Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-10 / 8. szám

www.ujszo.com I 2019. január 10. KOZELET I 3 Szigorítják a kezdő sofőrök büntetéseit DEMECS PÉTER Pozsony. Éves szinten csökkent tavaly a közúti balesetek száma, ós kevesebb ember halt meg az utakon, mint 2017-ben - közölte az Országos Rendőr-főkapi­tányság. A halálos kimenetelű balesetek jelentős részét, közel 30 százalékát még mindig a fiatal, kezdő sofőrök okozzák. A tegnap nyilvánosságra hozott baleseti statisztikák szerint tavaly 13 873baleset történt, ami 2017-hez képest 140 karambollal kevesebb. „Tíz évvel ezelőtt, 2008-ban még 59 008 baleset volt, tehát egyértelmű, hogy az utak azóta jóval biztonsá­gosabbak. A legtöbb baleset a Nyit­­rai kerületben volt, a legkevesebb pedig Pozsony megyében” - tájé­koztatott Róbert Bozalka, az orszá­gos rendőrfőkapitány helyettese. Kevesebb halott Tavaly összesen 229 ember halt meg a közúti balesetek során, ami az előző évhez képest 21 esettel ke­vesebb. A legtragikusabb hónap ta­valy az augusztus volt, amikor 30 ember vesztette az életét, a hét nap­jait tekintve a hétfő bizonyult a leg­­tragikusabbnak, a legbiztonságo­sabb pedig a csütörtök. A halálese­tek száma egyébként csak a gyalo­gosoknál emelkedett, a közúti for­galom többi résztvevőjénél viszont csökkenő tendenciát mutat. A statisztikák igazolták azt, hogy sztrádákon vagy gyorsforgalmi utakon csak elvétve kerül sor súlyos balesetekre, ezek ugyanis a legbiz-Baleseti statisztika számokban Tavaly összesen 13 873 karambol történt, mely során 229 ember vesztette el életét, ez 2017-hez képestül halálos áldozattal kevesebb. A legtragikusabb hónap, augusztus során 30 személy halt meg balesetekben. A halálos kimenetelű balesetek 26 százalékát kezdő sofőrök okozták. 2018-ban átlagosan 8000 szabálysértést büntettek az objektív felelősség elve alapján. tonságosabb utak. A legtöbb ember az elsőrendű utakon halt meg ta­valy, összesen kilencven, ami az előző évhez képest tizennégy halál­esettel kevesebb. Ezt követik a másod- és harmadrendű utak. Problémás fiatalok A sofőrök tapasztalata szem­pontjából a halálos kimenetelű bal­esetek 26 százalékát olyan gépjárművezetők okozták, akiknek öt évnél rövidebb ideje volt jogo­sítványuk. A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása során ezért szigorítani fogják a kihágáso­kért járó büntetéseket azoknak a sofőröknek, akik nem rendelkez­nek még két évnél hosszabb tapasz­talattal. „Nagyon szigorú szankciókat fogunk bevezetni. Ha ilyen kezdő sofőrt kétszer súlyos kihágás elkö­vetésén vagy gyorshajtáson érik, ismét abszolválnia kell majd az au­tósiskolái kurzust, pszichológiai kivizsgálást kell majd abszolvál­nia, majd a rendőrség is vizsgáz­tatni fogja a szabályokból. Ha egy ilyen sofőr harmadszor is megszegi Túl sok karambolt okoznak fiatal, kezdő sofőrök, ezért a rendőrség szigorítani fogja az általuk okozott kihágásokért já­ró büntetéseket (Felvétel: Martin Domok/Plus jeden deft) : az előírásokat, minimum fél évre elveszíti a jogosítványát” - magya­rázta a közlekedésrendészet veze­tője, Eubos Rumanovsky. A rendőrség továbbra is komoly problémának tartja az ittas veze­tést. Míg 2008-ban 3122 részeg so­főr okozott balesetet, addig tavaly már csak 1643. „A tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest nagy a vissza­esés, viszont az utóbbi három év­ben fokozatosan emelkedik az ittas sofőrök száma” - mondta Bozalka. Tavaly például 9612 sofőr ült ré­szegen volán mögé, ami napi 26 so­főrt jelent. A balesetek oka egyébként az el­múlt években nem változik, a leg­több sofőr azért karambolozik, mert megszegi a gépjárművezetés alap­szabályait - rendszerint azzal, hogy telefonál, nem tartja be az előírt se­bességet, vagy nem az érvényes előírások szerint vezeti gépkocsiját. Objektív büntetés Bár az országban továbbra sem indult be százszázalékosan az a kamera- és radarrendszer, amely alapján automatizált rendszer bün­tetné a gépkocsik sofőrjeit az elkö­vetett kihágásokért, tavaly átlagban 8000 szabálysértést tudtak az ob­jektív felelősség elve alapján intéz­ni. Mivel a büntetésről szóló hatá­rozatokat és formanyomtatványo­kat már lefordították az Európai Unió hivatalos nyelveire, a bünte­téseket már a külföldi sofőröknek is kiküldhetik. A rendőröknek ugyanakkor arra is lehetőségük lesz, hogy elkobozzák a külföldi sofőrtől a gépjármű iratait, rend­számát és szélsőséges esetben akár a gépkocsiját is, ha az nem tudja a helyszínen kifizetni a büntetést. Kiska Zalabai Gyulát is kitüntette Zalabai Gyulának a kitüntetést a Szlovák Filharmónia épületében adta át az államfő (TASR-felvétel) Sefcovic lehet a Smer államfőjelöltje CZÍMER GÁBOR Andrej Kiska köztársasági elnök a Pribina-kereszt első fokozatával tüntette ki Zalabai Gyula mezőgazdászt, aki Szlovákia gazdasági fejlődése érdekében végzett munkájával, illetve jelentős tudományos eredményeivel érdemelte ki az elismerést. Hogyan fogadta a kitüntetés hí­rét? A hír meglepett, ugyanis, elődöm, Dr. Bartalos Menyhért 1983-as ki­tüntetése óta növénynemesítő Szlo­vákiában nem kapott semmilyen ha­sonló elismerést. Az azóta eltelt idő­szakban is nagyon sokan megérde­melték volna a kitüntetést. így ez az elismerés nemcsak nekem szól, ha­nem minden elődömnek, minden volt és jelenlegi kollégámnak is. Sajnos a növénynemesítés és az agrárkutatás az álíami intézmények figyelmét nagymértékben elkerüli. Emiatt ver­senyhátrányt is szenvednek a szlová­kiai növénytermesztők. Ezután a ki­tüntetés után talán egy kicsit több fi­gyelem fordul majd a kutatás, neme­sítés és fejlesztés felé. Mit tart a legnagyobb eredmé­nyének? Nekünk, nemesítőknek az a fel­adatunk, hogy a kor kihívásainak megfelelő növényeket állítsunk elő a termesztők számára. A fajták ugyanis elévülnek, a termesztők igényei és a klíma is változik, ezért kell állandóan új fajtákat fejleszte­nünk. Az így létrehozott növény­fajtáknak például nagyobb a termő­­képessége és a betegségekkel szembeni ellenállása. A rendszer­­váltás óta azonban egy nagyon ne­héz időszakon ment keresztül ez a szakma. Szlovákiában a növényne­mesítő állomások legalább 80 szá­zaléka megszűnt. Én sikernek könyvelem el, hogy mindezek el­lenére mi folyamatosan bővíteni tudtuk a növénynemesítési prog­ramjainkat és állandóan növekedési pályán vagyunk. Az összes általunk nemesített növény valahol az én gyermekem is. Minden nemesített növényfaj esetében más-más kihí­vásnak kell megfelelni. Ha jól szá­molom, több mint 50 fajtának a ne­mesítésében vettem részt. A leg­fontosabbak ezek közül az őszi bú­zák. Nagy sikernek tartom azt is, hogy az én ösztönzésemre újítottuk fel a durumbúzának a nemesítését még 1983-ban, aminek a termesz­tése Szlovákiában aztán meg is ho­nosodott. A búza és a rozs keresz­tezéséből létrehozott tritikálé, a ta­vaszi búza, de a tavaszi zab egy faj­tája is a nemesítési sikereink közé tartozik. A mottónk: „Kenyérrel is él az ember”. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Smer már hónapok óta keresi saját államfojelöltjét, eddig nem járt sikerrel. Az utóbbi hetekben Miroslav Lajcák külügy­minisztert próbálták meggyőzni, hogy vállalja el a jelölést, ám ered­ménytelenül, néhány nappal ez­előtt hivatalosan is tájékoztatta a párt vezetését, hogy az államfoje­­lölés lehetőségéről végleg lemon­dott. A második esélyes jelöltként Ján Kubis volt külügyminiszter emlegették, ő a sajtónak is úgy nyi­latkozott, hogy elfogadná a felké­rést és indulna az államfőválasztá­son a Smer színeiben. Ficónál vi­szont Kubis zárt ajtókra talált, nyílt titok, hogy a kettejük viszonya nem a legjobb, s inkább kerülik egy­mást. Ezt igazolhatja a Smer elnö­kének e heti lépése, amikor a jelö­lést Sefcovicnak ajánlotta fel. „Mindig maximálisan azon dol­goztam, hogy Szlovákia sikeres és modem ország legyen. Fontosnak tartom az ország jövőjét is, ezért értelemszerűen nagy érdeklődés­sel hallgattam végig a Smer aján­latát az államfőjelölésre” — nyilat­kozta a Denník N lapnak Sefcovic azzal, hogy néhány napos gondol­kozásra lesz szüksége. Elmondása szerint az utóbbi időben nagyon sok személyiség kereste fel azzal, hogy fontolja meg az államfője­lölést, mert szerintük az országnak olyan elnökre van szüksége, aki hozzájárni a társadalomban ural­kodó feszültség enyhítéséhez, s akinek külföldön is jó hímeve van. Az államfőjelöléseket január végén, február elején kell majd le­zárni, a pontos időpontot még nem tudni, Andrej Danko házelnök ugyanis mindeddig nem hirdette ki a választás időpontját. Sefcovic mandátuma az Európai Bizottság­ban a májusi európai parlamenti választás után jár le. Ha úgy dön­tene, indul az államfőválasztáson, ideiglenesen le kellene mondania az Európai Bizottságban betöltött posztjáról. A kampány idejére fi­zetetten szabadságot keltene ki­vennie. Ha nem jutna be a máso­dik fordulóba vagy nem nyerné meg a választást, minden további nélkül visszatérhetne az Európai Bizottságba. (dem) MaroS Sefőovié, az Európai Bizott­ság alelnöke nem mondott nemet a Smer felkérésére (TASR-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents