nyugdíj­­pénztárak ugyanis a legrosszabb évüket zárták a tíz évvel ezelőtti gazdasági válság óta, a 19 nyugdíjalapból 17 veszteséges volt. Legrosszabbul a kockázatosabb alapok teljesítettek, átlagosan 4-5 százalékot veszítettek értékükből, voltak azonban olyan nyugdíjalapok is, melyeknek értékcsökkenése a 10 százalékot is meghaladta. Á biz­tonságosabb kötvényalapok valamivel jobban teljesítettek, de a legsi­keresebb sem tudott valós növekedést felmutatni, és többségük enyhe értékvesztéssel zárt. Emiatt a nyugdíjpénztártól kapott levél felbontása keserű perceket okozott. Nem lehet elégszer elismételni, hogy a második nyugdíjalap minden résztvevője valójában befektetővé válik, a nyugdíjpénztárak ugyanis a résztvevők befizetéseinek értékét a pénzpiacokon próbálják megnö­velni. Csak rajtunk múlik, hogy inkább a biztonságosabb, de kisebb hozamot ígérő kötvényalapokat részesítjük-e előnyben, vagy a rész­vényekbe és tőzsdeindexekbe fektető kockázatosabb alapokat, ame­lyek nagyobb hozammal kecsegtetnek. A részvények és a tőzsdeindexek a világgazdaság jó éveiben átlag feletti hozamot tudnak biztosítani, de válság esetén akár többtucatnyi százalékot is veszíthetnek értékükből. A 2018-as értékvesztés éppen emiatt következett be, a nemzetközi tőzsdepiacok többéves szárnyalás után az év utolsó hónapjaiban visszaestek. A nemzetközi tőkepiacok szereplői ugyanis egyre pesszi­mistábban ítélik meg a világgazdaság helyzetét, és ennek hatásait ér­zékelik a hazai nyugdíjpénztárak tagjai is. Nincsenek sokkal jobb helyzetben a kötvényekbe fektető nyugdíj­alapok sem, ugyanis az alacsony kamatok miatt ezeknek a kötvények­nek a hozama is rendkívül alacsony. Ám az igazság az, hogy a kockázatosabb alapok visszaesése a má­sodik nyugdíjpillérben résztvevők csupán kis részét érinti. A nyugdíj­­pénztárak adatai szerint az ügyfelek „csak” 1,79 milliárd eurót tartanak a kockázatosabb alapokban, míg a biztonságos, garantált alapokban 6,27 milliárdot. Ez első hallásra jó hímek hangzik, pedig nem igazán az. A garantált alapokban ugyanis sok olyan ügyfél van, akinek a koc­kázatosabb alapokban lenne a helye. Ez főleg a második nyugdíjpillér fiatalabb résztvevőire érvényes, akiknek még hátra van néhány évtized a nyugdíjig. Hosszú távon ugyanis a tőzsdeindexekre alapozó nyug­díjalapok magasabb átlaghozamot biztosítanak, és ebbe beleférnek az olyan gyengébb évek is, mint a tavalyi. Tény, hogy ezek az alapok 2018-ban veszítettek értékükből, de 2012-től átlagosan 6-8 százalékos éves hozamot produkáltak. Ezzel szemben, a kötvényalapok átlagos éves hozama 2 százalék körül mozog. Ezért egy visszaesés esetén nem kell rögtön pánikba esni és átvinni nyugdíj-megtakarításainkat egy kötvényalapba. Lehet, hogy rövid távon ez jó taktika, de hosszú távon hozamveszteséget jelent. Hogy miért van mégis a második nyugdíjpillér résztvevőinek nagy része az alacsonyabb hozamú garantált alapoknál? Erről az előző kor­mány tehet, amely 2013-ban olyan döntést hozott, hogy a résztvevők többségét a nyugdíjak biztonságára hivatkozva automatikusan átirá­nyította a garantált alapokba. A kockázatos alapokban csak az maradt, aki ezt maga kérte. Mivel a résztvevők több mint 90 százaléka ezt nem tette meg, szinte mindenki átkerült az alacsonyabb hozamú alapokhoz, ezzel pedig 2014 és 2017 között sokan nagyon jó hozamokról marad­tak le. Természetesen érzékenyek vagyunk a nyugdíj -megtakarításainkra, de ha még több mint tíz évünk van a nyugdíjkorhatár eléréséig, akkor a kockázatosabb nyugdíjalapokban a helyünk. Igen, lehetnek, lesznek rosszabb évek, de hosszú távon ez a kifizetődő stratégia. FIGYELŐ Trump lepipálja önmagát hazudozásban Az amerikai elnök egyre gyorsuló ütemben termeli a hazugságokat. Elnöksége első két évében 8158 alkalommal tett a valósággal ke­vés egyezést mutató állítást - ne­vezzük ezeket akár hazugságnak, csúsztatásnak vagy félrevezető állításnak. Donald Trump hazugságait beik­tatása napjától rendszerezi a Wa­shington Post. Összesítése alap­ján elnöksége első száz napjában (ameddig eredetileg tervezték a hazugságai összesítését) összesen 492-szer hazudott. Idén már az év első három hetében sikerült ennél is többet hazudnia, a 2018-as fél­: idős választások kampányhajrá­­; jában, októberben pedig összesen : több mint 1200 félrevezető, ha- i mis, hazug állítást tett. ; A statisztikák alapj án a 815 8 el­­: nöki hazugság döntő többsége, : több mint 6000 hamis állítás : 2018-ban hangzott el. Vagyis el­nöksége második évében Trump : napi átlagban 16,5 hazugságot : mondott. ; A Post összesítése alapján leg­­! gyakrabban a bevándorlás téma­körében hazudik, 2019 első há­rom hetében csak ebben a témá­ban 300 hazug állítást tett, össze­­: sen pedig már 1433 hazugságnál ; tart csak ebben a témában. ; Trump elnöksége második évé­­; nek utolsó napján, a múlt szom­­: baton 12-szer hazudott, méltón : ünnepelve az évfordulót. (WP, 444.hu) Csak semmi pánik DUDÁSTAMÁS

Next

/
Thumbnails
Contents