Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-11 / 9. szám
www.ujszo.com I 2019. január 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Úszol, vagy repülsz! Elsősorban az akarat és kitartás hiányzik az egészségesebb élethez A pekingi Thingshua egyetem diákjainak új követelménnyel kell szembenézniük. Aki diplomát akar szerezni, annak bizonyítania kell, hogy tud úszni, mégpedig legalább 50 métert, bármilyen úszásnemmel. Aki erre nem képes, az vagy repül, vagy megtanul úszni az egyetem által biztosított tanfolyamon. A sporttanszékvezetője szerint erre azért van szükség, mert bár az 1911 -tői működő egyetem folyamatosan forszírozza a sport fontosságát, a diákok mégis egyre kevesebbet sportolnak, márpedig a mozgás elengedhetetlen az egészséges élethez. Egyébként az egyetemnek 19 „fióküzeme” van, több kínai politikus keltetőhelye, és ismert emberek, köztük amerikai elnökök is adtak itt elő. Igen, közismert tény, hogy a mozgás fontos egészségvédő tényező. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a mozgáshiány, az ún. hipokinézis 6-10 százalékkal járul hozzá a civilizációs betegségek kialakulásához, és 10 százalékban az aktív életszakaszban való elhalálozáshoz. Igen, tudjuk ezt, ugyanúgy, mint azt is, hogy a dohányzás ugyancsak ártalmas, ennek ellenére sokan abban reménykednek, hogy ez mindenki másra vonatkozik, csak rájuk nem. Például a Fórum Intézet legújabb felmérése szerint a szlovákiai magyarok 30 százaléka dohányzik (az uniós átlag 28%), ebből 15% FOLYTON vagy gyakran. Szabadidejében 5% sportol naponta, 15% legalább háromszor hetente, 49% elvétve, 31 % pedig soha. Az „elvétve” is kevés, mert a WHO szerint legalább heti háromszor 30 percet kell mozogni. Vagyis a magyarok 80 százaléka nem sportol. Ilyenkor szoktak jönni a magyarázatok, hogy ez azért van, mert az embereknek nincs idejük, pénzük, lehetőségük, stb. Holott az igazság az, hogy az embereknek elsősorban nincs akaratuk és kitartásuk. Ezt valamennyi korábbi kutatásunk is igazolta, amelyekből kiderült, hogy a nem sportolók leginkább azért nem sportolnak, mert nincs hozzá kedvük. Legalább őszinték. És ez reménykeltő. Mert az is köztudott, hogy amíg az ember csakis másokat és a külső körülményeket okolja valamiért, addig nem tud szembenézni önmagával, és nem tudja megváltoztatni azt, ami a hatalmában áll. Aki viszont őszinte, az szembenéz önmagával, és ekkor jöhetnek az ötletek, a megoldások. Nekem nagyon tetszik a következő kezdeményezés, amely Nyitranovákon született, az alapiskolás szülők összefogásából. Kitalálták, hogy a gyerekek gyalog fognak iskolába járni. Minden reggel más szülők szedik össze őket. Amikor az ügyeletes szülők „begyűjtik” a gyerekeket, a többi szülőnek SMS-t írnak, hogy a gyerekük már velük van. Az egyik ügyeletes megy elöl, a másik zátja a sort, köztük vonulnak a nebulók. Az elején csak néhányan kapcsolódtak be a reggeli gyaloglásba, ma már húszán vannak. Nagyjából két kilométert taposnak. Hetente ötször. Ilyen egyszerű. (Lubomír Kotrha karikatúrája) I 7 Riski katari bojkottja SÁNTA SZILÁRD Régi polémia, mennyi engedelmességet követelhetnek meg különböző típusú és méretű szervezetek vagy közösségek vezetői. Nem mellékes, vajon a szabályokat mások írják, vagy mi magunk alakíthatjuk. A fútballban a játékosoknak igazán nincs nagy szabadságuk, az edző vagy a klub utasításait követik. Ezt a paktumot rúgta fel Riku Riski, a finn válogatott csatára, aki nem utazott el a válogatottal Katarba. A finn labdarúgó-válogatott kedden Svédországgal játszott - 1-0-ra nyertek a finnek Markkanen találatával - ma pedig Észtországgal mérkőzik meg ugyancsak Katarban. A huszonhatszoros válogatott Riskit - jelenleg a HJK Helsinki csatára - is meghívták a közel-keleti edzőtáborba, de a játékos nem utazott el a válogatottal, mivel erkölcsi aggályai vannak. A 2022-es labdarúgó-világbajnokság házigazdáját több szervezet is megvádolta, hogy semmibe veszi az ember jogokat, kihasználja a munkásokat stb. Riski a Helsingin Sanomatnak nyilatkozta, hogy megbeszélte a dolgot a Markuu Kanerva szövetségi kapitánnyal, aki más véleményen volt, de megértette a játékos kifogásait. A csatár kifejtette, ragaszkodott a döntéséhez, s nem volt hajlandó meggondolni magát. Kanerva elfogadta végül Riski döntését, de jelezte, hogy ennek következményei lehetnek: a játékost nem biztos, hogy behívja a 2020-as Eb-selejtezőre Olaszország és Örményország ellen. A történet azért is érdekes, mert a héten került sor a fővárosban, Dohában több észak-európai labdarúgó-szövetség elnökének és a katari labdarúgó-szövetség elnökének találkozójára. Épp a Finn Labdarúgószövetség elnöke, Ari Lahti nyilatkozta a találkozó után, hogy nem tűri az emberi és a munkajogok megsértését. Tavaly szeptemberben az Amnesty International jelentése arról számolt be, hogy a kormány fogadkozásai ellenére sem javult a vendégmunkások helyzete Katarban. Több tucat vendégmunkás hónapokig nem kapta meg a bérét, a szállásuk nem megfelelő, napi tizenhat órát dolgoztatják őket hőségben, a túlórákat nem fizetik ki, a munkabiztonság elmarad az előírttól, ezért mindennaposak a munkahelyi balesetek—már több mint ezren haltak meg eddig az építkezéseken. A munkáltatók magukhoz láncolják a vendégmunkásokat, akik nem tudnak váltani, sem elhagyni az országot. Riskire a magyar szurkolók is emlékezhetnek, a csatár csereként állt be 2015-ben Helsinkiben az Eb-selejtezőn, amikor Magyarország Stieber góljával győzött, de ott volt 2014-ben Győrben, amikor barátságos meccsen a finnek győztek 2-1-re. Kíváncsian várjuk, vajon lesznek-e követői az élsportban a bátor játékosnak. FIGYELŐ 1,7 millió százalékos infláció Minden várakozást felülmúló, csaknem 1,7 millió százalékos volt a tavalyi infláció Venezuelában, az adatot Rafael Guzmán, az ellenzéki többségű venezuelai parlament pénzügyi bizottságáriak vezetője hozta nyilvánosságra, ugyanis a kormány évek óta nem teszi közzé a hivatalos inflációs adatot. Venezuela, amely a világ legnagyobb ismert kőolajkészletével rendelkezik, történetének legsúlyosabb politikai és gazdasági válságát éli. Az ország szinte kizárólag kőolajat exportál, és az olaj árának esése és a korrupció miatt a gazdaság összeomlott, elszabadult az infláció. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) november eleji közlése szerint már hárommillió venezuelai menekült el hazájából 2015 óta. Venezuelában az infláció 2017- ben 2616 százalék, 2016-ban 800 százalék, 2015-ben pedig 180,9 százalék volt. Az IMF becslése szerint Venezuela gazdasága 18%kal zsugorodott tavaly. (MTI) Egymillió eurót gyűjtöttek a sebesült francia rendőröknek Több mint egymillió euró órkezett tegnapig arra az internetes gyűjtósre, amelyet a francia sárga mellónyesek megmozdulásain megsérült rendőrök támogatására indítottak. Renaud Muselier, a jobbközép Köztársaságiak párt elnöke arra válaszul indított gyűjtést a tüntetéseken megsérült vagy bántalmazott több mint ezer rendőr támogatására, hogy egyesek annak a volt hivatásos bokszolónak, Christophe Dettinger-nek kezdtek gyűjteni, akit szándékos erőszak vádjával vettek őrizetbe, amiért Párizsban szabályosan kiütött két rendőrt. A politikai elit és a rendőri szakszervezetek részéről óriási felháborodást váltott ki a bokszoló jogi képviseletének megsegítésére szervezett gyűjtés, amelyre 117 ezer euró érkezett, ezért azt szerdán felfüggesztették. A rendőrök számlájára viszont két nap alatt 1 008 223 euró érkezett csaknem 37 ezer adományozótól, átlagosan 27 eurót küldtek az emberek. „Kitartás és korlátlan támogatás a rendőri és biztonsági erőinknek. Akik elutasítják az erőszakot és a gyűlöletet, fel kell lépniük és megálljt kell mondaniuk! - írták az adományozók. „Amikor egy rendőrre, egy csendőrre vagy egy tűzoltóra támadnak, valójában Franciaországot támadják meg” - mondta a gyűjtést indító Renaud Muselier, aki korábban külügyi államtitkár volt, s aki amorálisnak nevezte a bokszoló támogatására indított gyűjtést. Szerinte a sárga mellény esek két hónapja tartó tüntetésien megsérült 1050 rendőr és csendőr, akik „a saját életüket kockáztatták, teljesen elfogadhatatlan gyűlölet- és erőszakhullámnak vannak kitéve”. Christophe Castaner belügyminiszter ezzel párhuzamosan azt közölte, hogy a sárga mellényesek tiltakozásának kezdete óta a közutakon elhelyezett sebességmérő műszerek több mint felét megrongálták. „A radarok közel hatvan százalékát megsemmisítették, megrongálták azok, akik ehhez a mozgalomhoz tartoznak” - fogalmazott a tárcavezető. A hivatalos adatok szerint mintegy 3200 traffipax működik a francia közutakon. „Láttam a közösségi oldalakon néhány idiótát, akik felgyújtott radarok mellett szelfiztek. Nem kívánom nekik, hogy egy nap megtudják milyen halálos balesetet megélni” - mondta a miniszter. A sárga mellény es tüntetők egyik fő céltáblái a radarok, ugyanis Franciaországban az ellen is tiltakoznak, hogy tavaly július 1-től óránként 90- ről 80 kilométerre csökken a megengedett sebességet lakott területen kívül. Az intézkedés mintegy 400 ezer kilométernyi útszakaszt érint. A radarokban tett károk két év börtönbüntetéssel és 30 ezer eurós pénzbírsággal sújthatok, a szerkezet teljes megrongálása pedig öt év szabadságvesztést és 75 ezer bírságot is vonhat maga után. A sárga láthatósági mellényt viselő tüntetők november 17-én vonultak először utcára tiltakozva az ellen, hogy a kormány emelni akarta az üzemanyagokat sújtó környezetvédelmi adót. A kabinet végül elállt ettől, és jogosnak nevezve a társadalmi elégedetlenséget több olyan intézkedést is bejelentett mintegy 10 milliárd eurós összegben, melyek célja a szegényebb társadalmi csoportok helyzetének javítása. A kormány szerint már csak egy radikalizálódott kisebbség folytatja a megmozdulásokat, amelyeken a vagyonadó visszavezetését és az állampolgári kezdeményezésű népszavazás bevezetését is követelik. Az előbbi lehetőségét a kormány kizárta, a másik kérdésben egyelőre nem foglalt állást. (MTI)
