Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-10 / 8. szám
2 I RÖVIDEN Harc a különadó eltörléséért Pozsony. Az ellenzéki SaS, OEaNO és a Sme rodina párt képviselői tegnap az Alkotmánybírósághoz fordultak, arra kérve a testületet, vizsgálja meg az SNS által áterőltetett, az élelmiszert forgalmazó üzletláncokat terhelő különadó jogszerűségét. Az SaS meggyőződése, hogy a kormánykoalíció minden figyelmeztetés ellenére nem egyértelmű és diszkrimináló játékszabályokat fogadott el, amelyek torzítják a gazdasági versenyt és sértik a tulaj donj og védelmét. Jana Kissová, a liberális párt alelnöke hozzátette, „a jogszabály céljai is nélkülözik a legitimitást, azokat a feltételeket sem rögzítették, hogy az állami szervek miként fogják támogatni az adóból befolyó bevételből a hazai mezőgazdászokat.” Kissová hozzátette, e törvény hatályba lépése elkerülhetetlenül drágítja a nálunk forgalomba kerülő élelmiszereket. (P, ú) Magyarázkodnia kell Lubyovának Pozsony. Magyarázatot követel Peter Pellegrini (Smer) kormányfő Martina Lubyová (SNS- jelölt) oktatási minisztertől az állami támogatások szétosztását illetően. A tárca közel 34 millió eurót osztott szét kutatási és tudományos projektek támogatására olyan cégeknek, melyek nem szerepelnek az állami támogatásokért folyamodó cégek nyilvántartásában. A tárca állítja, nem követett el törvénysértést, mert nem vonatkozik rájuk az offshore-törvény. Lucia Zitnanská, ajogszabály kidolgozója viszont kijelentette, nincs helye a vitának, a tárca szabálysértést követett el, melyért akár 100 ezer eurós büntetés is kiróható. (le) Törvényes Danko házszabálya Pozsony. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében nem sérti az alkotmányt a házszabály Andrej Danko által kezdeményezett módosítása. Ebben Danko korlátozta a képviselők felszólalásának időtartamát, betiltotta a tanácsteremben a fényképek és videófelvételek készítését és használatát. Danko elvárja a módosítást bíráló ellenzéktől, hogy beismeri tévedését. Az ellenzék számára azonban felfoghatatlan a kassai taláros testület döntése, mely szerintük nem követi a szólásszabadság trendjeit. A párt szerint olyan abszurd helyzet állt elő, amikor is a diákokat arra ösztönözzük, hogy különböző segédeszközöket használjanak a kommunikációik során, ugyanezt viszont betiltják a parlamenti képviselőknek. (ie) Márciusban választunk államfőt Pozsony. Március 16-án lehet az államfőválasztás első fordulója, a második kört két héttel később rendezik meg. (ie) KOZELET 2019. január 10. I www.ujszo.com Paska az űr veszélyeitől is tart Már a smeres Miroslav Lajőák (jobbra) vezette külügyminisztérium is megelégelte a smeres LuboS Blaha eszmefuttatásait (TASR-felvétel) CZlMER GÁBOR Pozsony. Tovább fokozódik az ország biztonsági stratégiája körül kialakult koalíciós feszültség. A dokumentumot kidolgozó külügyminisztérium összetűzésbe került az SNS- szel, de a smeres LuboS Blahával is. A stratégia körül kialakult vita már hosszabb ideje tart a koalícióban. Bár a kormány elfogadta azt, a parlament elé mégsem terjesztették. Andrej Danko, az SNS elnöke tavaly év végén azt mondta, a dokumentum ebben a választási ciklusban már nem kerül a parlament elé. A Híd alelnöke, Sólymos László környezetvédelmi miniszter tegnap azonban azt nyilatkozta, nem lát okot arra, hogy a parlament ne tárgyalja a dokumentumot. Javaslatok nélkül Az SNS képviselői semmilyen javaslatot nem nyújtottak be a biztonsági stratégia előkészítési folyamata során. Jaroslav Paska és Anton Hmko SNS-es honatya inkább azt kérte, hogy a pártjuk jelöltjei által vezetett Szlovák Információs Szolgálat (SIS) és a védelmi minisztérium kiegészítései kerüljenek be a dokumentumba. Ám Paska saját indíttatásából aztán mégis tett egy kiegészítő javaslatot: „A képviselő azt kérte, hogy a biztonsági stratégiába kerüljön be a világűrből érkező objektumok jelentette veszély is” - olvasható a külügyi tárca szóvivőjének, Boris Gandelnek a hét elején adott nyilatkozatában. Gandel hozzátette, az SNS-es képviselő nem tudta pontosítani, milyen, az űrből érkező veszélyre gondol, ezért a végső szövegváltozatba ez mégsem került bele. A minisztérium ezzel is illusztrálni szerette volna, nem igaz, hogy ignorálta az SNS javaslatait. A tárca szóvivője egyben felszólította az SNS-t, mutassa be, a párt milyen javaslatokkal egészítette volna ki a biztonsági stratégiát. A tárcánál betelt a pohár A Smer jelöltje, Miroslav Lajcák által vezetett minisztérium néhány napja éles hangú közleményben reagált az ugyancsak a Smer színeiben politizáló parlamenti képviselő, Lubos Blaha Facebookon tett nyilatkozataira. Blaha ebben több ízben is azt állította, hogy a biztonsági stratégiát Washingtonban dolgozták ki. Ezt a minisztérium azonban tételesen tagadta, a lapunk által korábban megkérdezett biztonságpolitikai szakértő, Tomás Cizik pedig dezinformációnak minősítette ezt az állítást. A tárca azt írja, bár örülnek, hogy Blaha foglalkozik a biztonsági stratégia témájával, a honatya valótlanságokat állít a dokumentumról. A külügy egyben sajnálatát fejezik ki, hogy a képviselő nem vett részt a szöveg összeállításában, holott erre lehetősége lett volna. A minisztérium végül kihangsúlyozza, mivel Blaha a szövegezés folyamata során nem nyújtott be lényegi változásról szóló javaslatot, a tárca ezt úgy értelmezi, egyetért a külügy álláspontjával. A közleményben ezt meg is köszönik neki, és hozzáteszik, hogy ha részt vett volna a szövegezési folyamatban, akár még Paskának az űrből érkező objektumokról szóló javaslatát is támogathatta volna. Blaha egyébként az európai ügyekért felelős bizottságot vezeti a parlamentben. A nyilatkozatháború aztán tegnap is folytatódott. Az SNS-es képviselőkre és Blahára maga a tárcavezető reagált. Lajcák szerint, aki azt állítja, hogy a biztonsági stratégiát külföldi alapítványok dolgozták ki, az hazudik. Ezt nemcsak Blaha, hanem lapunk egy korábbi megkeresésekor Paska is állította. A község saját zsebből fizetheti az osztályt Peter Pellegrini kormányfő Nagyszarván tett látogatásakor ígérte, hogy módosítják a vonatkozó törvényt (TASR-felvétel) IBOS EMESE Koalíciós képviselőkön keresztül Peter Pellegrini teljesítette a Nagyszarván tett ígéretét. Januártól akár kényszeríthetik is az önkormányzatokat az osztályok megnyitására, melyek teljes anyagi fedezetét a fenntartóknak kell majd állni. Pozsony. A módosítás a Nagyszarván kialakult helyzetre reagál. Itt tavasszal az önkormányzat elutasította, hogy a helyi magyar iskolában szlovák osztályt nyisson a környező településeken élő szlovák diákok részére. Peter Krajnák (Híd) oktatási államtitkár szerint a módosítással az eddigi mechanizmus nem sérül, pusztán nagyobb jogkört kaptak a járási hivatalok, ha az önkormányzatok nem állapodnak meg. „A módosítás a gyakorlatban pontosan meghatározza, mit kell figyelembe venni az iskolakörzetek kialakításakor” - mondta az államtitkár. Nincs minimális diákszám Fiala-Butora János jogász emlékeztet, hogy a módosításnál nincs megkötés a minimális diáklétszámot illetően. „Vagyis az eddig magyar iskolákra vonatkozó kivételt kiterjesztették a szlovák iskolákra is” - mondta a jogász. Fontos momentum, hogy a magyar iskolák minimális osztálylétszámát valóban eltörölték, az önkormányzatok pedig szabad kezet kaptak abban, hogy meddig tartják meg az iskoláikat, meddig és mennyit hajlandóak áldozni az iskola fenntartására saját forrásaikból. A módosítás alapján azonban a járási hivatal kényszerítheti az önkormányzatot az osztály megnyitására - akár 4 fővel is - , melynek anyagi vetületét saját zsebből kell finanszíroznia. Orosz István, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola igazgatója szerint az iskolák gazdaságilag akkor fenntarthatok, ha osztályonként átlag 20 diákkal működnek. „Ennyi diák után járó normatívából ki lehet gazdálkodni a fenntartási költségeket és a tanárok bérét, bár fejlesztésre már nem futja” — magyarázza az igazgató. Alacsonyabb létszámnál már a fenntartónak hozzá kell járulnia a költségekhez. Magyar osztály is nyitható A módosításnál azzal is érvelnek, hogy oda-vissza érvényes. „Ha például néhány magyar szülő igényelné, hogy Kassa egyik lakótelepén működő szlovák alapiskolában magyar osztály nyissanak, érvelhet a fenntartónál ezzel a módosítással” - mondta Peter Krajnák. Fiala-Butora János szerint ez az érv nem állja meg a helyét. „Az eddigi szabályozás szerint is megold-ható volt, hogy magyar osztályt nyissanak ott, ahol nem volt, viszont igény volt, illetve lett volna rá. Ez a módosítás egy olyan helyzetben segít, ha például több településen szétszórt iskolás gyermek részére szeretnének osztályt nyitni ott, ahol nincs iskola. Nem tudom elképzelni azt a szituációt, amikor ez az intézkedés a magyar oktatás számára előnyös. Ugyanis tipikusan ott, ahol elegendő számú magyar gyermek van iskola létesítésére, az önkormányzatban is képviselve vannak a magyarok érdekei, és a legritkább esetben vannak képviselve a kerületi székhely szerinti járási hivatalokban, akikhez a hatáskör került. Ez a törvény kifejezetten olyan közösségek számára előnyös, amelyek betelepülő közösségek. Politikailag nincsenek képviselve az önkormányzatokban, viszont van elegendő számú iskoláskorú gyermekük ahhoz, hogy egy iskolát létrehozzanak”- magyarázza Fiala- Butora János. „Pozitívumnak tartom, hogy a törvény ösztönzi az önkormányzatokat az együttműködésre! Ez a magyar iskolák szempontjából létkérdés, és régóta sürgető probléma. Tehát a törvénynek igenis lehet pozitív hatása az iskolahálózatunk további alakulása szempontjából” - zárja állásfoglalását Vörös Péter, a Híd parlamenti képviselője. Fiala-Butora János szerint viszont ami ösztönzőt a törvény nyújt, az a magyar iskolák esetében eddig is adott volt (pl. önkormányzatok összefogásának lehetősége), amire pedig szükség lenne (pl. iskolabuszprogram), azt ez a módosítás sem oldotta meg. A fő változás a hatáskör kerületi székhely szerinti járási hivatalhoz (tehát a Dunaszerdahelyi járás esetében a Nagyszombati, a Komáromi járás esetében a Nyitrai) helyezése, ahol a magyar érdekek nincsenek képviselve.
