Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-22 / 18. szám

2 I KÖZÉLET 2019. január 22. | www.ujszo.com Martin Glvác volt Alena Zs. „mucuskája" Martin Glváó (Smer) először tagadta az Alena Zs.-vel folytatott kommunikációt, aztán állította, tájékoztatta a hatósá­gok is, s az ő felügyeletük alatt írt a gyanúsítottnak jTASR-feivétei) CZÍMER GÁBOR Pozsony. A Kuciak-gyilkosság megrendelésével gyanúsított, Alena Zs.-nek a telefonjából előkerült fényképek árnál tanúskodnak, hogy a parlament smeres alelnöke, Martin Glváó, korábbi védelmi miniszter szexuális utalásokat tartalmazó kommunikációt folytatott a nővel. Feledy Botond biztonságpolitikai elemző szerint nem ritka az ilyen eset. A gyanúsított mobiltelefonjában a rendőrség megtalálta Glvác önma­gáról készített képeit, szelfijeit. A parlament alelnöke még a parlament ülésterméből is küldött magáról fo­tót a nőnek. Alena Zs. pedig olyan képeket továbbított az egykori mi­niszternek, amelyen alsóneműben, kihívó testhelyzetben látható. Ennek megfelelően az írásos kommuniká­ciójuk is sok szexuális utalást tartal­maz. A nő a kettejük üzenetváltásá­ról készített fényképeket külön is ar­chiválta a telefonjában. „Barátságos, flörtölő, független. Szeretem mint embert, de nem volt köztünk semmi, mivel két gyermeke és párja is van” - olvasható a hírek szerint Alena Zs. vallomásában. Telefonjában Glvác a „Máznák” (Enyelgős, Mucúska) be­cenév alatt szerepel. A vallomásban elhangzottak alapján Glvác volt az egyetlen politikus, akivel Alena há­romszor személyesen is találkozott. A titokzatos „hatóság" Glvác először tagadta, hogy sze­mélyesen is ismémé Alena Zs.-t, a tá­vozására irányuló felszólításokra pe-RÖVIDEN Fico visszalépését követelik Pozsony. A Tisztességes Szlo­­vákiért mozgalom felszólította Robert Ficót (Smer), hogy vonja vissza az alkotmánybírói tiszt­ségre való jelölését. A kezde­ményezés képviselői szerint a Smer elnökének neve olyan szinten összeolvadt a politikai érdekekkel, hogy már csak a puszta jelöltségével is bizal­matlanságot ébreszt az embe­rekben, és csökkenti az Alkot­mánybíróság hitelességét. „Fico jelölése arra utal, hogy a politi­kai elit nyomást akar gyakorolni az igazságszolgáltatás intézmé­nyeire. Egy bírónak független­nek és pártatlannak kell lennie” -jelentette ki Juraj Seliga, a mozgalom tagja. Robert Fico a kijelentésekre nem reagált, (nar) Anna Záborská távozik a KDH-ból Pozsony. Harmincéves tagság után kilép a KDH-ból a párt eu­rópai parlamenti képviselője, Anna Záborská. Sajtónyilatko­zatában ugyan közölte, hogy ez a döntés nem született könnyen, ám távozásának pontos okát viszont nem tette közzé. Nem hivatalos információk szerint a pártelnökkel, Alojz Hlinával való nézeteltérések miatt távozik. (tasr) dig agresszívan reagált. A fényképek nyilvánosságra kerülése után azon­ban már azt állította, hogy a nővel va­ló kommunikációról az illetékes ha­tóságokat is értesítette, majd pedig az ő utasításaikat követve tartotta a kap­csolatot Alena Zs.-vel. Glvác szerint mindig tanúk jelenlétében kommu­nikált a gyilkosság gyanúsítottjával. Egyelőre azonban nem világos, hogy milyen hatóságokról beszél. A sajtó kérdéseire mindeddig a Szlovák In­formációs Szolgálat (SIS) és a kato­nai hírszerzős sem reagált. A Denník N ezzel kapcsolatba azt úja, tavaly június 20-án Glvác a par­lamenti ülésteremből röviddel 15 óra után a következő üzenetet küldte Alena Zs.-nek: „írj! A teremben ülök, és az egyetlen, ami felvidít, az a te SMS-ed.” A parlament videoarchí­­vumának tanúsága szerint Glvác eb­ben az időpontban valóban az ülés­teremben tartózkodott és tényleg a telefonját tartotta a kezében. A köz­vetlen közelében azonban nem ült senki. A plénumban egyébként ép­pen Igor Matovic, az OEaNO elnöke tartott beszédet. Glvác most a Smer­­ffakció és a parlament alelnöke, a ka­tonai hírszerzést felügyelő különbi­zottság mellett még az emberjogi bi­zottságnak és a Smer szűk vezetésé­nek is a tagja, továbbá a párt kerületi elnöke is egyben. Az üggyel kapcsolatban megke­restük Feledy Botond biztonságpo­litikai szakértőt is. Feledy elmondta, a módszer, amely során valaki egy közszereplővel intim témájú kom­munikációt folytat, hogy aztán ezzel később visszaéljen, bevett gyakorlat a hírszerző szervek, de a bűnözői csoportok eszköztárában is. A nem­zetközi szakterminológiában booby trapnek nevezett eljárás legismer­tebb esete Maria Butina nevéhez kö­tődik. Az orosz megbízásból az amerikaiak ellen kémkedő hölgynek Alena Zs. módszeréhez hasonló módon még Donald Trump ameri­kai elnök választási kampányába is sikerült beférkőznie. A Smer elnöksége dönt Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter tegnap kijelentette, teljes mértékben bízik Glvácban. Erik Tomás, a Smer parlamenti képvise­lője a hétvégén azt mondta, a párt következő elnökségi ülésén dönte­nek Glvác sorsáról. Információink szerint erre a napokban, de legfel­jebb egy héten belül sor kerülhet. Glváccsal korábban a miniszterel­nök, Peter Pellegrini is beszélt. A kormányfő szerint Glvác hamarosan kiáll az újságírók elé és megmagya­rázza a gyanúsítottal folytatott kom­munikációt. A Híd még a múlt héten úgy nyilatkozott, ezt az ügyet ma­gának Glvácnak kell megoldania. „Az érintetteknek, köztük Glvác úr­nak is, mérlegelnie kellene a tetteik súlyát és lehetséges következmé­nyeit” - olvasható a párt közlemé­nyében, amiben azt a kérdést is fel­teszik, hogy a nyomozati informá­ciók rendszeres kiszivárgása vajon a vizsgálat javára válik-e. Eubomír Galko (SaS) ellenzéki képviselő szerint az ügy kivizsgálásáig fel kell függeszteni Glvác tagságát a katonai hírszerzést felügyelő parlamenti bi­zottságban. Igor Matovic, az ellen­zéki OEaNO vezetője azt mondta, a smeres politikus nem lehet tovább a parlament alelnöke, le kell monda­nia. Grendel Gábor, a Nova elnöke pedig azt hangsúlyozta, ha az Alena Zs.-vel való kommunikáció miatt René Vanek helyettes főügyésznek távoznia kellett, akkor Glvácnak is mennie kell. kentsék. „Az elmúlt év végéig a 29 éven aluliaknál és az 50 év feletti­eknél is csökkent az állástalanok aránya, a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában ráadásul a tar­tósan állás nélküliek száma is a ne­gyedével esett vissza” - mondta Richter. Szerinte a kormány foly­tatni kívánja a munkapiaci akció­tervek kidolgozását a legkevésbé fejlett régiók számára, ezzel pár­huzamosan továbbra is azon dol­gozik, hogy az EU-n kívüli orszá­gokból érkező munkavállalók in­tegrálása szabályozott és ellenőr­zött keretek között történjen. A munkanélküliségi ráta csök­kenése az anyagi szükséghelyzet­ben levők számát is érintette. Ta­valy 72 ezren részesültek ilyen juttatásban. „Az elmúlt évben 47 ezer tartós munkanélküli kapott párhuzamosan juttatást és munka­bért is. Ez a megoldás bevált, és a segítségével továbbra is arra sze­retnénk ösztönözni az anyagi szükséghelyzetben levőket, hogy keressenek maguknak munkát” - tette hozzá Richter. Mire számít­hatunk az elkövetkező időszak­ban? A jegybank legfrissebb elő­rejelzése szerint az elkövetkező hónapokban tovább csökkenhet az állástalanok száma, a csökkenés üteme azonban várhatóan már nem lesz olyan dinamikus, mint az el­múlt időszakban. A jegybank elemzői ezt a csökkenő külföldi kereslettel magyarázzák, (mi, TASR) Alkotmánybíró-j elöltek: indul a meghallgatás ÖSSZEFOGLALÓ Holnap kezdődik az alkotmánybíró-jelöltek nyilvános meghallgatása, mely során 40 jelölt mutatkozhat be a parlament alkotmányjogi bizottsága előtt. A meghallgatások 3 napig tartanak. Pozsony. Idén először lesz nyilvá­nos az alkotmánybíró-jelöltek meg­hallgatása. Az érdeklődők a parla­ment hivatalos honlapján akár élőben is követhetik az eseményeket. A pá­lyázók egy rövid bemutatkozás során ismertetik a szakmai eredményeiket, és elmondják, miért pályáznak erre a tisztségre. Ezután az alkotmányjogi bizottság képviselőinek kérdéseire kell válaszolniuk. A meghallgatáson Andrej Kiska köztársasági elnök két küldötte is részt vesz: Stanislav Gana, az elnöki hivatal jogi osztályának ve­zetője, illetve Marián Giba, az állam­fő alkotmányjogi tanácsadója. Kiska elmondása szerint két kritériumot tartanak majd szem előtt: a jelöltek szakmai felkészültségét, és az erköl­csi feddhetetlenségüket. „Örülök, hogy a pályázók között olyan embe­reket is látok, akik hozzájárulhatnak az Alkotmánybíróság, illetve a szlo­vákiai igazságszolgáltatás szinvona­­lának és hitelességének emeléséhez. Elég olyan név van a listán, akikkel fel lehet tölteni a megüresedő alkot­mánybírói helyeket” - vélekedett Kiska. A jelöltekről a január 29-én kez­dődő parlamenti ülésen szavaznak majd a képviselők. A 40 pályázóból legalább 18-at kell kiválasztaniuk, akik közül az államfő kilencet nevez ki az államfő alkotmánybírónak. A jelöltek megválasztásához egyszerű parlamenti többség szükséges. Ha 18-nál több jelölt szerzi meg a több­séget, akkor azok a pályázók kerül­nek az államfő elé, akik a legtöbb szavazatot szerezték. Ha kevesebb jelöltet választanak meg a képvise­lők, a szavazást megismétlik. Az ellenzék szerint nemcsak a meghallgatásnak kellene nyilvános­nak lennie, hanem a parlamenti sza­vazásnak is. „A képviselőknek fele­lősséget kell vállalniuk azokért az emberekért, akik megszavazták őket. Ennek elválaszthatatlan része az, hogy a nyilvánosság előtt hozzák meg a döntéseiket, hiszen ezzel bi­zonyítják, mennyire tartják be az ígéreteiket. Ha titkos szavazásra ke­rülne sor, akkor néhány képviselő elbújhatna a névtelenség mögé” - jelentette ki Alojz Baránik, az SaS parlamenti képviselője. Hasonló vé­leményen van Veronika Remisová, az OEANO alelnöke is, aki szerint a szavazóknak joguk van arra, hogy leellenőrizhessék az általuk megvá­lasztott parlamenti képviselők dön­téseit”-közölte Remisová. (nar, TASR) Idén 5% alá szorítanák a munkanélküliséget ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában az el­múlt hónapban ugyan tovább csökkent az állástalanok száma, a cégek a szabad munkahelyeket azonban egyre nehezebben képe­sek betölteni hazai munkaerővel, a vendégmunkások száma így csak az elmúlt egy évben majd 20 ezer­rel nőtt. Az egy évvel korábbi 6%-ról ta­valy decemberre 5,04%-ra csök­kent az állástalanok aránya - derül ki a Munka-, Szociális és Család­ügyi Központ (ÚPSVR) legfris­sebb jelentéséből. „Azon munka­­nélküliek száma, akik egy kedve­ző állásajánlat esetén képesek len­nének azonnal munkába állni, de­cemberre 138 ezerre csökkent, ami az egy évvel korábbihoz képest csaknem 24 ezerrel kevesebb” - nyilatkozta Marián Valentovic, az UPSVR vezérigazgatója. A leg­nagyobb munkanélküliséget to­vábbra is a Rimaszombati járás­ban mérik, ahol az állástalanok aránya eléri aló százalékot, míg a lista másik felén levő Galgóci já­rásban ez csupán 1,7%. Tíz szá­zalékot meghaladó munkanélkü­liséget ugyanakkor már csak 12 járásban mértek. Ján Richter munkaügyi minisz­ter szerint az idei év egyik legna­gyobb kihívása az lesz, hogy a munkanélküliséget 5% alá csők-

Next

/
Thumbnails
Contents