Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-27 / 294. szám
www.ujszo.com I 2018. december 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Ki kapott drónt karácsonyra? így röptesd a drónodat, avagy jó legyél, te gyerek, mert elvisz a drón Nagy-Britannia második legforgalmasabb repülőterén több mint 700 járatot töröltek karácsony előtt, ennek következtében több mint 100 ezer ember ragadt a Gatwicken. A repülőtér leállításáról azután döntöttek, hogy „ipari” áronokat észleltek a zárt légtér közelében. Nagyjából ennyit tudni biztosan, a többi információ a friss letartóztatások mellett is csak következtetések levonását engedi. Először arra gondoltak, hogy brit környezetvédők próbálnak figyelemfelkeltő akciót szervezni az év legzsúfoltabb utazási időszakában, karácsony előtt. Ugyanakkor egy nemzetközi repülőtér forgalmát megzavarni és leállítani súlyos bűncselekmény, a brit The Times szerint akár életfogytiglani börtönbüntetést is ki lehet szabni érte. Az okozott kár végösszege pedig garantáltan horrorisztikus nagyságrendű lesz, valamennyi törölt járatot nem is tudták pótolni, így néhányan Angliában ragadtak karácsonyra. Az is furcsa, hogy egy drónt nem tudnak követni vagy elkapni. A drónok repüléséhez szükséges GPS- jelet -ha modernebb gyártmányról van szó -, illetve az irányításához szükséges jeleket zavarni, blokkolni lehet. Ezzel vagy megtéveszthető a drón és más pályára állítható, vagy leszáll, mivel megszakad a kapcsolat az irányítóval. Mivel a katonaságot is bevetették a Gatwicken, nyugodtan leírhatjuk, hogy elég komoly provokációról lehetett szó, és az még furcsább, hogy nem mutatnak fotókat a berepülő áronokról. A sok kérdőjel mellett az viszont egyértelműen világossá vált, hogy milyen „könnyű” leállítani egy repülőtér forgalmát; mennyire sebezhető egy repülőtér. A világ néhány részén már a katonaság védi a civil repülőtereket a drónok berepülése ellen, például Törökországban. Kérdés az is, hogy a briteket tényleg egy drón röptetése érte-e váratlanul, vagy más része is volt a fenyegetésnek, amelyről egyelőre nem tudunk. A repülőterek védelme és a drónok reptetése viszont egész új megközelítést kíván, amely lehetővé teszi a nagyobb drónok teljesen egyedi azonosíthatóságát és nyomon követhetőségét; és ahogy a tűzoltók is 24 órás ügyeletben vannak a repülőtereken is, alighanem szaporodni fog azoknak a közterületeknek a száma, ahol drónelhárítók fognak folyamatosan szolgálatot teljesíteni. Tavaly a kamionos gázolásos merényletek után a teherautók regisztrálását kezdték szigorítani Európa egyes országaiban. A drónok regisztrációja már több formában zajlik, a mostani események azonban alighanem felgyorsítják a jogalkotást e területen is. Az alapelv az lenne, hogy mindenki úgy röptesse a drónját, ahogy őt sem zavarná, ha más reptetné. (Lubomír Kotrha karikatúrája) Trump kiosztotta a NATO-országokat A szövetséges országok többé nem húzhatnak hasznot az Egyesült Államokból által biztosított katonai védelemből. Donald Trump amerikai elnök ezt a Twitteren üzente meg a szövetséges országoknak. Két Twitterbejegyzést tett közzé, reagált a James Mattis védelmi miniszter távozását bíráló szenátorok megnyilvánulásaira, valamint visszautasította a feltételezést, hogy nem becsüli nagyra a katonai szövetségeseket. „Annak a néhány szenátornak, aki szerint én nem kedvelem vagy nem becsülöm nagyra katonai szövetségeinket, azt mondom, nincs igazuk” - írta. „Mindazonáltal nem szeretem, hogy ezen országok közül több előnyt kovácsol az Egyesült Államokhoz fűződő barátságból mind katonaivédelmi, mind kereskedelmi téren.” Egy következő mikroblogbejegyzésben úgy folytatta: „lényegében világszerte mi támogatjuk sok nagyon is gazdag ország haderejét, miközben ezek az országok teljes mértékben hasznot húznak az Egyesült Államokból és a mi adófizetőinkből a kereskedelem terén. Mattis tábornok ezt nem látta problémának. Én igen, és ezt éppen most korrigáljuk”. Trump nem nevezte meg azokat a szenátorokat, akiknek Twitteroldalán válaszolt. Több törvényhozó is bírálta az elnököt James Mattis védelmi miniszter lemondása és külpolitikai döntései - a Szíriái csapatkivonás és az afganisztáni kivonulás megkezdése - miatt. Pat Toomey pennsylvaniai republikánus szenátor például az NBC televízió politikai magazinjában azt hangsúlyozta: az Egyesült Államok számára a legnagyobb előny éppen az, hogy „sokan akarnak a szövetségesei lenni”. A republikánus politikus szerint a szenátoroknak nagyobb szerepet kell kiharcolniuk maguknak az amerikai külpolitika alakításában, Trumppal szemben. (MTI) Bizonytalan időka világgazdaságban DUDÁSTAMÁS egy szóval kellene jellemezni a lassan véget érő évet a világgazdaságban, akkor ez a szó mindenképpen a bizonytalanság lenne. Bár a világgazdaság nem telje- JL ww sített rosszul, de a jövőt egyre több bizonytalansági tényező teszi ködössé. 2018 nem igazán a megoldások éve volt, több megoldatlan problémát áttolunk 2019-be. Itt van például a brexit, amelynek pontos lefolyását ma éppolyan kevéssé ismerjük, mint egy évvel ezelőtt. Januárban a brit parlamentben szinte bármi megtörténhet, de ami biztos: a megegyezés nélküli rendezetlen brexit esélye minden nappal egyre jobban növekszik. Az EU- tagországok még reménykednek a rendezett brexitben, de a biztonság kedvéért Brüsszelben már készítik a terveket a legrosszabb eshetőségre is. Mindeközben az euroszkeptikus populista pártok az EU több tagországában is előretörtek és arra készülnek, hogy a májusi európai parlamenti választás után felbolygatják az Európai Parlament állóvízét is. Európán kívül a bizonytalanság fő forrása Donald Trump, aki 2018-ban joggal pályázhat az év káoszteremtője címre. A Twitter-diplomácia bajnoka egyetlen hozzászólással is képes megmozgatni a nemzetközi pénzügyi piacokat, gazdaságpolitikájában folytonosságot keresni pedig gyakran teljesen felesleges. Az egyik héten az európai partnereket fenyegeti védővámokkal, másik héten már Kínával hadakozik. Közben szinte az összes józanul gondolkodó minisztere elhagyta már a Trump-kormányt, ami a jövőt tekintve nem jó előjel. Az amerikai tőzsdék esése talán elgondolkoztathatja Trumpot, hiszen köztudott, hogy a tőzsdeindexek növekedésére elnöksége kezdete óta különösen büszke volt. Szeptember óta azonban a legfontosabb amerikai tőzsdeindexek körülbelül húsz százalékot estek, és a piaci résztvevők pesszimistán tekintenek az új évbe is. Számunkra a jó hír az, hogy a szlovák gazdaság minden bizonytalanság ellenére jól teljesített 2018-ban. A gazdasági növekedés tovább gyorsult, amiben nagy szerepet játszott a Jaguar Land Rover autógyár beindulása. A pozitív hatások a munkaerőpiacon is megjelentek, a munkanélküliek száma új történelmi mélypontra csökkent. Az ország nyugati részében már nem ritkák az olyan járások, ahol a munkanélküliség három százalék alá csökkent. Ennek köszönhetően a reálbérek is tovább növekedtek, ami hozzájárult a hazai fogyasztás további élénküléséhez. Javult az állam gazdálkodása is, a kormány az ország történetében először kiegyensúlyozott állami költségvetést állított össze 2019-re. Fájó azonban, hogy a hosszú távú kihívások kezeléséhez valójában 2018-ban sem fogtunk hozzá. És hogy mi lesz 2019-ben? A növekvő bizonytalanság miatt ezt természetesen senki sem tudhatja. Egyre több cikk születik arról, hogy a következő gazdasági válság már kopogtat az ajtón, de hogy mikor kezdődik, arról az elemzők csak találgatnak. Azt sem lehet pontosan látni, hogy honnan érkezhet a válság. Vannak, akik az Egyesült Államok gazdaságát jelölik meg gyenge pontként, míg mások inkább Kínára vagy az eurózónára mutogatnak. Az igazság az, hogy az olyan kis gazdaságok számára, mint Szlovákia, valójában teljesen mindegy, hogy mikor és honnan érkezik a következő válság, elkerülni nem tudjuk, mindenképp érintem fog minket. Fontos viszont, hogy készen álljunk a válság kezelésére, bármikor és bárhonnan érkezik. Ebben kulcsfontosságú szerepet játszik a józan gazdaságpolitika, melynek az egyik fo feladata, hogy a jó években felkészüljünk az elkerülhetetlenül bekövetkező gyengébb évekre. Ezen kell a kormánynak tovább dolgoznia 2019-ben, ami nem lesz könnyű, hiszen a közelgő parlamenti választások további osztogatásra csábítanak. Közben pedig vigyázó szemünket jó lesz a világgazdaságra vetni, a válságjeleit kutatva. FIGYELŐ Befolyásolási kísérletek garmadája Oroszország, Kína és Irán befolyásolni akarta a szavazókat a novemberi félidős amerikai kongresszusi választásokon, de nincs bizonyíték arra, hogy be tudtak volna hatolni a választási rendszerbe - áll az amerikai hírszerzés csúcsvezetője, Dan Coats jelentésében. Az Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetőjének jelentése nem nyilvános, az amerikai sajtó és hírügynökségek mégis idéztek belőle. „Oroszország, Kína és Irán befolyásolási tevékenységgel és üzenőkampányokkal vette célba az Egyesült Államokat, saját stratégiai érdekeik érvényesítése érdekében”-áll a jelentésben. Coats azonban leszögezi, hogy a kísérletek „nem befolyásolták a választási rendszer működését, nem vezettek a szavazatösszesítés megváltozásához”. A DNI vezetője szerint nem jutottak arra a következtetésre, hogy a választási eredményekre hatással lettek volna a külföldi befolyásolási kísérletek. Donald Trump szeptemberi rendeletében arra kötelezte a DNI-t, hogy a választások után 45 napon belül készítsen jelentést bármilyen tevékenységről, amelyet beavatkozásként lehetne értékelni a választási folyamatba. A jelentést megkapja az igazságügyi és a belbiztonsági minisztérium. A híradások szerint amennyiben a tárcák egyetértenek ajelentésben szereplő következtetésekkel, az automatikusan szankciókat vonhat maga után Oroszország, Kína és Irán ellen. Az amerikai szakszolgálatok azzal vádolták Moszkvát, hogy beavatkozott a két évvel ezelőtti amerikai választási folyamatba is. (MTI) FELEDY BOTOND
