Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-15 / 12. szám
www.ujszo.com I 2019. január 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Kulturális veszteségeink XXVI. Az írók, kritikusok és olvasók mostoha helyzete JUHÁSZ KATALIN A legnépszerűbb kortárs írók egyike, Stephen King jelentős sikert ért el a hétvégén, és ezúttal nem egy új könyvével. Megmentett néhány derék szerzőt az „éhhaláltól”. Az aprócska Maine állam legnagyobb napilapja anyagi okokra hivatkozva megszüntette könyves rovatát, amelyben helyi írók köteteivel, vagy Maine-ben játszódó történetekkel foglalkoztak szabadúszó kritikusok. Stephen King, aki nem mellesleg a leghíresebb maine-i lakos, péntek este Twitter-üzenetben bírálta a döntést, és arra kérte követőit (mintegy ötmillió internetezőt), tiltakozzanak ők is a lapnál, hiszen a szóban forgó szerzőknek többnyire szükségük van erre a kis publicitásra ahhoz, „hogy kenyeret és tejet vehessenek”. A Portland Press Herald című lap még aznap este reagált - szintén a Twitteren ígérte meg Kingnek, hogy ha ő és követői szereznek száz új internetes előfizetőt a lapnak, visszahozzák a könyves rovatot. Nos, szombat délelőttre már össze is jött a száz új előfizető, estére kétszáz, és mivel ez a történet tegnapra bejárta a világsajtót, várhatóan folyamatosan növekszik a szám. Hiszen sok jómódú, kultúrát szerető amerikai származik ebből az államból, de King Twitter-üzenete nélkül nem jutott volna el hozzájuk a hír. Ez tehát egy happy enddel végződő Stephen King-sztori, amely rávilágít a nívós szépirodalom iránti érdeklődés világméretű megcsappanására, a könyves rovatok mostoha helyzetére, az írott sajtóban zajló kényszerű leépítésekre, nadrágszíjösszehúzásokra (a Pew Research Center adatai szerint az USA-ban 2008 óta a felére csökkent a lapoknál dolgozó újságírók száma), és a szerzők kiszolgáltatottságára, akiknek műveiről nehezebben szerezhet tudomást az olvasóközönség, ha nem foglalkozik velük a helyi sajtó. A könyvkritika ráadásul eléggé költséges műfaj, legalábbis a miénknél boldogabb országokban. Egy 300 oldalas kötet alapos, gondos elolvasása legalább egy hét, maga a kritikaírás jobb esetben szintén nem csupán néhány órát vesz igénybe. Nyugaton eddig sok irodalmár élt ebből, hozzáértő munkájukat korrektül megfizették - legalábbis a nagyobb lapoknál dolgozó elismert kritikusokét. De egyre több sajtótermék elégszik meg olcsóbb munkaerővel, azaz olyan toliforgatókkal, akik kevesebbel is beérik, viszont nem akkora szaktekintélyek, azaz egyre kevesebb olvasót érdekel a véleményük. Ez bizony ördögi kör, amelyből csak azt a kiutat látja a lapok többsége, hogy megszünteti vagy átalakítja az adott rovatot: a könyvkiadók ismertetőit közli az új kötetekről, általában szó szerint. Ezekről pedig tudjuk, hogy jobbára reklámszövegek. Szóval le a kalappal Stephen King előtt, mert egy nemes ügy érdekében használta fel saját hímevét. (A nagy siker óta egyébként nem szólalt meg, azaz nincs szándékában learatni a babérokat). De sokkal több ilyen kaliberű hírességre lenne szükség ahhoz, hogy egy szomorú és káros folyamatot - ha csak egy időre is - sikerüljön megállítani. ÉBREDJETEK, HÉ! AZT ÁLMODTAM, HOGY ÉN VAGYOK A LEGNAGYOBB SZLOVÁK! / (Lubomír Kotrha karikatúrája) Kié a kútba dobott másfél millió euró? Kitört a háború a római városvezetés és az egyház között amiatt, hogy kit illet a Trevi-kútba dobált aprópénz. A BBC News beszámolója szerint évente másfél millió eurót dobálnak a turisták a kút vizébe, a pénzt hagyományosan a római katolikus egyház kapja a szegények megsegítésére. Róma polgármestere, Virginia Raggi azonban bejelentette, hogy változtatni akar ezen, mivel a pénz a város egyre romló infrastruktúrájának fejlesztésére kell. Az egyház szerint a polgármester ezzel a szegényeket sújtja. „Nem sejtettük, hogy ez megtörténhet, reméljük, hogy nem ez az utolsó szó az ügyben” — mondta Benőni Ambarus, a Caritas segélyszervezet igazgatója az olasz püspöki konferencia lapjának, az Awenirének. A lapban éles hangú cikk jelent meg: „A legszegényebbektől veszik el a pénzt” címmel. Az Awenire szerint a Trevi-kútból kihalászott pénz az egyházi jótékonysági költségvetésének 15 százalékát biztosította. A római városvezetés már elfogadta a változtatást, és az áprilisban hatályba lép. Raggi, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) támogatásával 2016-ban lett Róma polgármestere, a mozgalom alakított tavaly koalíciós kormányt Olaszországban. A polgármester népszerűsége a megválasztása óta visszaesett, mivel nem tudta kezelni az eladósodott város problémáit. Tavaly októberben sok ezren tüntettek a városházánál Raggi lemondását követelve, például a szemét elszállításának akadozása és az utak leromlott állapota miatt. A csaknem 300 éves Trevi-kutat évente turisták milliói keresik fel. A pénzbedobós hagyomány Frank Sinatra 1954-ben forgatott romantikus filmje, a Három pénzdarab a szökőkútban nyomán vált világhírűvé. A szökőkút az 1960-ban bemutatott Édes élet című filmben is fontos szerephez jutott, amikor Anita Ekberg megmártózott a vizében. (MTI) Újabb hosszú forró nyár SIDÓH. ZOLTÁN lovákiában 2018 volt a legmelegebb esztendő a feljegyzéf~~m sek kezdete óta-jelentette a Szlovák Hidrometeorológiai W Intézet. Zsigárdon (Vágsellyei járás) az éves átlaghőmér- MLA séklet egyenesen meghaladta a 13 fokot, amire még nem volt példa az utóbbi évszázadokban. Nincs min csodálkoznunk, Prágában, ahol 1775 óta mérik a hőmérséklet alakulását, tavaly szintén megdőlt a rekord, a szokványoshoz képest több mint 3 fokkal volt melegebb, ami döbbenetesen nagy ugrás. A tavalyi volt a legmelegebb év Magyarországon is. Mindez belesimul a globális folyamatokba, hiszen 2018 számít a negyedik legmelegebb évnek a rendszeres mérések kezdete óta - közölte az Európai Unió Copernicus klímaváltozást vizsgáló szolgálata. 2018-nál a Földön csak a 2017-es, a 2016-os és a 2015-ös volt még melegebb a 19. század óta. A Kárpát-medencében alig egy évszázad leforgása alatt 2 fokkal emelkedett az éves átlaghőmérséklet, és nagy valószínűséggel 2100-ig további 2 fokos ugrás várható. Igen, korábban is változott az éghajlatunk, azonban „a jelenlegi ütem tízszeresen haladja meg a korábbi, leggyorsabbnak számító éghajlatváltozást” - nyilatkozta Jozef Pecho klimatológus. Csak egyetlen példa: idén áprilisban a szokványoshoz viszonyítva 6, májusban pedig 5 fokkal volt magasabb a havi átlaghőmérséklet, ami példátlan. Hogy legyen mihez viszonyítanunk a hőfokokat, a 2 fokos különbség megfelel Komárom és Zsolna éves átlaghőmérséklete közti különbségnek, a 4 fok pedig már a Komárom és Poprád közötti differenciát jelenti. Azaz eljön az idő, amikor a Tátra tövében ringó búzamezők és szőlőtőkék lesznek, Dél-Szlovákia pedig mediterrán tájjá változik - beleértve a hosszú, forró nyarakat (tavaly rekordot döntő, 130 nyári napunk volt), a megnyúlt aszályos időszakokat és az élővilág módosulását is. Már túl vagyunk azon, hogy a felvázolt folyamatot csupán globális felmelegedésnek hívjuk. A tudósok felvetették, hivatalosan is zárjuk le azt a holocénnek (jelenkornak) nevezett földtörténeti kort, és nevezzük inkább antropocénnek, azaz az ember által formáknak. Ez annak a beismerése volna, hogy mi vagyunk a bolygónk urai, vagyis minden, ami a Földünkkel történik, a mi felelősségünk. Ehhez képest eléggé felelőtlenül állunk a problémához, a legutóbbi klímacsúcson éppen a méretes légkörszennyezőnek számító Oroszország és az Egyesült Államok próbált kifarolni a szerződések szigorítása alól, ha pedig a környezetvédelmi adó beépítése miatt drágul az üzemanyag, akkor még a fejlett Franciaország is képes hetekre megbénulni a tüntetések miatt. A globális felmelegedés olyannyira összetett probléma, hogy képtelenség dióhéjban felvázolni a tengeráramlatok változásával, a jégsapkák elolvadásával, a növény- és állatvilág változásával, a betegségek terjedésével járó folyamatokat. Ezért mindössze annyit tanácsolhatunk, még magasabb faktorú naptejet és alacsony fogyasztású klímagépet vásároljunk... FIGYELŐ Ml: „Kérték, hogy mondjuk el" Ifj. Lomnici Zoltán szakértőnek az M1 riportere megmondta, mit kellene még hangoztatnia a nyilatkozatában, mit,kértek” fentről. A 444.hu hozzájutott az interjú háromperces vágatlan verziójához: ilyen leplezetlenül még nem láthattuk működni a magyar kormányzati propagandát. A blokkban végig Lomnici beszél arról, hogy az ellenzéki képviselők jogszerűtlenül jártak el az MTV- székházban decemberben. Ugyanazokat a kifejezéseket ismételgeti, végül a riporter visszaveszi a szót, és elképesztő dolgot mond: „Egy szót, ami fontos, és kértek, hogy mondjuk el, hogy az őrök védték, tehát, hogy védték (a székházat). Jó? Erre akkor egy mondat erejéig térjünk ki”. Lomnici erre látványosan biccent, utána gépiesen megismétli a nyilatkozatot, majd kikerekedett szemekkel, artikulálva hozzáteszi, hogy az őrök csak megvédték a stúdiót. Lomnici a videó nyilvánosságra kerülése után azt mondta: „a riporter csak eszembe juttatta saját korábbi gondolataimat”. (444.hu) Rasszista lett a DNS egyik „atyja" Rasszista megjegyzései miatt kutatóintézete megfosztotta összes címétől az amerikai James i Watson professzort, a DNS szerkezetének egyik megfejtőjét, : amiért Nobel-díjat kapott 1962- ben. A professzor most 90 éves, a ; DNS-t Francis Crick angol bio; lógussal fedezte fel. A tudós az amerikai közszolgálati televízióban (PBS) egy róla szóló i dokumentumműsorban azt mondta: azt vallja, hogy a gének miatt lényeges különbségek van- I nak a fehér és a fekete bőrű emberek intelligenciaszintje között, : a fehérek javára. A tudós 2007- : ben Afrika kilátásairól szólva : már tett egyszer ilyen kij elentést, mondván: borúsnak látja : a kontinens jövőjét, éppen a fe; hérek és feketék közötti, geneti■ kailag meghatározott intelligen: ciakülönbség miatt. Akkor bo- i csánatot kért szavaiért, ennek ellenére elveszítette az angliai ; Cambridge Egyetem egyik kutatólaboratóriumának tiszteletbeli ; vezetői posztját, és megfosztot; ták minden adminisztratív feladatától is. Watson akkor a : Nobel-díját is eladta. Kutatóintézete, a Cold Spring ; Harbor Laboratory akkor nem fosztotta meg őt a címeitől, most : viszont már igen. „Dr. Watson megállapításai elítélendők, a tudomány nem támasztja alá eze- i két” - olvasható a intézet közle: ményében. A tudóst egy New York államban lévő szanatóriumban ápolják, az NPR szerint nem észleli a külvilágot. (MTI)
