Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)

2018-12-12 / 284. szám

www.ujszo.com I 2018. december 12.

KULTÚRA

5

FÜLVIDÉK

Újra fókuszban a magyar főváros

A régmúlt, elsősorban a békebeli idők és az ötvenes évek magyar zenészeinek és szerzőinek kedvenc múzsája volt Budapest. Akkortájt talán egyetlen metropoliszról sem született annyi dal, mint a magyarról. Budapest hálás téma volt, a róla szóló szerzemények többsége sláger lett. „Budapest, Budapest, te csodás, te vagy nékem a szívdobogás”; „Én mindig Pestről álmodom, nekem csak ő a Párizsom”; „Budán, este tíz óra után, csak a szellő a Dunán, s a szívünk muzsikál”; „Nagykörút, néked adok ma randevút” - hosszan sorolhatnánk még a fülünkben csengő dalrészleteket.

A Budapest ihlette régi slágerek manapság csak a nosztalgiaműsorokban kerülnek elő. A szövegük sokatmondó korlenyomat, de mivel már más szelek fújnak, a fényük erősen megkopott. Az elmúlt évtizedekben is több dal született a magyar fővárosról, de korántsem annyi, mint régen. A Fővárosi Önkormányzat bizonyára úgy gondolta, a városnak illene ismét nagyobb teret kapnia a zenei szövegvilágban, és a kettő népszerűsítheti is egymást: meghirdette a Budapest Dal 2018 pályázatot. Pontosabban felkért tizenegy előadót és együttest, hogy készítsen zeneszámot a fővárosról, a tervezett CD további három

helyére pedig - amely a nagy érdeklődés hatására hatra bővült - bárki nevezhetett. A projekt mögött állók eredetileg egy győztest akartak megnevezni, végül hármat hirdettek ki: a zsűrinél a Budapest szerelem (az előadója Radics Gigi) lett a befutó, a legtöbb közönségszavazatot a Bárhol járok (Benji) kapta, a fiatal tehetségnek járó elismeréssel Zävodit és Berkes Olivért díjazták az Óriáskerék című felvételért.

A Budapest Dal 2018 című lemezen szereplő tizenhét szerzemény mindegyike ízig-vérigmai, stílusuk a balladától a pörgős pop-rockon át a rapig terjed. Egyesek - főleg a fiatalok és a pályakezdők - a bulira helyezték a hangsúlyt, mások lírai környezetbe ültették mondandójukat, mindenekelőtt a város látnivalóira fókuszálva.

Akárcsak a régmúlt dalaiban, az újakban is felbukkan a Duna, a Lánchíd, a rakpart, a vár, a parlament, de már az újonnan épült, létesült nevezetességek, mint a Müpa, az óriáskerék vagy éppen a bulinegyed is megjelenik bennük. A maradni vagy menni téma is előkerül. A Honeybeast (a szerző Bencsik-Kovács Zoltán) Radnótit idézi meg: „Fenn egy gép nyugatnak fordul, lenn a Duna megcsillan éppen, ki fentről néz, nem lentről fel, meg nem érthet semmiképpen. És a gépem dönti szárnyát, lenn a Duna megcsillan éppen, ki gépben száll fölébe, de hagyjuk a költőt békességben”.

Végezetül jöjjön néhány további találó idézet az albumról. „Itt leltünk csodát, ahol a város őrzi a Dunát” (Keresztes Ildikó); „Máshol már nincs maradásom, a bázis a városi álom, ide visz a szívem és kétmillió lábnyom” (Caramel); „Te vagy minden, mi megtörtént, egy kép a telóm legmélyén, míg az első metrót vártam épp veled” (Benji); „Gyere, bújj hozzám! Én végigviszlek majd a Király utcán” (Király Viktor); Van, ki mindig száguld, és van, aki csak bámul, de a város szeme mindent, az óriáskerék mindent lát” (Zävodi + Berkes Olivér); „Folyjon a szó, vagy folyjon a dal, csak vér nem folyhat, itt nincs viadal” (TheShowCrew). A tizenhét szerzemény egytől egyig fülbemászó.

Puha József

Budapest Dal 2018 Magneoton, 2018 Értékelés: 9/10

RÖVIDEN

Magyar Teátrum Díj a Jókai Színházba

Budapest/Komárom. Budapesten a Nemzeti Színházban adták át hétfőn este a színházi háttér- és kiszolgálószakmák művelőit elismerő Magyar Teátrum Díjakat. Az ünnepi díjátadón határon túli különdíjban részesült ifj. Erdélyi Zoltán, a Komáromi Jókai Színház színpadmestere. Ifj. Erdélyi Zoltán 14 éve dolgozik a komáromi teátrumnál, 7 éve látja el a színpadmesteri feladatokat. A 2010-ben alapított Magyar Teátrum Díjra jelöléshez két, állami díjjal elismert színművésznek és a Magyar Teátrumi Társasághoz tartozó egyik színház igazgatójának együttes javaslata szükséges, majd egy zsűri választ ajelöltek közül. A díjat - a zsűri döntése alapján - megkaphatja bármely színházi kiszolgáló, háttérszakma művelője, aki munkájával, személyiségével és a magyar színházművészet elkötelezettségével rászolgált arra., jfj. Erdélyi Zoltán alázatos, lelkiismeretes, mindig mindenkinek azonnal segítő kolléga - vélekednek színpadmesterükről a Jókai Színházban. - Kedvessége, szerénysége, a munkához való hozzáállása bárki számára példaértékű lehet. Természetéből fakadóan munkahelyén és a színházon kívül is szíwellélekkel végzi a feladatait. ” (tb)

Zsűrielnök lesz Juliette Binoche

Berlin. Juliette Binoche Oscardíjas francia színésznő lesz a 69. Nemzetközi Berlini Filmfesztivál, a Berlinale zsűrijének elnöke. Binoche a világ egyik nemzetközileg legismertebb színésznője. Több mint 70 filmben játszott és ő az első európai színésznő, aki a berlini, a velencei és a cannes-i filmfesztiválon is díjat nyert - írta Dieter Kosslick, a Berlinale elnöke a fesztivál tegnapi közleményében. „Nagyon örülök ennek a különleges randevúnak az egész zsűrivel, feladatomat örömmel és nagy igyekezettel fogom ellátni” - közölte a színésznő. Juliette Binoche első nemzetközi sikerét Milan Kundera A lét elviselhetetlen könnyűsége című könyvének 1988-as filmfeldolgozásával érte el. Legújabb filmjei között szerepel a High Life, a Doubles Vies és a Jöjj el, napfény!. Az angol beteg című filmben Hana szerepében nyújtott alakításáért a legjobb mellékszereplőnek járó Oscardíjjal jutalmazták 1997-ben. Binoche ezzel a filmmel hatalmas szakmai sikerrel szerepelt, a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon is, a szakmai zsűri neki ítélte a legjobb női alakítás díját. A Berlinalét 2019-ben február 7. és 17. között rendezik meg. (MTI, k)

Beatles-dalok, lenge táncok

Peter Breiner a Szlovák Nemzeti Színház balettegyuttesének adta a gombafejűek „barokkra fordított" slágereit

balett-társulatoknál. Béjart-ból, Seregiből, Kyliánból, Neumeierből csupán egy-egyet kapott a világ, eredeti, erős kézjegyű alkotókkal nem vagyunk elkényeztetve.

A pozsonyi Nemzetiben öten vágták kemény fába a fejszéjüket, és mind az öten csak kárt tettek a fában, kivágni nem tudták. A fa, vagyis a Beatles muzsikája erősebbnek, jóval erőtejesebbnek bizonyult a színpadra vitt munkáknál. Nem adta meg magát. Ellenállt. Zene és tánc legfeljebb egy-egy pillanatra vált eggyé, az igazi összeolvadás — ötletek és mélyebb gondolatok hiányában - elmaradt. Sem a szépség és a szabadság közti összefüggéseket kereső Reona Sato, sem a tipikus női tulajdonságokat dicsérő Glen Lambrecht, sem a barokk kor és a Beatles dalokkal megénekelt hatvanas évek közti különbséget kereső Andrej Ducin, sem a múlt terhei elől menekülő Igor Holovác koreográfiájában nem nyilvánult meg az az alkotói szándék, amelyről a műsorfüzet beszél. Egyedül Andrej Petrovic tudta megvalósítani elképzelése töredékét egy színpadi lététől búcsúzni készülő és egy pályája elején tartó táncosnő kevés humorral, szikrányi iróniával átszőtt, inkább tragikus színezetű duettjében.

Maradtak tehát a dalok, és Peter Breiner csodás zenei ötlettára. Mindezzel együtt pedig egy remek ukrán táncos kimagasló tánca. Le merem írni: a huszonéves Barisnyikovot látom benne. Ugyanaz a tűz, ugyanaz az energia, ugyanaz az erős színpadi jelenlét, és nem utolsósorban ugyanaz a csiszolt technika. Játsszunk bátran a szavakkal: Beatles go Vjacseszlav Kruty.

SZABÓ G. LÁSZLÓ

Maurice Béjart és legendás társulata, a XX. Század Balettje 1996-ban a Queen zenéjére mutatta be egyik legsikeresebb darabját. Balett az életért volt a címe, de lehetett volna az is, hogy Élet a balettért.

Béjart ugyanis elementáris érzésekkel, mélyreható gondolatokkal, finom bölcseletekkel társította a Queen frenetikus erejű dalait. Minden számra olyan koreográfiát komponált, hogy azok külön-külön is érvényesek voltak, együtt, összefűzve pedig egy egész estét beragyogó, fenomenális művet alkottak.

Több mint húsz év telt el azóta. Béjart koreográfiája semmit sem veszített a fényéből, társulata repertoárján még mindig ott szerepel a Balett az életért. A darab eredeti táncosai ugyan lecserélődtek, a mű mondanivalója és a koreográfia azonban ma is érvényes. Béjart zsenije tovább élteti a müvet.

Peter Breiner, a Kanadában világhírűvé vált szlovák zeneszerző a nyolcvanas évek közepén kapott felkérést arra, hogy „fordítsa le” a barokk nyelvére a Queen néhány dalát. Öt számot el is készített nemsokára, de időbe telt, míg a felvételek napvilágot láttak. A Beatles Go Baroque sikere később újabb dalok átírására késztette. Az album nemcsak a kritikusok és a hallgatók - a koreográfusok tetszését is elnyerte. A koncertpódiumok után a baletttársulatok műsorára is felkerült a Beatles-est, s már az American Bal-Vjacseszlav Kruty (szürke nyakkendőben) az előadás meglepetése

let Theatre és a Houston Ballet is bemutatta. Több mint harminc évvel az első album megjelenése után Breiner újabb huszonhárom Beatles-dal stúdiófelvételén dolgozik, de a Szlovák Nemzeti Színház friss balettbemutatóján már ezekből is hallhatott a közönség.

A Beatles Go Baroque egyszerre célozza meg a tízen- és huszonéveseket, a hetveneseket és a köztes korosztályt is, de igazából mindenkit, akinek a Yellow Submarine, a Help, a Yesterday, A Hard Day s Night, a Michelle, a Hey Jude és a többi Beatles-sláger mélyen ott van a szívében, a múltjában, az emlékezetében, vagy korából eredően csak mostanában fedezte fel a hatvanas évek gombafrizurás zenészeinek örökzöld

(Fotó: SND, Peter Brenkus)

dalait. Egy ilyen esttel ráadásul újabb közönségréteget toborozhat magának a színház, a csupa fiatalokból álló balett-társulat. Ehhez azonban invenciózus, komoly szakmai tudással felvértezett alkotók kellenek. Nem pusztán lelkes, hanem nagy tehetségű koreográfusok. Belőlük pedig inkább a kortárs táncegyüttesek élén van több, nem a kőszínházi, nemzeti