Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-15 / 12. szám
8 I KÜLFÖLD 2019. január 15. | www.ujszo.com RÖVIDEN Le Pen elindította kampányát Párizs. Elindította európai parlamenti (EP) választási kampányát Marine Le Pen, az egykori Nemzeti Frontból lett jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke, aki a sárga mellényes tiltakozások támogatóit is arra kérte, az EP-választást tekintsék népszavazásnak Emmanuel Macron francia elnök kormányzásáról. „A sárga mellényesek egészséges népfelkelése közben ez a választás lehetőséget ad arra, hogy véget érjen ez a válság, melyet egy nyugtalanítóan viselkedő és alkalmatlan elnök hajthatatlansága és nagyképűsége szült” - hangoztatta a politikus. A tiltakozások óta az RN lakossági támogatottsága 24%-ra nőtt. (MTI) Trumpnak nem tesz jót a kormányleállás Washington. Republikánus párti politikusok a részleges kormányzati leállás legalább átmeneti időre szóló megszüntetését szorgalmazzák az USA-ban. Lindsay Graham, befolyásos délkarolinai republikánus szenátor azt mondta: a zsákutcából kivezető út az lehetne, ha a demokrata párti kongresszusi vezetőkkel folytatott tárgyalások megkezdése érdekében az elnök hozzájárulna a részleges leállás 3 hétre szóló feloldásához, majd egyeztetne az amerikai-mexikói határra tervezett fal építéséhez szükséges költségvetésről. A CNN felmérése szerint az amerikai elnök támogatottsága 5%-kal csökkent, amióta részlegesen leállt a kormányzat. 24 napjával ez minden idők leghosszabb kormányzati leállása. (MTI) A Kuril-szigetek orosz marad Moszkva. Nem lehet vita tárgya Oroszországnak a Kuril-szigetek déli vonulata feletti szuverenitása - szögezte le Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután japán hivatali partnerével, Kono Tarával megtartotta a két ország között kötendő békeszerződésről folytatott tárgyalások első fordulóját. Az orosz diplomácia vezetője szerint nehéz lesz haladásra számítani, ha Tokió nem ismeri el a második világháború végeredményét. (MTI) A német szélsőjobb a dexitet tervezte Drezda. A párt radikálisainak javaslatát, amely szerint 2024-ig ki kell vezetni Németországot az unióból, végül leszavazták az Alternative fur Deutschland (AfD) szélsőjobboldali párt hétvégi összejövetelén, de a kemény Európa-ellenes hangvétel megmaradt. A két pártelnök ellenállásán bukott el a dexit (német kilépés az EU-ból) gondolata. Jörg Meuthen, az AfD egyik vezére közölte, nem szabadjátszani a dexit gondolatával. Nem megszüntetni kell az uniót, hanem visszavezetni az eredeti lényegéhez - érvelt Alexander Gauland társelnök. (hvg, ú) Brexit: ma sorsdöntő szavazás A britek úgy készülnek a kilépésre, mintha az apokalipszis jönne, túlélőcsomagot vesznek Theresa May már nem tud jó képet vágni a kialakult helyzethez (Tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ London. Theresa May brit miniszterelnök tegnap kijelentette: csak úgy lehet elkerülni a megállapodás nélküli brexitet, ha a parlament ma megszavazza az EU-val elért megállapodást. A kilépés utáni túléléshez halmoznak fel készleteket a britek. Theresa May szerint katasztrofális mértékben károsítaná a politikába vetett bizalmat, ha nem teljesülne a brit EU-tagság megszűnéséről (brexit) hozott választói döntés, márpedig már valószínűbb, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja marad, mint az, hogy esetleg megállapodás nélkül lép ki az EU-ból. A brit kormány és az EU tegnap levélváltásban biztosította egymást arról, hogy mindent megtesznek az elért megállapodás legvitatottabb eleme, az újbóli ír-északír határellenőrzés szükségtelenné tétele végett kidolgozott tartalékmegoldás életbe léptetésének elkerülése, vagy legfeljebb korlátozott idejű alkalmazása érdekében. May a levélben hangsúlyozta: egyetlen brit kormány sem lenne hajlandó az észak-írországi megbékélési folyamat vívmányainak kockáztatására a fizikai határellenőrzés újbóli meghonosításával az ír Köztársaság és Eszak-Irország határán. Az EU arra számít, hogy a brit parlament ma elutasítja a kormány által beterjesztett brexitmegállapodást, és ezt követően Theresa May azt fogja kérni Brüsszeltől, hogy a március 29-i brexitet legalább júliusig halasszák el - írja brüsszeli forrásokra hivatkozva a The Guardian. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arra készül, rendkívüli csúcsot hív össze, ahol döntés születhet a halasztásról. A határidő kitolása lehetővé tenné, hogy May felülvizsgálja a dokumentumot. A The Guardian úgy tudja, az sem kizárt, hogy a későbbiek során ismét meghosszabbítják majd a kilépés halasztását. A The Sunday Times brit lap szerint kormánypárti és ellenzéki képviselők arra készülnek, a brexitről szóló megállapodás alsóházi leszavazása esetén magukhoz veszik a kezdeményezést a kilépési folyamat további menetének meghatározásában, és olyan törvénytervezetet terjesztenének elő, amely megtiltaná a kormánynak a megállapodás nélküli kilépést az EU-ból. Mintegy 300 fontot kell fizetnie annak, aki szeretne egyet a brexit alkalmából készült túlélőcsomagokból. A túlélőcsomagok tartalmát elnézve úgy tűnik, a kitalálók a legrosszabbra is felkészültek, ugyanis 30 napra elég fagyasztott és szárított élelmiszer mellett tűzrakást segítő gélt és vízszűrőt is tartalmaznak - úja a BBC. A közösségi oldalon már több mint 3500 tagja van a legnagyobb válságra készülő csoportnak, az ő posztjaikból az látszik, hogy egyebek mellett gyógyszereket, pelenkákat, konzerveket, dohányt, WC-papírt és hajfestékeket is felhalmoznak. A kormány reagált a dobozok árusítására, szerintük semmi szükség nincsen arra, hogy a britek készleteket halmozzanak fel. (MTI, Mfor, ú) Trump megfenyegette a törököket, Ankara dühöng A török-amerikai stratégiai partnerség figyelembe vételét kéri Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő, miután Donald Trump amerikai elnök a gazdaság tönkretételével fenyegette meg Ankarát arra az esetre, ha a török hadsereg a kurdokra támadna Szíriában az amerikai katonák kivonása közben. Ankara/Washington. Ibrahim Kalin szóvivő úgy fogalmazott: Törökország a stratégiai partnerséghez illő viselkedést vár az Egyesült Államoktól, és nem akaija, hogy kapcsolatukat „terrorpropaganda árnyékolja be”. Ankara és Washington ugyanis eltérő nézeteket vall a Népvédelmi Egységek (YPG) szíriai kurd milíciával kapcsolatban. Míg Ankara a törökországi kurd szeparatisták szíriai szárnyának, nemzetbiztonsági fenyegetésnek, valamint terrorszervezetnek tartja az YPG-t, addig a kurd fegyveresek Washington számára a leghatékonyabb szövetségest jelentik az Iszlám Állam terrorszervezet dzsihádistái elleni harcban, üzenetében leszögezte: „végzetes hiba” azonosnak tekinteni a szíriai kurd népcsoportot és az YPG-t. Ankara Szíriában nem a kurdok, hanem a terroristák ellen küzd - hangoztatta a szóvivő, hozzátéve, hogy Törökország megvédi a szíriaiakat, beleértve az ottani kurdokat is a terrorizmus minden fenyegetésétől. Terroristák nem lehetnek Washington szövetségesei - nyomatékosította Kalin, majd jelezte: Ankara folytatja a küzdelmet az YPG és az Iszlám Állam ellen is. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter tegnap kiemelte: stratégiai partnerek nem a közösségi médián keresztül kommunikálnak. Hangoztatta, a kurdok legnagyobb barátja Törökország. Cavusoglu úgy vélte, Trump Twitter-üzenete „belpolitikai célzatú”, miután az amerikai elnökre „komoly nyomás nehezedik” a biztonsági szervek részéről - amelyek ellenzik Trump csapatkivonásra irányuló törekvéseit. Ankara semmilyen — így a gazdaságra irányuló - fenyegetéstől sem fél, mert az nem vezet sehová - hívta fel a figyelmet a török diplomácia vezetője. Amellett, hogy Donald Trump megfenyegette Ankarát, a kurdokat is arra intette: „ne provokálják Törökországot”. A decemberben kilátásba helyezett szíriai amerikai csapatkivonást illetően az amerikai elnök mikroblogbejegyzésében azt írta: „Oroszország, Irán és Szíria voltak a legnagyobb haszonélvezői az Egyesült Államok azon hosszú távú politikájának, amely a természetes ellenség, vagyis az Iszlám Állam dzsihádista szervezet szíriai hadállásainak felszámolását célozza.” Egy következő Twitter-bejegyzésben Trump egyúttal megjegyezte: az amerikai katonák régóta esedékes kivonása közben is harcolni fognak az Iszlám Állam ellen, több irányból támadva a terroristák hadállásait. Az amerikai csapatok fokozatos kivonását az amerikai elnök azután jelentette be, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök újabb észak-szíriai hadművelettel fenyegetőzött a Washington támogatta kurd milicisták ellen. (MTI) Meghalt a megkéselt polgármester Macron levelet írt a franciáknak Meghalt a vasárnap megkéselt gdanski főpolgármester, Pawel Adamowiez. Adamowiczot vasárnap este egy jótékonysági rendezvényen késelték meg, a politikust újra kellett éleszteni, megműtötték, ám belehalt sebesülésébe. Gdansk. Adamowiczot késsel támadták meg az egyik legnépszerűbb lengyelországi karitatív gyűjtést lezáró ünnepségen. Az 53 éves főpolgármester több ciklus óta vezette Gdanskot. Az országosan ellenzékben lévő Polgári Platform (PO) alapító tagja volt, a tavaly októberi helyhatósági választáson független jelöltként választották újra. A támadó a tett után még egy ideig szaladgált a színpadon, majd elfogták. Azt kiabálta, a PO miatt ártatlanul börtönbe került. „A PO kínzott, Adamowicznak ezért meg kellett halnia” - mondta a színpadi szereplőktől át-A népszerű polgármester. A város polgárai véradással segítenek. (tasr/ap) vett mikrofonba. Az ügyészségi szóvivő szerint a tettes egy 27 éves, büntetett előéletű, lelkibeteg gdanski lakos. Tegnap öt órán át műtötték a polgármestert, azóta nem volt eszméleténél, mivel szívét súlyos, a rekeszizmát és más hasi szerveit enyhébb sérülések érték. A vérátömlesztéshez 41 egységnyi vért használtak fel - mondta Tornász Stefániák, az egyik műtőorvos. (MTI) Párizs. Levélben fordul a franciákhoz Emmanuel Macron francia államfő, arra buzdítva őket, hogy minél többen vegyenek részt a ma kezdődő „nagy nemzeti vitában”. A levél a tegnapi lapokban jelent meg. A vita se nem népszavazás, se nem választás - írja a franciákhoz intézett levelében Macron, azt ígérve, hogy a tervek szerint március 15-én záródó konzultációt követő hónapban beszámol a kormányzati kérdésekre adott válaszok mérlegéről. „Az a célom, hogy önökkel együtt a haragot megoldásokká alakítsuk” - írja levelében az elnök. A nemzeti vita keretében 35 kérdésben fejthetik ki a véleményüket a franciák; nyilatkozhatnak arról, hogyan képzelik el a demokrácia, az adózás, az ökológiai átállás és a bevándorlás jövőjét Franciaországban. (MTI)
