Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-06 / 279. szám
6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2018. december 6. lwww.ujszo.com Bevételeink ötödét költjük élelmiszerre Kiegyenlített költségvetése lesz jövőre Szlovákiának Peter Ka2imír pénzügyminiszternek most először sikerült egy szintre hoznia a bevételeket és a kiadásokat (TASR-feivétei) Pozsony. Szlovákiában a lakosságjövedelmének átlagosan a 18,1 százalékát költi élelmiszerre, ami az Európai Unióban az egyik legmagasabb arány. Ráadásul a legalacsonyabb jövedelmű csoportoknál ennél is rosszabb a helyzet, az élelmiszerek jelenlegi drágulása így számukra okozza a legtöbb gondot. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb felmérése szerint csak öt olyan uniós tagország van, ahol a lakosság bevételeiből nagyobb szeletet hasít ki az élelmiszer-vásárlás. A legrosszabb helyzetben Románia van, ahol a családok bevételeinek csaknem a 28 százaléka megy el élelmiszerre, ami Catalin Stoica román szociológus szerint azzal magyarázható, hogy a román családok egy jelentős része még mindig a szegénység határán tengődik. Romániát a sorban Litvánia (21,6%), Észtország (20,3%), Bulgária (19,2%) és Magyarország Már 2019-re beüthet az újabb válság Prága. „Hogy küszöbön az újabb gazdasági válság, az már nem vita tárgya, a kitörésére ráadásul már jövőre számíthatunk” - állítja a cseh sztárközgazdász, Vladimír Pikora. Az előttünk álló válság szerinte felgyorsítja az ipari folyamatok teljes digitalizációját magával hozó 4. ipari forradalmat, amelynek a legnagyobb vesztesei azok az országok lesznek, amelyek iparában dominálnak az összesze(18,2%) követi. A visegrádi országok közül Szlovákiának így csak Magyarországot sikerült leköröznie, ráadásul azt is csak hajszálnyira, hiszen a különbség a statisztikai hibahatáron belül mozog. Lengyelországban ezzel szemben a lakosság bevételeinek a 16,8, Csehországban pedig a 16,3 százalékát költi élelmiszerre, nem beszélve Ausztriáról, ahol ez kevesebb mint 10 százalék. „Nyugat-Európában ez az arány 8-14 százalék között mozog, ami azt jelenti, hogy ott egy nagyobb mértékű árdrágulást is kevésbé éreznek meg a háztartások. Minél szegényebb ugyanis egy ország, a lakosság annál nagyobb részét költi a jövedelmének alapvető dolgokra. Márpedig régiónk országaiban az élelmiszer és a rezsi viszi el a pénzünk nagy részét” - nyilatkozta Éva Sadovská, a Szlovák Gazdaszövetség agrárholding elemzője. (mi, TASR) relő üzemek. „A legveszélyeztetettebb országok közé sorolható Szlovákia, Csehország és Magyarország is” - tette hozzá Pikora. A közgazdász felszólította az említett országok lakosságát, hogy feleslegesen ne verje magát adósságba, hiszen a kamatok várható növekedése és az életszínvonal csökkenése azokat sújtja majd a leginkább, akik nagyobb hiteleket vettek fel. Akik lakást szeretnének vásárolni, azoknak azt ajánlja, hogy várják meg a válság kitörését, ezt követően ugyanis zuhanhatnak az ingatlanárak. (TASR, mi) Pozsony. Szerdán a parlament is áldását adta a 2019-es állami költségvetésre. Ez Szlovákia történetének az első olyan büdzséje, amelynek az egyenlege kiegyenlített, vagyis a kiadások összege nem haladja meg a bevételekét. Az elemzők azonban erősen kételkednek abban, hogy a kormánynak sikerül betartania a vállalásait. A pénzügyminisztérium által kidogozott költségvetési javaslatra a jelen levő 142 parlamenti képviselőből 79-en szavaztak igennel, 63-an pedig nemmel. A pénzügy eredetileg azt tervezte, hogy jövőre az állam még a bruttó hazai termék (GDP) 0,10 százalékának megfelelő hiánnyal zárja majd a gazdálkodását, az ellenzéki bírálatok hatására azonban végül úgy döntöttek, hogy már jövőre kiegyenlített költségvetése lesz az országnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a költségvetés bevételei és kiadásai is 37,161 milliárd eurót tesznek majd ki. Hogy ezt elérjék, a kiadásokból közel 97 millió eurót kellett lefaragni. Peter Kazimir pénzügyminiszter szerint a most elfogadott büdzsé alapján kiegyenlített költségvetéssel számolnak 2020- ra is, 2021 -re pedig már a bruttó hazai termék 0,20 százalékának megfelelő többlettel zárulhat az állam gazdálkodása. 50 millió a gazdáknak A költségvetés parlamenti vitája során két olyan módosító javaslatot is sikerült elfogadtatni, amelyeket a kormánypárti képviselők nyújtottak be. Az SNS, a Híd és a Smer képviselőinek a javaslatára 50 millió eurót szánnak a földművelésügyi tárcának a mezőgazdaság és élelmiszeripar támogatására. Az említett összegnek az üzletláncok tervezett különadójából kellene befolynia, ám ha ez utóbbiból mégsem tenne szert az állam ekkora összegre, akkor azt az államkasszából pótolják. Hoppon maradt ellenzék A törvényhozás elfogadta a Smer képviselőjének, Ladislav Kamenickynek a javaslatát is, aminek köszönhetően az egészségügyi tárca 55 millió eurós pluszforráshoz jut, amiből 50 millió eurót szánnak az állami Állami költségvetés ► A 2019-es költségvetés egyenlege kiegyenlített, vagyis a bevételei és kiadásai is 37,161 milliárd eurót tesznek ki. ► Kiegyenlített költségvetéssel számolnak 2020-ra is, 2021-re pedig már a GDP 0,20%-ának megfelelő többlettel zárulhat az állam gazdálkodása. ► A Gazdaságpolitikai Intézet szerinttúl sok a kockázat a jövő évi büdzsével kapcsolatban, a 2019-es költségvetés GDP-arányos hiánya így elérheti akár a 0,2-0,7 százalékot is. biztosítottak egészségbiztosításának a kifizetésére, 5 milliót pedig a tárca hatáskörébe tartozó projektek felgyorsítására. A költségvetéshez több ellenzéki módosításjavaslat is érkezett, ezek közül azonban egyiket sem hagyták jóvá. Ján Marosz, az OEaNO képviselője például az első osztályú utak felújítására szánt volna 40 millió euróval többet, Adriana Pcolinská (Sme rodina) pedig a védelmi tárcától vett volna el 4,5 millió eurót, ezzel növelve az iskolaügyi tárca költségvetését. Szkeptikus elemzők „Mindenképpen pozitív hímek számít, hogy megszületett Szlovákia első kiegyenlített költségvetése, erre azonban csak akkor tekinthetünk majd sikerként, ha sikerül is betartani” - nyilatkozta Frantisek Palkó, a Gazdaságpolitikai Intézet (IHP) igazgatója. Szerinte már a Költségvetési Tanács és az Európai Bizottság is figyelmeztetett a szlovák költségvetésben rejlő kockázatokra. „Ha ezek beigazolódnak, a jövő évi költségvetés GDP-arányos hiánya elérheti akár a 0,20-0,70 százalékot is, ami veszélybe sodorná a későbbi évekre tett vállalásokat is” - figyelmeztet Palkó. Szerinte a legnagyobb kockázatok az önkormányzatok és az egészségügy gazdálkodásával kapcsolatban merülhetnek fel, gondot okozhat azonban a nyugdíjplafon bevezetése is. „Szlovákia ráadásul erősen rá van utalva a kivitelre, így a legkisebb világgazdasági kilengések is hatással lehetnek a gazdasági növekedésre, lefaragva az adóbevételeket. Szlovákia továbbra is betegesen függ az autóipartól, miközben az elmúlt években e tekintetben nem hogy javult volna, hanem még romlott is a helyzet, egy esetleges világgazdasági válság így alaposan keresztülhúzhatja a kormány számításait” - tette hozzá Palkó. (mi, TASR) AKTUÁLIS középárfolyamok Árfolyam Árfolyam Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Elkerülheti Pozsonyt a fekete-tengeri gázfolyosó Szlovákia számára kedvezőtlen fordulat jöhet a bolgár-román-magyar-osztrák gázvezeték (BRUA) ügyében. Pozsony. Az OMV Petrom ragaszkodik ahhoz, hogy az eredeti elképzeléseknek megfelelően közvetlenül Magyarország felől, és ne Szlovákián keresztül érkezzen jelentősebb mennyiségű földgáz a vezetéken át Ausztriába. A feketetengeri gáztermelést végző romániai olajvállalat nem a bolgár-román-magyar-szlovák-osztrák, hanem a bolgár-román-magyar-osztrák szállítási útvonalat részesíti előnyben - értesült az orosz Interfax hírügynökség. Az OMV Petrom érdeklődésének hatására az európai energiaszabályozók együttműködési ügynöksége (ACER) hamarosan arra kérheti a magyar átviteli rendszerirányítót, az FGSZ-t, hogy tartson új kapacitásaukciót a magyar-osztrák interkonnektorra. Az ACER 2019. április 9-ig hoz döntést az ügyben. A portfolio.hu szerint az ügy előzménye, hogy a magyar átviteli rendszerirányító, az FGSZ Földgázszállító Zrt. még 2017 nyarán bejelentette, nem tart a földgázszállító vezetékek összekötését célzó, úgynevezett open season kapacitás értékesítési eljárást a vezeték teljes román-magyar-osztrák szakaszára, hanem csak a magyar-tornán összeköttetésre. Mindez azt jelentette volna, hogy az eredeti tervekkel szem-A román Transgaz idén nyáron kezdte meg a BRUA gázfolyosó romániai szakaszának építését (Képarchívum) ben a gáz Ausztriába már nem feltétlen, vagy nem közvetlenül Magyarország felől jutott volna el. Az FGSZ szerint a gázt, illetve annak egy részét Magyarország Szlovákia, Ukrajna, Szerbia vagy Horvátország felé exportálhatja tovább, Ausztriába pedig Szlovákia felől érkezhetne az energiahordozó. „Szlovákia szeretne elérni, hogy déli irányból is nagyobb mennyiségű gáz érkezhessen az országba, ezért részt kívánunk venni a BRUA-projektben. Ezzel kapcsolatban már tettünk pár lépést” - nyilatkozta Peter Ziga gazdasági miniszter. Szerinte ezzel jobban kihasználhatnánk a 2015 nyarán átadott, nagyjából 170 millió eurós költséggel kiépített szlovák-magyar gázvezetéket. A román gázszállító cég, a Transgaz idén nyáron kezdte meg a BRUA gázfolyosó romániai szakaszának építését. A projekt most kezdődött első, 2020-ig lezáruló szakaszában 479 kilométer vezetéket fektetnek le a délromániai Podisortól a bánsági Temesrékásig (Recas). A csaknem félmilliárd eurós beruházás több mint harmadának (179 millió euró) költségeit az Európai Unió fedezi. A BRUA-folyosó új romániai vezetékét csak a projekt második, 2022-re elkészülő fázisában építenék tovább Temesrékástól az ötven kilométernyire fekvő Arad megyei újpanádi (Horia) gázelosztó pontig. Eddigre a magyar-román gázvezeték kapacitását évi 4,4 milliárd köbméterre bővítik. (TASR, mi, portfolio.hu)
