Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-19 / 290. szám
8 KÜLFÖLD 2018. december 19.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Strasbourg: kót újabb gyanúsított Strasbourg. Őrizetbe vettek két embert a francia hatóságok, a gyanú szerint szerepet játszottak a strasbourgi lövöldözésben azzal, hogy ők adták a merénylőnek, Chérif Chekattnak a támadásban használt lőfegyvert. Chekatt december 11 -én nyitott tüzet a strasbourgi karácsonyi vásár látogatóira. A merényletnek öt halálos áldozata és több sebesültje van. A merénylőt a múlt héten agyonlőtték. A múlt héten hét embert vettek őrizetbe a támadással összefüggésben. Chekatt szüleit és két testvérét kihallgatták és elengedték. (MTI) Jemen: hatályba lépett a tűzszünet Szanaa. Hatályba lépett a tűzszünet Jemen Hodeida nevű kikötővárosában és az azonos nevű kormányzóságban a Vöröstenger partján. A szembenálló erők, a szaúdi vezetésű arab koalíció által támogatott, nemzetközileg elismert kormány és az Irán támogatását élvező, síita húszi felkelők december 13-án állapodtak meg abban, hogy tűzszünetet hirdetnek az ország nyugati részén fekvő térségben. A húszik kezén lévő Hodeidán keresztül érkezik a legtöbb nemzetközi segély az országba, amelynek mintegy 28 millió lakosának többsége a fegyveres konfliktus miatt humanitárius segélyre szorul, mert milliókat fenyeget éhínség. (MTI) 2019 végére új híd áll Genovában Róma. Márciusban elkezdődik az építkezés, és 2019 végére új híd fog állni a Genovában leomlott Morandi híd helyén — jelentette be Danilo Toninelli olasz infrastrukturális és közlekedési miniszter, miután nyilvánosságra hozták a hídépítési pályázaton nyertes cég nevét. Az augusztus 14-én összeomlott genovai híd újjáépítésére kiírt pályázaton 22 vállalat indult. A nyertes az olasz Salini Impregilo cég lett, amely 220 millió euró ráfordítás árán valósítja meg a beruházást. Az új hídon 43 fénypont emlékeztet majd a katasztrófa ugyanennyi áldozatára. (MTI) Az államfő a román kormány ülésein Bukarest. Klaus Iohannis jobboldali román államfő bejelentette, részt fog venni a bukaresti szociálliberális kormány ülésein. Arra hivatkozott, hogy január elsejétől Románia veszi át az EU tanácsának soros elnökségét, és ez szerinte nem lesz egyszerű, akkor sem, ha Románia felkészült rá. A bukaresti média szerint azonban az államfő valójában nem a román uniós elnökség előkészítése miatt akar jelen lenni a kormányüléseken, hanem azért, hogy személyes jelenlétével gátolja meg egy közkegyelmi sürgősségi kormányrendelet elfogadását. (MTI) Nincs brit vészforgatókönyv Alig 100 nap van hátra a kilépésig, a kemény brexit már fenyegető közelségbe került Theresa May a parlamentben érvel, az ellenzék szerint hiába (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ London Theresa May brit miniszterelnök szerint az alsóház a január 7-ón kezdődő héten folytathatja a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételeiről szélé vitát, és az utána következő héten szavazhat a megállapodásról. A vezető ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője ezt elfogadhatatlannak nevezte, és bejelentette, bizalmatlansági indítványt terjeszt be May ellen. Az EU-val elért 585 oldalas kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti tervek szerint múlt kedden kellett volna szavaznia, de Theresa May 24 órával korábban - akkor újabb időpont kitűzése nélkül - elhalasztotta a voksolást, azzal az indokkal, hogy súlyosak a nézeteltérések az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére kidolgozott mechanizmus ügyében, emiatt reménytelen lett volna a brexitről szóló egyezmény elfogadtatása. Szimbolikus fenyegetés A vitasorozat és a szavazási folyamat újrakezdésének időpontját a brit kormányfő hétfőn jelentette be az alsóházban, mire Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője még aznap este közölte, bizalmatlansági indítványt teij észt be Theresa May ellen, mivel a Munkáspárt elfogadhatatlannak tartja, hogy a konzervatív kormányfő több mint egy hónappal az eredetileg kitűzött időpont után hajlandó csak szavazásra bocsátani a megállapodást. John Bercow, az alsóház elnöke közölte, hogy tudomásul veszi a Munkáspárt vezetőjének bejelentését, de ez nem jelenti azt, hogy a bizalmatlansági indítványra a kormány elkülönít parlamenti tárgyalási időt. A kormányfő személye elleni ellenzéki bizalmatlansági indítvány nem ugyanaz, mintha a Munkáspárt a kormány egésze ellen indított volna hasonló kezdeményezést, amelyet kötelező lenne tárgyalni. Corbyn indítványa jórészt jelképes jelentőségű, mivel ha a beadvány el is jut a szavazásig, az eredménynek nincs kötelező jogi hatálya. Riogat a kemény brexit A BBC szerint a brit kormány arról tárgyal, hogy felgyorsítsák-e az előkészületeket egy olyan forgatókönyvre, amely szerint Nagy- Britannia jövő márciusban megegyezés nélkül lép ki az unióból. A kemény brexit eddig mindig rémforgatókönyvként merült fel, hiszen minden elemzés szerint ez súlyos gazdasági és társadalmi károkat okozna az országnak már nagyon rövid távon is, és évtizedekre visszavethetné a brit gazdaság teljesítményét. A mostani bizonytalanságot az okozza, hogy még mindig nem látni, hogyan mehetne át a brit parlamenten az a megállapodás, amire Theresa May miniszterelnök jutott az EU vezetőivel, aminek viszont még May saját pártjában sincs meg a kellő támogatottsága. A minisztériumok azt fogják megvitatni, hogy melyik tárca mennyi pénzt tud bekészíteni egy megegyezés nélküli kiesés okozta helyzet kezelésére. 2017 őszén a pénzügyminisztérium 3 milliárd fontot különített el egy ilyen esetre. A hivatalos brexit dátumáig még 101 nap van hátra, és egyelőre senki nem látja, hogyan végződhet ez a történet. (MTI, 444.hu) Túl sok az orosz harckocsi Varsó hallgat az unióra Kijev. Petro Porosenko ukrán elnök szerint Oroszország több mint 300 harckocsit állomásoztat az ukrán határtól 18 kilométerre lévő egyik katonai bázisán, ezen felül part menti tüzérségi fegyvereket, köztük rakétarendszereket állított fel a Kercsi-szorosnál. Erről ez ukrán államfő a kelet-ukrajnai Dnyipro városában tett látogatásakor beszélt egyetemi tanárokkal és diákokkal találkozva, és indokolva nekik a hadiállapot - a rendkívüli állapot egy formájának - bevezetését Ukrajna tíz megyéjében. Az ukrán határ közelében orosz területen állomásoztatott harckocsikról bizonyítékként műholdfelvételt mutatott az államfő. Értetlenségének adott hangot közben, hogy miért kellett Oroszországnak több mint 300 harckocsit összevonnia egyetlen bázison, ráadásul közvetlenül az ukrán határnál. Hozzátette, hogy nemcsak harckocsikat, hanem lövedékeket is szállítottak oda, és katonákat is állomásoztatnak a bázison. Leszögezte: teljes körű információkkal rendelkezik arról, hogy Oroszország erőket összpontosított az ukrán-orosz határhoz, az Azovitengeren és a Kercsi-szoroshoz. November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette, és Ukrajna tíz megyéjében 30 napra - december 26-ig - hadiállapotot vezettek be. (MTI) Ankara. A 2016. július 15-i puccskísérlettel kapcsolatban eddig 1934 embert ítéltek életfogytiglani börtönbüntetésre Törökországban. Az Anadolu török állami hírügynökség szerint a hatalomátvételi kísérlettel összefüggésben 289 bírósági per indult. Az eljárások közül keddig bezárólag 239-et tudtak lezárni a török hatóságok. Eddig 3057 ember kapott börtönbüntetést a puccskísérlet miatt. Az életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtott 1934 ember közül 956-an súlyosbított életfogytiglanit kaptak. További 1123 embert pedig rövidebb időtartamú, 1 év 2 hónaptól 20 évig terjedő börtönbüntetésekre ítéltek. Az Anadolu azt írta, hogy súlyosbított életfogytiglanit kapott több volt tábornok, tiszt és altiszt, viszont a perek során számos közkatonát, de néhány, rendfokozattal rendelkező katonát is felmentettek. A török vezetés az 1999 óta Amerikában élő, török származású Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát vádolja a 2016-os hatalomátvételi kísérletért. A hitszónok tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez. Ankara szerint a terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami és a magánszférába, egyebek mellett a haderőbe is. A feltételezett gülenisták elleni hatósági fellépés 2016 júliusa óta szakadatlan. A fegyveres erőknél mintegy 15 ezer embert menesztettek tisztségéből, összesen pedig csaknem 220 ezer embert, köztük bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-hálózathoz és azon keresztül az összeesküvéshez. (MTI) Vars6. Andrzej Duda lengyel elnök jóváhagyta a parlament által korábban megszavazott törvénymódosítást, amely értelmében visszatérnek munkahelyükre a legfelsőbb bíróság korábban nyugalmazott tagjai. A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) által benyújtott törvényjavaslat az Európai Bizottság (EB) által bírált előírásokon módosít. A törvényt november végén a parlament mindkét háza megszavazta. Duda jóváhagyásáról azután értesítették a közvéleményt, hogy a törvény korábbi, most módosított változatát hétfőn az Európai Unió Bírósága (EUB) felfüggesztette. A jogszabály korábbi változatának értelmében a 70-ről 65 évre csökkentett nyugdíjkort elért bírák csak a lengyel elnök jóváhagyásával folytathatták szolgálatukat. A módosítás hatályba lépésével a 22 nyugdíjazott bíró visszatérhet munkahelyére, államfői jóváhagyás nélkül. Az újonnan beiktatott bírák esetében viszont a nyugdíjkorhatár 65 év lesz, és hosszabbítás egyáltalán nem lehetséges. A korábbi változat hatályba lépése idején, idén áprilisban a legfelsőbb bíróság 72 tagú volt. A nyugdíjkort elért 27 bíró közül csak 16 kérvényezte mandátuma meghosszabbítását, és Duda 5 kérvénynek tett eleget. Nem kérvényezte mandátuma meghosszabbítását többek között Malgorzata Gersdorf legfelsőbb bírósági elnök. Varsó a módosítást az ellene elindított uniós jogállamisági eljárás kapcsán kompromisszumos megoldásnak tekinti. (MTI) Elfogadhatatlanok a politikában azok a hangok, amelyek mindenért a migránsokat okolják, és megfosztják a szegényeket az őket megillető jogoktól - idézi Ferenc pápa szavait a Vatikán által tegnap kibocsátott békeüzenet. A 82 éves egyházfő, aki a január 1-jei béke világnapjának kapcsán tartott beszédet, már többször szót emelt a migránsok érdekében, és most is hangsúlyozta, hogy egyetlen politikusnak sem szabad a céljai elérése érdekében a migránsok elleni idegengyűlöletet, illetve rasszizmust és nacionalizmust felhasználnia. (MTI) A török puccs mérlege
