Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)

2018-12-12 / 284. szám

www.ujszo.com I 2018. december 12. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A vegán bor illúzió készítése közben pusztulnak el élőlények Igazából minden bor Itt a tél, ilyenkor nagyon sok családnál tartanak disznótort. A disznótor vidám időtöltés, afféle húsos aratás, az ember leszüreteli egész éves munkája gyümölcsét, és bár sok a munka, meg büdös van, általában elég sok pálinka elfogy ahhoz, hogy a több­ség képes legyen jól érezni magát. Bandika és Ervin utoljára öt évvel ezelőtt volt disznótorban, de mint utólag megállapították, elég lett volna levágni egy kutyát. Erre pedig csak amiatt emlékeznek vissza, mert szembejött nekik az interneten egy reklám, hogy vegyenek vegán bort, mert már az is van. A vegán koszt mibenléte ugye abban gyökerezik, hogy kizár mindennemű állati eredetű adalékot, a vegán bortól te­hát joggal várja el a vegán borissza, hogy egyetlen élőlényt se öljenek le készítése közben. De pillanat, az említett reklám nem ezt hirdette, hanem hogy a vegán bor nem tar­talmaz semmi állati eredetűt. Ez pedig abban áll, hogy nem derítették az adott bort toj ásfehéijével (mert­hogy ez szokás). Bandika itt felhívta Ervin figyelmét egy régebbi borszűrési eljárásra, ez pedig a vi­zahólyaggal való szűrés vagy derí­tés: a viza nevű, egykor a Dunában is elég elterjedt tokféle hal hólyagját az arra specializált szakemberek kiszárították, a hólyagon pedig átszűrték a bort, hogy tisztább le­gyen. De ez már bortörténelem, napjainkban térségünkben sem viza, sem vizahólyag. Vagyis, akár meg is nyugodhatna a vegán borfo­gyasztó, hogy ha szüretien és derí­­tetlen bort vásárol, biztos lehet ab­ban, hogy nem sérti a vegánság (vegánizmus?) elveit. Hanem ha belegondolunk - emelte fel muta­tóujját Bandika, mint Platón az Athéni iskola című Raffaello­­ffeskón - igazából minden bor ké­szítése közben pusztulnak el élőlé­nyek, méghozzá több száz vagy akár több ezer. Vajon melyek ezek az élőlények, kedves kuzin, van tippje?- fordult Ervinhez, akinek volt tippje. Az élesztőgombákra gon­dolt, amik a must cukrát alkohollá alakítják. De Bandika nem az élesztőgombákra gondolt, mivel a gombákról azt tanulta középiskolai biológiatanárától (aki másodállás­ban dunai sétahajókon zongorázott), hogy a gombák igazából sem nem állatok, sem nem növények. Ők kü­lön polcot kaptak az egyedfejlődés nagy stelázsirendszerében, ez ellen a külön besorolás ellen pedig még soha egyetlen gomba sem tiltako­zott, vagyis kár a dolgot bolygatni. Akikről itt szó van, azok a darazsak, fülbemászók, poloskák, muslicák és egyéb rovarok, amelyek a cefréská­­dak körül minden évben nagy lét­számban megjelennek, főleg akkor, amikor a cefréskádban cefre is van. Sokuk belehal a cefrébe, mert nem tud ellenállni a cukor csábításának, így készül a bor (már ha van köze a szőlő nevű gyümölcshöz). A vegán bor tehát épp olyan illúzió, mint a vegán disznótor - zárta érvelését Bandika. Ervin elismerően bólin­tott, és azt mondta: beírok magának egy piros pontot. Babis kudarca Szlovákiával szemben Elutasította Andrej BabiS cseh kormányfő Szlovákia elleni panaszát az Emberi Jogok Európai Bírósága. Erről először a Respekt című, liberális cseh hetilap hírportálja adott hírt, kásőbb Babii megerősítette. Andrej Babis azért akarta beperel­ni Szlovákiát a strasbourgi bírósá­gon, mert szerinte Pozsonyban jog­talanul tartják nyilván a volt kommu­nista Állambiztonsági Hivatal (StB) ügynöklistáján. A bíróság a Respekt szerint azért utasította el Babis bead­ványát, mert nem tartja magát illeté­kesnek ilyen ügyben dönteni. Babis júniusban küldte el panaszát Strasbourgba, s a testület november 20-án hozta meg elutasító döntését, amely eddig nem volt nyilvános. „Igen, tudok róla. A határozatot a jo­gászok most elemzik” - mondta a kormányfő. Leszögezte, a per ezzel nem ért véget. „Az igazság az én ol­dalamon van. Meggyőződésem, hogy a pert megnyerem, mert soha sem­milyen együttműködési megállapo­dást nem írtam alá az egykori Állam­biztonsági Hivatallal” - állította a cseh kormányfő. Marica Pirosíková, aki Szlovákia képviselője az Emberi Jogok Európai Bírósága mellett, azt mondta, nem tud a testület döntésé­ről. Ha a bíróság formai okokból el­utasítja a beadványt, vagy azt előze­tes átvizsgálás után alaptalannak mi­nősíti, arról nem tájékoztatják a köz­véleményt - fejtette ki Pirosíková. A szlovák származású cseh poli­tikus 2012-től, vagyis azóta peres­kedik a szlovákiai hatóságokkal, hogy a pozsonyi Nemzeti Emlékezet Intézete (ÚPN) közzétette az StB-vel együttműködők névsorát, amelyen Andrej Babis beszervezett ügynök­ként szerepelt. A politikus már ak­kor személyiségi jogainak megsér­tésére hivatkozva pert indított az ÚPN ellen, azt állítva^ neve jogosu­latlanul szerepelt az StB listáin. A különböző szintű bírósági döntések, fellebbezések és panaszok után a szlovák alkotmánybíróság tavaly októberben eljárási hibákra hivat­kozva semmisnek mondta ki az elő­ző ítéleteket, és az ügyet újratárgya­lásra visszautalta a kerületi bíróság­hoz. A cseh kormányfő márciusban fellebbezett, de a Legfelsőbb Bíró­ság elutasította a keresetet. A pozsonyi ÚPN állításai szerint Babis 1980-ban lett az StB „társa­dalmi megbízottja”, majd két év múlva - Bures fedőnéven - az ügy­nöke. Babis a Petrimex külkereske­delmi vállalat munkatársaként érint­kezésbe került az StB embereivel, de tagadta, hogy ügynök lett volna. (MTI) Jövőképek, emlékművek DUDÁSTAMÁS elmúlt héten két pártkongresszus kapott kiemelt fi­gyelmet a médiában. Míg a világ közvéleménye a né­met Kereszténydemokrata Unió Hamburgban meg­tartott tisztújító kongresszusát kísérte figyelemmel, addig Szlovákiában a Smer éves kongresszusa kapta a legnagyobb teret. Ugyan az említett két politikai párt nagyban különbözik egymástól, ér­demes összehasonlítani, milyen témák rezonáltak az egyes pártkong­resszusokon. A Kereszténydemokrata Unió nagy feladat előtt állt a múlt héten. Angela Merkel tizennyolc év után távozott a párt éléről, és a hamburgi pártkongresszus feladata volt az, hogy kiválassza az utódját a három je­lölt közül. A CDU elnöki pozícióját végül a Merkelhez közel álló An­negret Kramp-Karrenbauer szerezte, de talán nem is ez volt a pártkong­resszus legérdekesebb hozadéka. Fontosabbnak tartom, hogy a központi téma a jövő volt, és Németország erre való felkészítése. A jövő nagy szerepet játszott mindhárom pártelnökjelölt beszédében. Ánnegret Kramp-Karrenbauer nagy teret szentelt a digitalizációnak és a digitális infrastruktúra javításának, de fontos célként tűzte ki a német oktatási rendszer modernizálását is. A nagy rivális Friedrich Merz is az iskola­­rendszer jövőjéről beszélt, de nagy figyelmet szentelt a globalizációnak és a gazdasági fenntarthatóságnak. Jens Spahn, a legfiatalabb pártelnök­jelölt, beszédének központi témája is Németország jövőképe volt, ő már 2040-re szeretné felkészíteni a társadalmat és a gazdaságot. Hamburg­ban szinte minden a jövő kihívásairól szólt, legyen az digitalizáció, klí­maváltozás vagy globalizáció. A Smer trencséni pártkongresszusát akár egy anti-Hamburgnak is fel­foghatjuk. Robert Fico pártelnök beszéde hosszú volt ugyan, de Szlová­­kiajövőképe nem kapott sok szerepet benne. Robert Fico sokadszorra is elismételte a Smer múltbéli sikereit, de a jövő feltűnően hiányzott a be­szédből. Újfent hallhattuk, mit gondol Robert Fico az államfőről, az el­lenzékről vagy az ellenzéki médiáról, de az oktatási rendszer vagy az egészségügy jövőjéről semmit sem tudtunk meg. A jövőkép a Smer szá­mára további szociális csomagokban merül ki, ami nagyon kevés a mai turbulensen változó világban. Igaz, hogy a szlovák gazdaság jelenleg nagyon jól teljesít, de a mármost zajló negyedik ipari forradalom ajö­­vőben hatalmas gondokat okozhat az országnak. Á robotok és a mester­séges intelligenciák fejlődése munkahelyek millióit szüntetheti meg vi­lágszerte, és Szlovákia a kiemelten veszélyeztetett országok közé tarto­zik ezen a téren. És ez csak egy a jövő sok kihívása közül, melyek alap­jaiban rengethetik meg a szlovák társadalmat. A jövőbe tekintés sosem volt igazán a Smer nagy erőssége, de mára már nyilvánvaló, hogy a párt tartalmilag teljesen kiüresedett, és lemon­dott arról, hogy az országot a jövőbe vezesse. A szemmel láthatóan megfáradt Robert Fico ugyanazt a néhány frázist ismétli minden alka­lommal, és a pártban nincs senki, aki progresszív ötletekkel tudná meg­szólítani a fiatal választókat. Jelzésértékű, hogy az exkormányfőről a napokban bemutatott dokumentumfilmben Robert Fico a pozsonyi vár felújítását tartja egy évtizedes kormányzása legfontosabb eredményé­nek. Jövőkép helyett Robert Fico egy történelmi emlékművet hagyott ránk. Ez jól szimbolizálja a Smer világképét, mely a múltra koncentrál ahelyett, hogy a jövőbe tekintene. A Smer Robert Fico vezetésével már nem képes a megújulásra, és ez rossz hír mindannyiunk számára, mert Szlovákiának sürgősen modem jövőképre van szüksége. FIGYELŐ Putyinnak lehetett Stasi-igazolványa A szovjet Állambiztonsági Bizott­ság (KGB) és a keletnémet állam­biztonsági minisztérium (Stasi) partnerszolgálatok voltak, amelyek adhattak ki igazolványt egymás munkatársainak, így az orosz el­nök, Vlagyimir Putyin számára is - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Peszkov a Bild című német lap írására reagált, amely szerint a Stasi drezdai archí­vumában Putyin nevére kiállított igazolványt találtak. Az orosz ve­zető a Kreml hivatalos honlapján közzétett adatok szerint 1985 és 1990 között szolgált az NDK-ban a szovjet külföldi hírszerzés kötelé­kében. A Bild szerint Putyin őrna­gyi rangban volt, amikor 1985. de­cember 31-én átvette a saját kezű­leg aláírt igazolványt. Az okmány birtokában Putyinnak szabad bejá­rása volt az NDK állambiztonsági szolgálatának intézményeibe, és nem kellett felfednie, hogy a szov­­j et hírszerzésnek dolgozik. (MTI) Emmanuel Macron nem túl meggyőző Az Emmanuel Macron francia ál­lamfő által hétfő este bejelentett adóügyi engedmények és minimálbér-emelés, a helyzet ki­alakulásában való felelősségének beismerése és bocsánatkérése aligha nyugtatják meg az egész társadalmat, a sárga mellényesek egy része továbbra is kész a de­monstrációkra, emiatt félő, hogy folytatódnak a gazdaságnak és a társadalomnak is ártó akciók - ál­lapította meg tegnapi riportjában az AFP hírügynökség.„Most már reagált”—írta szalagcímében a Le Párisién című lap, a baloldali Li­­bération viszont ironizálva úgy fo­galmazta meg az elnök mondani­valóját: „Egy kicsit megértettelek benneteket”. Sok sárga mellényes továbbra is elégedetlennek mondja magát. „Harcolunk tovább, nem tágítunk” - jelentette ki egyik kép­viselőjük. Egy pedig arról beszélt, Macron bejelentéseit csak szem­fényvesztésnek tartja. (MTI)- Felemelik a képviselők fizetését, de hogy ne irigykedjünk, emelkedik az energia ára. (Lubomir Kotrha kai

Next

/
Thumbnails
Contents