Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-12 / 284. szám
6 KULTÚRA 2018. december 12.I www.ujszo.com Egy világsiker kezdete Kurtág György A játszma vége című operájának bemutatója a Teatro alia Scalában Nell és Nagg láb nélkül élnek egy szemeteskukában, melyből csak néha bukkan elő a fejük (Képarchívum) RÖVIDEN Batyuzgató Koncsol Lászlóval Pozsony. Ma 17 órától Koncsol Lászlóval találkozhatnak olvasói a Pozsonyi Magyar Intézetben, Batyuzgató című gyermekverskötetének kapcsán, amely az Art Danubiana gondozásában jelent meg. A József Attila-díjas író, költő, műfordító, hely- és művelődéstörténész irodalmi munkássága mellett évekig a szlovákiai református egyházközösség gondnoka és a pozsonyi vásártéri kálvinista templom orgonistája volt. Az est folyamán Kocur László irodalomtörténész méltatja Koncsol László munkásságát, köszöntőt mond Tőzsér Árpád költő, író, műfordító. A rendezvénynek zenész vendégei is lesznek: hegedűn közreműködik a Reiter duó. Quk) Csúcsművek és új alkotások Budapest. Az újranyílt Szépművészeti Múzeum immár az 1800 előtti művészet kiállítóhelyeként szolgál, a kortárs anyagot pedig a rövidesen felépülő Új Nemzeti Galéria mutatja be a jövőben. Mintegy nyolcvan műtárgyon, köztük több új szerzeményen keresztül nyújt betekintést a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni gyűjteményeibe a Magyar Nemzeti Galéria mától látható, új kiállítása. A válogatás ebből a jövőbeli tárlatból nyújt ízelítőt. Az anyag nagyobb részét kitevő, nézőcsalogató csúcsművek mellett több frissen beszerzett alkotás és eddig nem kiállított mestermű is látható. A 19.századi egység a késő romantikától a szimbolizmusig terjedő időszakot tekinti át. A szimbolizmus színes, nemzetközi kitekintésre ad lehetőséget, többek között az olasz Giovanni Segantini, a francia Auguste Rodin vagy a svájci Arnold Böcklin munkáin keresztül. A 20. századi és kortárs kiállításrész inkább az 1945 utáni irányzatokra koncentrál. A holnap nyíló első időszaki tárlaton Zilvinas Kempinas, Csörgő Attila és Erdély Miklós munkái lesznek láthatók. (MTI) HIZSNYAN GÉZA A 92 óves Kurtág Györgyöt, az egyik legnagyobb, legelismertebb élő zeneszerzőt elsősorban a „kis formák nagymestereként" tartják számon. Amikor kiderült, hogy bőven a 80. életévén túl opera komponálásába fogott, legodaadébb híveiben, legnagyobb csodáiéiban is fölmerült a kétség: befejezi, befejezheti-e ebben az életkorban élete legnagyobb terjedelmű művét. Amikor a 90. születésnapon is azt hallottuk, hogy „a mester dolgozik az operáján”, már kevesen hitték, hogy a mű valaha elkészül. 2017 végén kétkedők és bizakodók egyaránt kitörő örömmel fogadták a hírt: elkészült A játszma vége, jelenetek és monológok, opera egy felvonásban, Samuel Beckett drámája alapján. Beckett műve az abszurd dráma egyik ikonikus alkotása. „Világvégjáték”, de talán mégsem a végső teljes reménytelenség. Vagy mégis? Titokzatos, kibontatlan apró utalásaiban talán mégis földereng(het) némi remény. Vagy nem? Ez a végletekig leegyszerűsített, s mégis végtelenül bonyolult szöveg közeli rokonságban van Kurtág zenéjével. Az ő, néha egészen rövid, aprónak tűnő művei is szédítő mélységeket tárnak fel az elmélyült hallgatónak. Ilyen szédítő mélységek (magasságok?) tárulnak föl az életmű nagyon jelentős vonulatát képező vokális művekben is mint a Bornemissza Péter mondásai, A boldogult R. V. Truszova üzenetei, a Kafka-töredékek, vagy az éppen Beckett szövegeire készült What is the Word? Kurtág eddigi művészetében is megtalálható volt tehát a kapcsolódás Beckett szelleméhez és a vokális műfajhoz is. Aki ezek alapján lenyűgöző, különleges hatású művet várt, az nem csalódott. Az opera 14 „tételből”, epilógusból, prológusból, valamint képekből és monológokból áll. Mindegyikben ott a kristálytiszta, végtelenül pontos és „ekonomikus” szerkezet, melyben minden hangnak jelentése, súlya, hatása van, és ez a jelentés a látszólagos egyszerűség, átláthatóság ellenére mégis végtelenül összetett, sokrétegű, titokzatosságot hordozó. Jellemzi az alakokat, a helyzeteket, sugallja a hangulatot, de a kulcsmomentumokban apró titkokat sugall, egyszerre foglalkoztatja intenzíven a befogadó érzelmeit és értelmét. Ezt az értelmet és érzelmeket felkavaró, az emberi lélek legmélyére hatoló „csodát” nagyszerűen tolmácsolták az éneke-Aki ott lehetett A játszma vége hat előadásának valamelyikén, alighanem operatörténeti (zenetörténeti, színháztörténeti) esemény részese volt. sek. A négy énekes-színész ebben a szinte végletesen statikus műben (Nell és Nagg láb nélkül élnek egy szemeteskukában, melyből csak néha bukkan elő a fejük, Hamm tolókocsiba kényszerült, egyedül Clov képes járni, ő viszont leülni nem tud) operaszínpadokon nagyon ritkán tapasztalható, lenyűgöző intenzitással képes, jelen lenni”, helyzeteket, hangulatokat ábrázolni, feszültséget teremteni. Mind a négyen (Nagg: Leonardo Cortellazzi - tenor, Nell: Hilary Summers - mezzoszoprán, Hamm: Frode Olsen - basszbariton, Clov: Liegh Melrose - bariton) egyaránt kiváló színészi alakításokat és énekesi teljesítményt nyújtottak, néhány egészen kiemelkedő pillanattal (pl. Cortellazii „váltásai” Nagg monológjában, Olsen és Melrose Hamm és Clov párbeszédében vagy Olsen Hamm zárómonológjában). Az énekesek teljes mértékben meggyőztek arról, hogy anyanyelvi szinten képesek közvetíteni Kurtág zenéjét. A zenekar ezzel szemben mintha nem teljesen tudott volna elszakadni a számára a zenei any any elvet jelentő olasz operától. Úgy éreztem, Kurtág kristálytiszta zenéjére itt-ott rakódott némi romantikus „hímpor” (azért szerencsére nem romantikus „máz”), mellyel Markus Stenz karmester néhány pillanatban nem tudott mit kezdeni. Több problémám volt Pierre Audi rendezésével. Illetve inkább Christof Hetzer díszletével. Beckett drámájának lényegi eleme, hogy egy világvége helyzetben, zárt térben játszódik, amin kívül (talán) már nincs is élet. Hamm innét figyelteti Clovval a külvilágot a tengerre, illetve szárazföldre néző ablakon át. Ezzel szemben az előadásban egy stilizált házat látunk kívülről, és az itteni egyetlen alkalommal, amikor Clov néz az ablakon át, akkor a házba befelé néz. Ez számomra akkor is súlyosan zavaró, ha „mindegy lett a kint és bent” típusú magyarázatokat kreálhatunk hozzá. Az ablakokkal és az eredeti szövegben meglévő, az opera librettóból kimaradó Játékokkal” (Hamm és Clov visszatérő Játékai” az ablakokkal, kutyával, tolószékkel) kapcsolatban fölmerül a kérdés, mennyire hiányoznak, illetve mennyire módosítják a szöveg értelmezéslehetőségeit. Kurtág György maga alkotta meg a szövegkönyvet, nyilvánvalóan pontos elképzelésekkel arról, mit miért húz ki, vagy éppen hagy meg az eredeti drámából. A dráma és a szövegkönyv viszonya a jövőben mindenképpen megérne egy alapos elemzést! Ä játszma végét 2018 novemberében mutatták be a világ talán legpatinásabb, legnagyobb presztízsű operaházában, a milánói Teatro alia Scalában. Aki ott lehetett a hat előadás valamelyikén, alighanem operatörténeti (zenetörténeti, színháztörténeti) esemény részese volt. 1918-ban volt Budapesten Bartók A kékszakállú herceg vára című operájának bemutatója. A Kékszakállú a 20. század emblematikus modem operájává vált. Nem csodálkoznék, ha 100 év múlva Kurtág művét emlegetnék a 21. század egyik emblematikus operájaként! Az érsekújvári ZmetákErnő Művészeti Galériában január 19-ig tekinthető meg a Stanislav DiviS munkáiból rendezett kiállítás az intézménynek abban a sorozatában, mely jeles cseh képzőművészeket mutat be. (Fotó: guez) A Bohemian Rhapsody minden idők legtöbbet streamelt dala New York. A Queen együttes Bohemian Rhapsody című száma lett a 20. századi zenetörténet legtöbbet streamelt dala, sőt, ezzel együtt minden idők legtöbbet streamelt klasszikus rockdala is. Az 1975-ös A Night at the Opera című lemezen szereplő, a rockzenében szokatlan hosszúságú és szerkezetű dalt több mint 1,6 milliárd alkalommal játszották le a legfontosabb streamingszolgáltatásokon. Ehhez a sikerhez nyilván a nemrég mozikba került azonos című életrajzi film is nagyban hozzájárult, amely hatalmas tömegeket vonzott az Egyesült Államokban és Európában egyaránt, és eddig 600 milliós bevételt termelt a Universal stúdiónak. A legendás brit zenekar dalai a film sikerének köszönhetően ismét felkerültek a slágerlistákra, és a rádiók is sokkal gyakrabban játsszák őket, mint tavalyi ilyenkor. A Universal Music Group vezetője, Lucian Grainge a Variety című lapnak elmondta, hogy az eredmény nem lepte meg őt különösebben, mivel a könnyűzene történetének egyik legszínvonalasabb, legsokoldalúbb együtteséről, zenekaráról, és egyben a csapat egyik legjobb daláról van szó. Szerinte a Bohemian Rhapsody több mint négy évtizeddel a megjelenése után is újabb és újabb rajongókat szerez Freddie Mercury zenekarának. Mivel a stramingszolgáltatásokat legnagyobb számban a fiatalabb korosztály veszi igénybe, nyilvánvaló, hogy ezt a dalt is ők segítették a csúcsra. Quk)
