Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-10 / 8. szám
www.ujszo.com I 2019. január 10. KOZELET I 3 Szigorítják a kezdő sofőrök büntetéseit DEMECS PÉTER Pozsony. Éves szinten csökkent tavaly a közúti balesetek száma, ós kevesebb ember halt meg az utakon, mint 2017-ben - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. A halálos kimenetelű balesetek jelentős részét, közel 30 százalékát még mindig a fiatal, kezdő sofőrök okozzák. A tegnap nyilvánosságra hozott baleseti statisztikák szerint tavaly 13 873baleset történt, ami 2017-hez képest 140 karambollal kevesebb. „Tíz évvel ezelőtt, 2008-ban még 59 008 baleset volt, tehát egyértelmű, hogy az utak azóta jóval biztonságosabbak. A legtöbb baleset a Nyitrai kerületben volt, a legkevesebb pedig Pozsony megyében” - tájékoztatott Róbert Bozalka, az országos rendőrfőkapitány helyettese. Kevesebb halott Tavaly összesen 229 ember halt meg a közúti balesetek során, ami az előző évhez képest 21 esettel kevesebb. A legtragikusabb hónap tavaly az augusztus volt, amikor 30 ember vesztette az életét, a hét napjait tekintve a hétfő bizonyult a legtragikusabbnak, a legbiztonságosabb pedig a csütörtök. A halálesetek száma egyébként csak a gyalogosoknál emelkedett, a közúti forgalom többi résztvevőjénél viszont csökkenő tendenciát mutat. A statisztikák igazolták azt, hogy sztrádákon vagy gyorsforgalmi utakon csak elvétve kerül sor súlyos balesetekre, ezek ugyanis a legbiz-Baleseti statisztika számokban Tavaly összesen 13 873 karambol történt, mely során 229 ember vesztette el életét, ez 2017-hez képestül halálos áldozattal kevesebb. A legtragikusabb hónap, augusztus során 30 személy halt meg balesetekben. A halálos kimenetelű balesetek 26 százalékát kezdő sofőrök okozták. 2018-ban átlagosan 8000 szabálysértést büntettek az objektív felelősség elve alapján. tonságosabb utak. A legtöbb ember az elsőrendű utakon halt meg tavaly, összesen kilencven, ami az előző évhez képest tizennégy halálesettel kevesebb. Ezt követik a másod- és harmadrendű utak. Problémás fiatalok A sofőrök tapasztalata szempontjából a halálos kimenetelű balesetek 26 százalékát olyan gépjárművezetők okozták, akiknek öt évnél rövidebb ideje volt jogosítványuk. A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása során ezért szigorítani fogják a kihágásokért járó büntetéseket azoknak a sofőröknek, akik nem rendelkeznek még két évnél hosszabb tapasztalattal. „Nagyon szigorú szankciókat fogunk bevezetni. Ha ilyen kezdő sofőrt kétszer súlyos kihágás elkövetésén vagy gyorshajtáson érik, ismét abszolválnia kell majd az autósiskolái kurzust, pszichológiai kivizsgálást kell majd abszolválnia, majd a rendőrség is vizsgáztatni fogja a szabályokból. Ha egy ilyen sofőr harmadszor is megszegi Túl sok karambolt okoznak fiatal, kezdő sofőrök, ezért a rendőrség szigorítani fogja az általuk okozott kihágásokért járó büntetéseket (Felvétel: Martin Domok/Plus jeden deft) : az előírásokat, minimum fél évre elveszíti a jogosítványát” - magyarázta a közlekedésrendészet vezetője, Eubos Rumanovsky. A rendőrség továbbra is komoly problémának tartja az ittas vezetést. Míg 2008-ban 3122 részeg sofőr okozott balesetet, addig tavaly már csak 1643. „A tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest nagy a visszaesés, viszont az utóbbi három évben fokozatosan emelkedik az ittas sofőrök száma” - mondta Bozalka. Tavaly például 9612 sofőr ült részegen volán mögé, ami napi 26 sofőrt jelent. A balesetek oka egyébként az elmúlt években nem változik, a legtöbb sofőr azért karambolozik, mert megszegi a gépjárművezetés alapszabályait - rendszerint azzal, hogy telefonál, nem tartja be az előírt sebességet, vagy nem az érvényes előírások szerint vezeti gépkocsiját. Objektív büntetés Bár az országban továbbra sem indult be százszázalékosan az a kamera- és radarrendszer, amely alapján automatizált rendszer büntetné a gépkocsik sofőrjeit az elkövetett kihágásokért, tavaly átlagban 8000 szabálysértést tudtak az objektív felelősség elve alapján intézni. Mivel a büntetésről szóló határozatokat és formanyomtatványokat már lefordították az Európai Unió hivatalos nyelveire, a büntetéseket már a külföldi sofőröknek is kiküldhetik. A rendőröknek ugyanakkor arra is lehetőségük lesz, hogy elkobozzák a külföldi sofőrtől a gépjármű iratait, rendszámát és szélsőséges esetben akár a gépkocsiját is, ha az nem tudja a helyszínen kifizetni a büntetést. Kiska Zalabai Gyulát is kitüntette Zalabai Gyulának a kitüntetést a Szlovák Filharmónia épületében adta át az államfő (TASR-felvétel) Sefcovic lehet a Smer államfőjelöltje CZÍMER GÁBOR Andrej Kiska köztársasági elnök a Pribina-kereszt első fokozatával tüntette ki Zalabai Gyula mezőgazdászt, aki Szlovákia gazdasági fejlődése érdekében végzett munkájával, illetve jelentős tudományos eredményeivel érdemelte ki az elismerést. Hogyan fogadta a kitüntetés hírét? A hír meglepett, ugyanis, elődöm, Dr. Bartalos Menyhért 1983-as kitüntetése óta növénynemesítő Szlovákiában nem kapott semmilyen hasonló elismerést. Az azóta eltelt időszakban is nagyon sokan megérdemelték volna a kitüntetést. így ez az elismerés nemcsak nekem szól, hanem minden elődömnek, minden volt és jelenlegi kollégámnak is. Sajnos a növénynemesítés és az agrárkutatás az álíami intézmények figyelmét nagymértékben elkerüli. Emiatt versenyhátrányt is szenvednek a szlovákiai növénytermesztők. Ezután a kitüntetés után talán egy kicsit több figyelem fordul majd a kutatás, nemesítés és fejlesztés felé. Mit tart a legnagyobb eredményének? Nekünk, nemesítőknek az a feladatunk, hogy a kor kihívásainak megfelelő növényeket állítsunk elő a termesztők számára. A fajták ugyanis elévülnek, a termesztők igényei és a klíma is változik, ezért kell állandóan új fajtákat fejlesztenünk. Az így létrehozott növényfajtáknak például nagyobb a termőképessége és a betegségekkel szembeni ellenállása. A rendszerváltás óta azonban egy nagyon nehéz időszakon ment keresztül ez a szakma. Szlovákiában a növénynemesítő állomások legalább 80 százaléka megszűnt. Én sikernek könyvelem el, hogy mindezek ellenére mi folyamatosan bővíteni tudtuk a növénynemesítési programjainkat és állandóan növekedési pályán vagyunk. Az összes általunk nemesített növény valahol az én gyermekem is. Minden nemesített növényfaj esetében más-más kihívásnak kell megfelelni. Ha jól számolom, több mint 50 fajtának a nemesítésében vettem részt. A legfontosabbak ezek közül az őszi búzák. Nagy sikernek tartom azt is, hogy az én ösztönzésemre újítottuk fel a durumbúzának a nemesítését még 1983-ban, aminek a termesztése Szlovákiában aztán meg is honosodott. A búza és a rozs keresztezéséből létrehozott tritikálé, a tavaszi búza, de a tavaszi zab egy fajtája is a nemesítési sikereink közé tartozik. A mottónk: „Kenyérrel is él az ember”. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Smer már hónapok óta keresi saját államfojelöltjét, eddig nem járt sikerrel. Az utóbbi hetekben Miroslav Lajcák külügyminisztert próbálták meggyőzni, hogy vállalja el a jelölést, ám eredménytelenül, néhány nappal ezelőtt hivatalosan is tájékoztatta a párt vezetését, hogy az államfojelölés lehetőségéről végleg lemondott. A második esélyes jelöltként Ján Kubis volt külügyminiszter emlegették, ő a sajtónak is úgy nyilatkozott, hogy elfogadná a felkérést és indulna az államfőválasztáson a Smer színeiben. Ficónál viszont Kubis zárt ajtókra talált, nyílt titok, hogy a kettejük viszonya nem a legjobb, s inkább kerülik egymást. Ezt igazolhatja a Smer elnökének e heti lépése, amikor a jelölést Sefcovicnak ajánlotta fel. „Mindig maximálisan azon dolgoztam, hogy Szlovákia sikeres és modem ország legyen. Fontosnak tartom az ország jövőjét is, ezért értelemszerűen nagy érdeklődéssel hallgattam végig a Smer ajánlatát az államfőjelölésre” — nyilatkozta a Denník N lapnak Sefcovic azzal, hogy néhány napos gondolkozásra lesz szüksége. Elmondása szerint az utóbbi időben nagyon sok személyiség kereste fel azzal, hogy fontolja meg az államfőjelölést, mert szerintük az országnak olyan elnökre van szüksége, aki hozzájárni a társadalomban uralkodó feszültség enyhítéséhez, s akinek külföldön is jó hímeve van. Az államfőjelöléseket január végén, február elején kell majd lezárni, a pontos időpontot még nem tudni, Andrej Danko házelnök ugyanis mindeddig nem hirdette ki a választás időpontját. Sefcovic mandátuma az Európai Bizottságban a májusi európai parlamenti választás után jár le. Ha úgy döntene, indul az államfőválasztáson, ideiglenesen le kellene mondania az Európai Bizottságban betöltött posztjáról. A kampány idejére fizetetten szabadságot keltene kivennie. Ha nem jutna be a második fordulóba vagy nem nyerné meg a választást, minden további nélkül visszatérhetne az Európai Bizottságba. (dem) MaroS Sefőovié, az Európai Bizottság alelnöke nem mondott nemet a Smer felkérésére (TASR-felvétel)