Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-11 / 9. szám
6 I KÜLFÖLD 2019. január 11.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Pompeo közölte, távoznak Szíriából Egyre nagyobb pácban May Az Európai Gyógyszerügynökség megkezdte a költözést Londonból Amszterdamba Kairó. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, miután 9 államot érintő közel-keleti útjának új állomásán, Kairóban egyiptomi vezetőkkel tárgyalt, megerősítette, hogy az amerikai csapatok kivonulnak Szíriából, de folytatni fogják a küzdelmet az Iszlám Állam ellen, a terrorszervezet teljes megsemmisítéséig. Pompeo ezzel kapcsolatban kiemelte: az amerikai hadsereg az Iszlám Állam 99%-ának felszámolásában részt vett Szíriában, és addig folytatja a küzdelmet, amíg az egész világon megsemmisíti a terrorszervezetet. (MTI) Athénba látogatott Angela Merkel Athén. Kétnapos hivatalos látogatást kezdett Angela Merkel német kancellár Athénban. Merkel legutóbb 2014 áprilisában járt a görög fővárosban. Azóta sikerült előmozdítani két ügyet, amelyekben a pályafutása utolsó szakaszában tartó német kormányfő hangsúlyosan elkötelezte magát. Az egyik ügy a görög államadósság-válság rendezése az euróövezeten belül, az úgynevezett grexit - a görög euróövezeti tagság megszüntetése - nélkül, a másik pedig a Macedónia elnevezéséről csaknem három évtizede tartó görög-macedón vita lezárása. (MTI) Trump otthagyta a demokratákat Washington. „Tiszta idővesztegetés” tárgyalni a kongresszus demokrata párti vezetőivel - közölte Donald Trump amerikai elnök, miután a Fehér Házban folytatott tárgyalásokon felállt és otthagyta tárgyalópartnereit. Az elnök a kongresszus demokrata párti és republikánus vezetőivel egyeztetett a részleges kormányzati leállás feloldásáról és az amerikai-mexikói határra tervezett falról. Ám amikor Nancy Pelosi házelnök ismét elutasította, hogy a demokraták pénzt szavazzanak meg a falépítésre, az elnök felállt és faképnél hagyta a demokratákat. (MTI) Magyarországról vitázik az EP Brüsszel. Napirendre tűzik a magyarországi helyzet kérdését január végén az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén - döntött tegnap a képviselő-testület házbizottságaként működő ún. Elnökök Konferenciája. A vitát a zöldpárti frakció kezdeményezte a legfrissebb magyar fejleményekre, a tüntetésekre, a munka törvénykönyvének módosítására és a közigazgatási bíróságok létrehozására tekintettel. Judith Sargentini zöldpárti képviselő, a magyar különjelentés összeállítója közölte: a napirendre vételre azért volt szükség, mert „a helyzet napról napra romlik Magyarországon, támogassuk a magyarokat autoriter vezetőjük rögeszméivel szemben”. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ London. Jeremy Corbyn, a legnagyobb brit ellenzéki párt, a Munkáspárt vezetője arra szólította fel a törvényhozókat, hogy segítsenek a brit EU-tagság megszűnésével (brexittel) kapcsolatban kialakult patthelyzet feloldásában, és támogassák a kormánnyal szembeni bizalmatlansági szavazásra tervét annak érdekében, hogy új választásokat lehessen kiírni. Jeremy Corbyn ellenzéki vezér kijelentette: Theresa May brit miniszterelnök brexitmegállapodása ellen fog szavazni a jövő héten a parlamentben. Szerinte csakis a Munkáspárt vezette kormány tudna olyan megállapodásra jutni az Európai Unióval, mely orvosolhatná a Nagy- Britanniában kialakult társadalmi széttagoltságot. A politikus elismerte: ez vélhetően szükségessé tenné a Brüsszellel folytatott brexittárgyalások meghosszabbítását. A brit alsóház január 15-én szavaz a megállapodásról, és a többség várhatóan Egyre erősödik a brexitellenesek tábora a szigetországban (tasr/ap) nem fogja támogatni a Theresa May által javasolt megállapodást. A miniszterelnök korábban arra figyelmeztette a képviselőket, hogy ha kevesebb mint 3 hónappal a brit EU- tagság megszűnése előtt leszavazzák a megállapodást, azzal egy szervezetlen kilépést, de akár a brexit elmaradását is kockáztathatják. Súlyos vereséget szenvedett az alsóházban a brit kormányfő. A konzervatív politikusnak pártja 17 lázadó képviselője által benyújtott és az ellenzéki munkáspártiak által is támogatott törvényjavaslat elfogadása miatt fájhat a feje. A javaslat alapján ugyanis 3 (parlamenti tárgyalási) napon belül köteles új javaslattal előállni, ha a parlament leszavazza a brexitmegállapodást. Az eddigi szabályok szerint 21 napja volt a kormányfőnek erre. A várható leszavazás után a képviselők szabad kezet kaphatnak egyéb megoldások elfogadására. Sokak szemében ez azt jelenti, hogy újabb népszavazást írhatnak ki a britek kiválásáról. Elkezdte Amszterdamba költözését az eddig Londonban működő Európai Gyógyszerügynökség (EMA), amely az Egyesült Királyság március végére tervezett uniós kilépése miatt kényszerül székhelyet váltani. Bruno Bruins holland egészségügyi miniszter átadta az EMA ideiglenes központját Amszterdam nyugati részében, a szervezet új székháza várhatóan őszre készül el. Az Európai Unióban forgalmazható gyógyszerek jóváhagyásáért felelős ügynökségnek jelenleg mintegy 900 alkalmazottja van. Több mint 10%-os leépítést jelentett be tegnap a Jaguar Land Rover. A legnagyobb brit autógyártó már korábban jelezte, hogy a brexit folyamatát övező bizonytalanság, főleg a megállapodás nélküli brexit kilátása jelentős terheket ró a cégre. A bejelentés szerint a Jaguar 4500 munkahelyet számol fel. (MTI, hvg.hu) Peking segít Phenjannak Lopott a belga iszlamista Peking. Kína kész tevékenyen közreműködni a Koreai-félsziget atommentesítésében - jelentette ki Hszi Csin-ping államfő, amikor Pekingben találkozott Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel. A kínai elnök azt mondta, Eszak-Koreával együtt érdekeltek abban, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket ebben az irányban másokkal is. A béke és biztonság megteremtése érdekében hozzájárulnak az atommentesítéshez, építő szerepet vállalnak a tartós béke megteremtésében a régióban - mondta. A kínai hírügynökség az észak-koreai vezetőtől azt idézte, remélik, más érdekelt felek is támogatják a Koreai-félsziget atommentesítési folyamatát. Egyben figyelembe veszik az észak-koreai aggodalmakat, egyesítik erőfeszítéseiket a kérdés rendezésének teljes körű megoldása érdekében. Hozzátette, Phenjan megvalósítja a nukleáris leszerelést, kizárólag a békés párbeszéd útján szeretné elérni a Koreai-félsziget atommentesítését. Az észak-koreai hírügynökség idézte Kim Dzsong Unt, aki aggodalommal szólt arról, hogy zsákutcába jutottak az atommentesítésről az USA-val folytatott tárgyalások akkor, amikor kedvező folyamat kezdődött kapcsolatukban. Egyben ígéretet tett arra, hogy Donald Trump elnökkel tartandó második találkozó olyan eredményeket hoz majd, mint amilyet a nagyvilág elvár. Az észak-koreai vezető kedden Pekingben tanácskozást folytatott Hszi Csin-ping elnökkel. A phenjani delegáció tagja volt Ri Jong Ho külügyminiszter és Kim Jong Csői, az USA-val folytatott nukleáris megbeszélésekért felelős tárgyaló is. (MTI) Brüsszel. Eljárást indítottak a belga hatóságok az Iszlám Állam terrorszervezet egy korábbi harcosa ellen, aki a vádak szerint többek között egy olyan merevlemezt is ellopott, amely a 2016-os brüsszeli robbantások áldozatainak boncolási jegyzőkönyveit tartalmazta. A gyanúsítottnak, a 27 éves Illias Khayarinak múlt héten meg kellett jelennie egy találkozón a feltételes szabadlábra helyezésével kapcsolatban, és az épületből kifelé több tárgyat is ellophatott az ügyészség orvos szakértőinek részlegén, köztük a terrortámadások áldozatainak boncolási jelentéseit tartalmazó lemezt - írta a Le Soir napilap. A férfit néhány nappal később őrizetbe vették, majd letartóztatták, ő azonban tagadja a lopást. Az ellopott tárgyakat egyelőre nem találták meg, a nyomozók szerint azonban nincsenek arra utaló jelek, hogy a tettes kifejezetten az adattárolóra utazott, valószínűleg nem is tudta, hogy mit tartalmaz. A korábban Szíriában harcoló, majd Belgiumba visszatért Illias Khayarit 5 év börtönbüntetésre ítélték terrorszervezetben való részvétel miatt, ám 2,5 év után feltételes szabadlábra helyezték, annak ellenére, hogy egy lehallgatott telefonbeszélgetésben korábban arról beszélt, hogy lefejezett egy embert a közel-keleti országban. • Brüsszelben a Zaventem repülőtéren és a Maelbeek metróállomáson 2016. március 22-én követtek el terrortámadást, melyben 32-en meghaltak és 340-en megsebesültek. A robbantások elkövetőjeként az Iszlám Állam j elentkezett. (MTI) Felix Tshisekedi ellenzéki vezetőt nyilvánította a Kongói Demokratikus Köztársaságban december végén megtartott elnökválasztás győztesének a központi választási bizottság. Egyes megfigyelők szerint Joseph Kabila jelenlegi elnök kormánya valamilyen megállapodásra juthatott Tshisekedivel, miután elhalványult a reménye annak, hogy a kormánypárt jelöltje, Emmanuel Ramazani Shadary volt belügyminiszter javára dőljön el a szavazás. Egy másik ellenzéki jelölt, Martin Fayulu és a katolikus egyház szerint választási csalás történt. Ráadásul egyes régiók mintegy 1,2 millió lakosa nem is szavazhatott az ottani ebolajárvány és a fegyveres erőszak miatt. (tasr/ap) Dróntámadás Jemenben Szanaá. Dróntámadást hajtottak végre egy katonai díszszemle ellen síita húszi lázadók a délnyugatjemeni Lahidzs kormányzóságban, a merényletben többen meghaltak. A jemeni kormányerők Áden városától északra található katonai támaszpontján rendezett parádén mintegy nyolcezren vettek részt, köztük több magas rangú katonai vezető. A drónra szerelt robbanószerkezet az ő páholyuk közelében lépett működésbe röviddel az évnyitó díszszemle kezdete után. Megsebesült Abdullah an-Naki, a jemeni hadsereg vezérkari főnöke, Szaláh az-Zindáni, a vezérkari főnök helyettese, Mohammad Száleh Tamah, a katonai hírszerzés igazgatója, Ahmed at-Turki, Lahidzs kormányzója, valamint további 15 magas rangú katonatiszt. Moammar al-Erjáni jemeni tájékoztatási miniszter rámutatott: a támadás azt bizonyítja, a húszik nem állnak készen a békére, csak kihasználják a fegyverszüneteket arra, hogy megerősödjenek. Erjáni felszólította a nemzetközi közösséget, álljon ki a jemeni kormány mellett. A tárcavezető szerint a támadás újabb bizonyítéka annak, hogy Irán folytatja a húszik felfegyverzését és Jemen destabilizálását. A húszik novemberben azt ígérték, felhagynak a nemzetközileg elismert jemeni kormány, valamint arab szövetségesei elleni drón- és rakétatámadásokkal. Azonban a felek között újra kiéleződött a feszültség az ENSZ égisze alatt létrejött, Hodeida térségére vonatkozó tűzszünet életbe léptetésével és a kikötőváros birtoklásával kapcsolatban. Jemenben 2014 óta dúl polgárháború. A szaúdi vezetésű arab koalíció erői 2015 tavaszán avatkoztak be a konfliktusba, miután az Irán támogatását élvező húszik elfoglalták a fővárost, és elűzték az ország kormányát. (MTI)
