Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-11 / 283. szám
8 I KÜLFÖLD 2018. december 11. | www.ujszo.com RÖVIDEN Oroszország lett a 2. fegyvergyártó Stockholm. Oroszország lépett elő a világ 2. legnagyobb fegyvergyártójává az Egyesült Államok után - állapította meg éves jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI). A svéd parlament által 1966-ban alapított intézet szerint Oroszország megelőzte Nagy- Britanniát, amely 2002 óta tartotta magát a 2. helyen, de továbbra is vezeti a fegyvergyártó országok rangsorát Nyugat- Európában. A SIPRI beszámolója szerint a 100 legnagyobb fegyvergyártó cég összesen 398,2 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket és védelmi szolgáltatásokat ügyfeleinek tavaly, ami 2,5%-os növekedést jelent 2016-hoz mérten. Ebből orosz fegyverkezési vállalatok 37,7 milliárd dollárral részesedtek. Összességében az USA uralja a rangsort 42 céggel, amelyek a fegyvereladások 57%-át bonyolították le tavaly 226 milliárd dollár értékben. (MTI) Tiltakozás a magyar parlamentben Budapest. Kaotikus jelenet zajlott tegnap a magyar a parlamentben, amikor a Fidesz egy gyors húzással lehetetlenítette el az ellenzék egyik akcióját. Az ülés botrányba fulladt: az ellenzék (az MSZP-től a DK-n és az LMP-n át a Jobbikig) ugyanis sípolással és kiabálással, majd kivonulással tiltakozott. Az egész előzménye az ellenzék egyik kezdeményezése volt arra, hogy minél inkább nehezítse a 400 túlórát előíró módosítás elfogadását. Az MSZP, a Párbeszéd és a DK ugyanis 2925 módosító javaslatot nyújtott be - erről kellett volna egyenként szavazniuk a képviselőknek. Ezért a fideszes többség azt találta ki válaszként, hogy egyetlen gombnyomással szavazza le az összes módosító javaslatot. Kövér László házelnök egyetlen gépi szavazást rendelt el, és végül 23 igen és 116 nem szavazattal elvetették a képviselők az ellenzéki módosító csomagot. Már ekkor elkezdtek sípolni az ellenzéki padsorokban. Majd hangos bekiabálások zavarták meg az ülést. (index, ú) Jemeni háború: már 70 ezer áldozat Genf. A jemeni polgárháború 2014-es kirobbanása óta 70 ezer ember sebesült meg vagy vesztette életét a harcok miatt - tudatta jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A WHO adatai szerint az áldozatok között 9000 gyerek van. A szervezet hangsúlyozza, adatai helyi kórházaktól és elsősegélynyújtó helyektől származnak, a valós áldozatok száma jóval magasabb lehet ennél. A WHO 10 ezer halottról és 60 ezer sebesültről tud. A szunnita többségű Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező síita húszik, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által támogatott jemeni elnökhöz hű erők között. (MTI) Elmarad a mai brexitvoksolás Uniós bíróság: az Egyesült Királyság szabadon visszavonhatja uniós kilépési szándékát Brexit ellen tüntetők a brit parlament előtt. Lassan többségben lesznek. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ London. Az eredeti tervekkel ellentétben a londoni alsóház nem szavaz ma a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodásról - mondta soron kívül tartott tegnapi parlamenti felszólalásában Theresa May brit miniszterelnök. Theresa May kijelentette: jóllehet az Európai Unióval elért egyezmény számos kulcsfontosságú pontjának széles körű a támogatottsága, egy elem, az ír-északír határellenőrzés visszaállításának megakadályozását célzó tartalékmegoldás esetében „mélységes aggályok tapasztalhatók”, és ha a megállapodásról szóló szavazást az eredeti terveknek megfelelően ma este megtartották volna, az egyezményt az alsóház ,jelentős többséggel” elutasította volna. May szerint ezért a kormány elhalasztja a szavazást, ő pedig a csütörtökön kezdődő EU-csúcsértekezlet előtt tárgyal az uniós országok vezetőivel, valamint az Európai Bizottság és az Európai Tanács vezetőségével. Maynek ma 320 szavazatra lett volna szüksége az alsóházban, hogy átmenjen a megállapodása, ám a toryknak csak 316 képviselőjük van, a többséget csak az északír unionisták támogatásával tudják biztosítani, akik viszont jelezték, nem szavazzák meg az egyezményt. Az Egyesült Királyság szabadon és egyoldalúan visszavonhatja az európai uniós tagságának megszüntetésére vonatkozó szándékának korábbi bejelentését - közölte döntését az Európai Unió Bírósága. Az ügy előzménye, hogy számos brit politikus, jogi szerv és a skót bíróság annak megválaszolására kérte az uniós bíróságot, vajon egy tagállam, amely az uniós szerződéssel összhangban értesítette az Európai Tanácsot kilépési szándékáról, egyoldalúan visszavonhatja-e ezt a bejelentést, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett. Számos képviselő úgy véli, amennyiben a kilépési szándékról szóló bejelentés visszavonható, az lehetőséget teremtene arra, hogy az Egyesült Királyság az unió tagja maradjon egy előnytelen brexittel szemben. A luxembourgi székhelyű bíróság ítéletében kimondta, az Európai Unió (EU) szerződésének 50. cikke szerinti kilépési szándék szabad visszavonásának lehetősége mindaddig fennáll, amíg az Európai Unió és az adott tagállam között megkötött kilépési megállapodás nem lépett hatályba. Lényegtelen az Európai Bíróság ítélete, miszerint az Egyesült Királyságnak jogában állna egyoldalúan leállítani az uniós kiválás folyamatát, a londoni kormánynak ugyanis ez nem áll szándékában - jelentette ki Jeremy Hunt brit külügyminiszter. A brexit leállítása vagy elhalasztása elfogadhatatlan lenne a lakosság azon 52%-a számára, aki a kilépésre voksolt a 2016-os referendumon - emelte ki Hunt. Hangsúlyozta, valódi kockázatokhoz vezetne, ha a parlament alsóháza elutasítaná a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodást, ami pedig szakértők szerint több mint valószínű. Rámutatott, az egyezség nem tökéletes, de ez a lehető legjobb és az egyetlen lehetséges megállapodás, ráadásul a bennmaradó országok világossá tették, nem hajlandóak a tárgyalások újranyitására. (MTI, Index) Fékezik a francia gazdaság növekedését a tüntetések A francia kormány szociális és adópolitikája ellen tüntető sárga mellényesek megmozdulásait kísérő zavargások miatt 1929 előállítás történt és 1709-en kerültek őrizetbe, közülük több mint ezren Párizsban, ami magas szám - derül ki a belügyminisztérium végleges adataiból. Párizs. A szombati, negyedik tiltakozónapon országszerte 136 ezren vonultak utcára, hasonló számban, mint a december 1-jei megmozdulás során. Nicole Belloubet igazságügyi miniszter tájékoztatása szerint a párizsi ügyészségnek mintegy ezer esetet kell kivizsgálnia, közülük száz kiskorúakat érint. A fővárosban őri-Nikol Pa sin ián ügyvezető kormányfő Én lépésem elnevezésű pártszövetsége szerezte meg a szavazatok 70,4396-át a vasárnap Örményországban tartott előrehozott parlamenti választásokon. Jereván. A korábban kormányzó Örményország Köztársasági Pártja a voksok 4,7%-ával nem érte el a törvényhozásba kerüléshez szükséges 5%-os küszöböt. A jereváni törvényhozásba Pasinján politikai erején kívül két másik párt is bekerült: a Virágzó Örményország, amely a szavazatok 8,27%-át szerezte meg, illetve a Megvilágosult Örményország a voksok 6,37%-ával - közölte az örmény választási bizottság. A végeredmények kihirdetése után az ügyvezető miniszterelnök Facebooküzenetében azt írta: „Hatalmas, hatalmas nép. Szeretlek mindannyiózetbe vettek 80 százaléka nem párizsi, hanem vidékről érkezett. Párizsban az előállítások már szombat hajnalban, a tüntetések előtt megkezdődtek, de a miniszter tagadta, hogy azok a tiltakozó akciók megakadályozására szolgáltak volna. A tárcavezető elmondta, vagy valamilyen szabálysértés esetén vagy pedig - az ultrajobboldali szélsőségesek esetén - előzetes vizsgálatok következményeként állították elő a rendőrök a tiltakozókat. Rémy Heitz párizsi főügyész jelezte, a vádhatóság nem fogja büntetlenül hagyni a Párizsban elkövetett bűncselekményeket. A gyanúsítottak többségét gyorsított eljárásban állítják bíróság elé. Emmanuel Macron államfő tegnap este tartott televíziós beszédet. A köztár-Nikol Pasinján (tasr/ap) tokát, büszke vagyok rátok és fejet hajtok előttetek. Az örmény választópolgárok forradalmi többséget hoztak létre a törvényhozásban” - olvasható a bejegyzésben. A 43 éves politikus idén májusban került hatalomra többhetes, a korrupsasági elnök több mint egy hete nem szólalt meg az ügyben. Az elnök lapzártánk után konkrét és azonnali intézkedéseket jelentett be. Franciaország központi bankjának előrejelzése szerint jelentősen lassítják a gazdaság növekedését a kormány szociális és adópolitikája ellen tüntető sárga mellényesek megmozdulásai a negyedik negyedévben, ami tovább bonyolítja Macron államfő feladatát, hogy megtalálja az elégedetlenkedőket kiengesztelő engedményeket. A központi bank tegnapi prognózisa szerint a bruttó hazai termék (GDP) negyedéves összevetésben az októberdecemberi időszakban valószínűleg csak 0,2 százalékkal növekedik, ami éppen a fele a korábban várt 0,4%ció ellen indított, kormányellenes megmozdulások eredményeképpen. Pasinján azonban októberben lemondott tisztségéről azzal a szándékkal, hogy később feloszlassák a parlamentet és előrehozott választásokat tartsanak. Októberben a parlament rendkívüli ülésén szavazott az új miniszterelnök személyéről, de Pasinjánra nem szavazott senki. Ha a törvényhozásnak kétszer egymás után nem sikerül miniszterelnököt választania, a parlamentet fel kell oszlatni. A legutóbbi, 2017. április 2-i választásokon a tíz éve hivatalban lévő Szerzs Szargszján államfő vezette Örményország Köztársasági Pártja győzött. 2018. április 17-én a parlament Szargszjánt választotta meg az elnöki hatáskörök rovására megerősített kormányfői tisztségre. A korrupcióval és hatalomátmentéssel vádolt politikus ellen tiltakozások, tüntetések kezdődtek, s ő egy héttel később lemondásra kényszerült. (MTI) nak. Bruno Le Maire pénzügyminiszter úgy vélekedett, hogy a sárga mellényesek megmozdulásait kísérő zavargások 0,1 százalékpontot vesznek el a negyedik negyedévi növekedésből. Rágalomnak minősítette a Moszkvát a francia zavargásokkal összefüggésbe hozó állításokat Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. A szóvivőt előzőleg újságírók annak kommentálására kérték, hogy a francia hatóságok vizsgálni kezdték, volt-e köze Oroszországnak a zavargásokhoz. Peszkov hangsúlyozta, a francia hatóságok az eseményekbe történt esetleges külső beavatkozást vizsgálják, Oroszországot csak annak „barátai” keverték bele utólag az ügybe. (MTI) Keres: torlódnak az ukrán hajók Kijev. Oroszország továbbra is akadályozza az ukrán kikötők közötti közlekedést a Kercsiszoroson keresztül, jelenleg 104 hajó vár átengedésre - mondta Oleh Szlobogyan, az ukrán határőrszolgálat parancsnokának tanácsadója. Az ukrán kikötőkbe tartó hajók közül az orosz fél mindkét irányba csak naponta néhány hajót enged át. Az orosz kikötőkbe tartó hajók viszont akadálytalanul közlekedhetnek a szoroson keresztül - tette hozzá. Szlobogyan szerint így próbál Oroszország politikai és gazdasági nyomást gyakorolni Ukrajnára, holott - mint mondta - nincs semmilyen joga arra, hogy szabályozza a Kercsi-szoroson való áthaladást. November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, az orosz parti őrség tüzet nyitott 3 kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt. (MTI) Tarolt az örmény kormányfő pártja
