Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-19 / 290. szám
www.ujszo.com | 2018. december 19. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Női nap Amikor nem csapnak le Pesten a rendőrök Bandikéra és Ervinre ínes fényű sugárnyalábok döfködték a fürdő kupolájának résein keresztül a vizet azon a kedd délelőttön, amelyen Bandika és Ervin elhatározták, hogy cselekszenek valami előremutatót. Tehet-e az ember előremutatóbbat egy decemberi délelőttön, mint hogy belementi habtestét egy termálvizes medencébe, engedve, hogy atomjaira szedje fizikai és elvi problémáit a forróság? Bandika és Ervin tudták a helyes választ, ezért elhatározták, hogy meglátogatják a Rudas fürdőt. Szívükön viselik ugyanis a Kárpát-medence oszmán örökségét, meg amúgy is fel akarták kicsit frissíteni vérkeringésüket az esti demonstráció előtt. Becsoszogtak hát a Rudas Gyógyfürdő és Uszoda előcsarnokába, és kértek az ablakos nénitől két felnőttjegyet. A néni erre hátradőlt a székében, levette a szemüvegét, elkezdte a kasmírkendőjével törölgetni a lencséről a homályt, közben pedig az ablak melletti táblára mutatott, kihangsúlyozván, hogy „kedd van”. A kedd pedig a Rudasban női nap. Vagyis a férfiak aznap máshol fürdőznek, már ha. Bandika és Ervin először azt eszelték ki, hogy megpróbálják bebizonyítani a kasszásnak, hogy ők valójában nők, csak tavaly karácsonyra épp nemváltási műtétet kaptak ajándékba, melyet nem volt merszük visszautasítani, fő a békesség, így lettek férfiak, de csak külsőre. Aztán belátták, hogy ha erről lenne is papírjuk, azt most nem hozták magukkal, felhívták tehát az összekötő emberüket, akivel épp itt lett volna találkozójuk, a kupola résein át a termálvízre szabaduló színes sugárnyalábok alatt. Már napokkal ezelőtt megbeszélték vele, hogy elintézi nekik, hogy történjen velük valami felejthetetlen. O persze már benn ücsörgött (mert nő volt), és várta, hogy történjen valami. Bandikáék üzenetére is csak egy üzenettel válaszolt: „ 1083. A többi részét tudod, vagy most a szádba rágjam, hogy Nap utca három, második emelet három?” Bandika és Ervin összenéztek, mint Bud Spencer és Terence Hill, amikor a miami rendőrfőnök azt kérte tőlük, hogy a baklövését, ha lehet, ne említsék meg később a jelentésükben. Aztán fogták magukat, átballagtak a Belvárosba, és benéztek az Ótkertbe, hátha találkoznak Jeremy Ironsszal. De nem találkoztak. Onnan átballagtak a Kis Diófa utcai Kisüzembe, hátha így könnyebben lecsapnak rájuk a rendőrök, de hiába várakoztak, ott sem történt semmi. Visszamentek az utcára, célba vették a Lövölde teret, ott mindig hideg van. Aztán átmentek a Nap utca háromba. De ott is csak egy síró, alig ötvenes agglegényt találtak az egyik kirakatban, néhány kiivott kis üveg pálinkával - ő azt siratta, hogy Jósé Mourinhót reggel kirúgta a Manchester United. A portugál sztáredző tehát munkanélküli lett. A két jó barát őt is otthagyta, és a Kossuth tér felé vették az irányt, mert régi vágyuk volt, hogy esti fényben, közelről lássák a Parlament hátsó részét. Erről viszont le kellett mondaniuk, ugyanis áthatolhatatlan tömeg vette körül az épületet. Szomorúan és csalódottan utaztak haza másnap. Csak az vigasztalta őket, hogy mindjárt itt a karácsony. KORMÁNYFŐKÉNT MINŐIG AZÉRT HARCOL TAM. HOGY BEFAGYASSZUK A KÉPVISELŐI FIZETÉSEKET OE MOST MÁR KÉPVISELŐ VAGYOK! (Cartoon izer) Még egy ilyen győzelem, és nekünk annyi DUDÁS TAMÁS már kevesen tagadják, hogy a globális klímaváltozás korunk egyik fő problémája. Nehéz úgy vitatni a globális felmelegedés tényét, ha a meteorológiai mérések szerint a történelem tíz legforróbb évének mindegyike az elmúlt két évtizedben volt, és az öt legforróbb év 2010 után. Már több évtizede zajlanak tárgyalások az ENSZ égisze alatt a globális klímaváltozás megfékezéséről, de igazi áttörést csak a 2015-ös párizsi klímacsúcs hozott, ahol a részt vevő 195 ország vezetői elkötelezték magukat amellett, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés ne haladja meg a 2 °C-fokot. Nagy siker volt, hogy először a klímacsúcsok történetében Kína, a világ legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó országa is vállalta, hogy fokozatosan csökkenti a kibocsátást. Ezzel azonban a globális felmelegedés problémája korántsem oldódott meg, ezért az ENSZ-tagországok minden év decemberében találkoznak, hogy megvitassák és pontosítsák a párizsi klímaegyezmény végrehajtását. Az idei klímakonferenciát különösen bonyolult időszakban tartották a lengyelországi Katowicében, tekintve, hogy Donald Trump választási győzelme után az Egyesült Államok kilépett a globális összefogást jelentő megállapodásból. Nagy figyelem kísérte ezért a katowicei csúcstalálkozót, melynek célja egy mindenki számára elfogadható szabálykönyv elfogadása volt, amely lefekteti a globális felmelegedés elleni küzdelem részleteit a következő évtizedekre. A tárgyalások azonban nehezen haladtak, Antonio Guterres ENSZ- főtitkár személyes közvetítése kellett ahhoz, hogy sikerüljön egy kompromisszumos megoldást összehozni. A legnagyobb ellentétek a gazdaságilag fejlett és a szegényebb, fejlődő országok között feszülnek, de végül a 133 oldalt kitevő megállapodás mindkét csoport számára vállalható lett. Mindenképpen jó hír, hogy a globális együttműködés életképesnek mutatkozik, annak ellenére is, hogy a világ legfontosabb gazdasága jelenleg nem vesz részt a nemzetközi összefogásban. Meglepetésre az Egyesült Államok vezető pozícióját Kína vette át, a katowicei konferencián is fontos közvetítő szerepet játszott a fejlett és a fejlődő országok között. Pozitívum az is, hogy sikerült megegyezni az üvegházhatású gázok kimutatásának közös szabályairól, és létrejön egy pénzügyi alap, amely a globális felmelegedés által legnagyobb mértékben veszélyeztetett fejlődő országokat segíti. Ennek ellenére a klímakutatók nagy része továbbra is szkeptikus, mert szerintük a globális klímaegyezmények későn születtek, és hatásuk is korlátozott. A szomorú valóság az, hogy a hangzatos ígéretek ellenére a világ szén-dioxid-kibocsátása 2018-ban is tovább nőtt, és a legtöbb forgatókönyv szerint már nem tudjuk 3 °C-fok alatt tartani a globális felmelegedést. A klímakonferencia egyik résztvevője az ókori görög Pürrhosz király híres mondatára utalva megjegyezte: „Még egy ilyen győzelem, és a Földünknek annyi”. Elszomorító, hogy Szlovákiában a globális klímaváltozás nem tartozik a jelentős politikai és közéleti témák közé. Ez ugyanis nem csak a nagyhatalmak ügye, valamilyen szinten minden ország hozzájárulhat a jobb klimatikus jövőhöz. A mérvadó szlovák politikai pártok nagyon keveset törődnek a klímapolitikával, pedig ez a téma legalább annyi figyelmet érdemel, mint a migráció. Lehet, hogy kis ország vagyunk, de mi is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a következő generációk ne egy egyre kevésbé lakható bolygón éljenek. Berzenkedik az autóipar a kvóták miatt, leépítéssel fenyeget Irreális célkitűzésnek tartják az autóipari vállalatok az uniós megállapodást a járművek szén-dioxid-kibocsátásának 37,5 százalékos csökkentéséről 2030-ig. 2025-től 15,0 százalékkal, 2030- tól pedig 37,5 százalékkal kevesebb szén-dioxidot kibocsátó új járművek kerülhetnek csak forgalomba az Európai Unióban. A jelenleg érvényes szabályok szerint 2021-től kilométerenként átlagosan 95 grammotmeg nem haladó szén-dioxid-kibocsátású új járművek hozhatók forgalomba. A csökkentés szigorúbb lett, mint arra az autóipar számított, és ténylegesen csak akkor lesz teljesíthető, ha a belső égésű motorok mellett nagy tömegben kerülnek az utakra zéró károsanyag-kibocsátású járművek, például elektromos autók. Az autógyártók tehát szerkezetátalakítási kényszerbe kerülnek, ami szerintük tetemes munkahelyvesztéshez vezet. Az uniós tagországok eredetileg a szén-dioxid-kibocsátás 35 százalékos csökkentését tervezték 2030-ra, Németország pedig ennél is kisebbet, 30 százalékosat. Az Európai Parlament viszont 40 százalékos csökkentési követeléssel szállt be az alkuba. A hétfőn este kihirdetett kompromisszumos megállapodás az átlagos 37,5 százalékos csökkentés mellett könnyű haszongépjárművek esetében 31 százalékos csökkentést irányoz elő. A köztes cél pedig 2025- ig átlagosan 15 százalékos csökkentés minden jármű-kategóriára. Az európai autóipar szakmai képviselete, az Acea kritikus hangot ütött meg kommentárjában: „a széndioxid-kibocsátás 37,5 százalékos csökkentése 2030-ig jól hangzik ugyan, valójában azonban a jelenlegi helyzetet alapul véve teljesen irreális célkitűzés. A szakma mélységesen elítéli az ilyen tisztán politikai indíttatású, technológiai és társadalmi-gazdasági szempontokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyó döntéseket” - fogalmaz a szervezet. „Az ACEA tagjai természetesen, mindent megtesznek járműveik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében, de a kitűzött határértékek nagy terhet raknak az európai autóiparra” - jelentette ki Erik Jonnaert, az ACEÁ főtitkára. Hozzátette: a határértékeket a reálisan megvalósíthatónál sokkal több elektromos és más alternatív hajtású autó piacra juttatásával lehetne csak teljesíteni. Az autóipar mindent megtesz, hogy növelje portfoliójában az alter-Az autógyárak átalakításokra kényszerülnek, ami szerintük tetemes munkahelyvesztéshez vezet. ; natív meghajtású autók részarányát, piaci elterjedésüket azonban még I számos tényező, így például a magas : ár vagy a töltőállomás-hálózat hiánya hátráltatja - állítja az ACEA főtitkára. Hangsúlyozta egyúttal, hogy feltétlenül szükséges lenne, hogy az uniós tagországok mindent megtegyenek az alternatív meghajtású járművek terjedését elősegítő infrastruktúra kiépítéséért. „Ezek az extrém módon ambiciózus célkitűzések földrengésszerű hatással lesznek a foglalkoztatásra az autóiparban és a beszállítóknál, ahol jelenleg 13,3 millió alkalmazott dolgozik Európában. A döntés negatív hatásainak tompítása érdekében a kormányoknak lépniük kell a foglalkoztatás és az átképzések szociálisan elfogadható kezelése érdekében” - írta az autóipari szövetség főtitkára. A szén-dioxid-kibocsátásról született megállapodás még az Európai Bizottság és az Európai Parlament j óváhagyására vár. (MTI)
