Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-11 / 283. szám
Vialli: Ez még nem egy lefutott meccs 2018. december 11., kedd, XIV. évfolyam, 43. szám A River Plate 5-3- as összesítéssel megnyerte a Boca Juniors ellen a Libertadores-kupa döntő párharcát, és története során — 1986, 1996 és 2015 után - negyedszer hódította el a délamerikai Bajnokok Ligája-trófeát. Ugyanakkor a „sikertörténet” szinte mindent elmond arról is, miért van gödörben a dél-amerikai labdarúgás, amely az elmúlt 16 évben csak egy vb-döntős csapatot tudott adni. A Libertadores-kupa történetében harmadszor fordult elő, hogy azonos nemzetiségű csapatok jutottak be a fináléba, de most először történt meg az, hogy azonos városból származó együttesek játsszák a döntőt: a két legnépszerűbb és legsikeresebb argentin klub, a Boca Juniors és a River Plate. Botrány botrány hátán Már a döntő párosításának kialakulása sem volt egyszerű. Elsőként a River biztosította a helyét, miután legyőzte a címvédő, brazil Gremiót. Na de hogyan? Az argentinok hazai pályán í-0-ra kikaptak a címvédőtől, majd a visszavágón is hátrányba kerültek. Nyolc perc választotta el őket a kettős vereségtől, mégis továbbjutás lett a vége: az argentinok előbb szépítettek (némi szépséghiba, hogy Rafael Bőrré kézzel szerzett gólt, de kicsire Dél- Amerikában nem adnak), majd a 95. (!) percben Gonzalo Martinez értékesített egy videózás és hosszas reklamálás után megítélt büntetőt (szintén kezezés miatt, Scocco bombája súrolta Bressan kezét), ezzel idegenben szerzett több góllal a River jutott be a fináléba. A végjátékhoz még hozzátartozik, hogy amikor a játékvezető, az oroszországi világbajnokságon a francia-belga elődöntőt vezető uruguayi Andrés Cunha a hajrában a tizenegyespontra mutatott, a Gremio-játékosok felháborodtak. Bressan reklamálásért megkapta második sárgáját, így tíz emberre fogyatkozott a hazai csapat. A lefújás után a játékvezetőket rendőrök állták körbe, a brazil játékosok a meccset követően is Cunhával pö-A River Plate többször is a sírból tudott visszajönni, ennek is köszönheti a végső győzelmet (Fotók: képarchívum) Mennybe ment a River Plate, pokolra az argentin futball röltek. A Gremio később jelezte, megóvja a mérkőzést a dél-amerikai szövetségnél, mert a vendégek vezetőedzője, az eltiltását töltő Marcelo Gallardo utasításokat adott a játékosainak. A szakvezető elismerte, hogy a szankció ellenére bement az öltözőbe, de közölte, nem bánta meg, amit tett. Vagyis röviden összefoglalva: kézzel szerzett gól, vitatható tizenegyes, kiállítás, rendőrsorfal, óvás, a szabályok figyelmen kívül hagyása - jogorvoslat hiánya. És ez még csak a kezdet volt, szinte profi működés a folytatáshoz képest. Biztosra lehetett venni a balhét A másik ágon a Boca Juniors a brazil Palmeirast búcsúztatta, így jöhetett a döntő, aminek már az időpontját sem sikerült tisztességesen kijelölni. A döntőt eredetileg szerdai napokon (november 7. és 28.) játszották volna, ám a második találkozó biztosítását a G-20-as csúcstalálkozó miatt nem vállalta az argentin rendőrség, így a CONMEBOL (dél-amerikai szövetség) szombati napokat jelölt ki, hiába tiltakozott az argentin liga és a helyi zsidó közösség is. Az időpontok után jöhetett a klubok egyeztetése arról, hogy lehetnek-e vendégdrukkerek az összecsapásokon. A dél-amerikai országban tudniillik 2013 óta törvényileg nem engedélyezett, hogy vendégdrukkerek is a helyszínen nézhessék a találkozókat, a döntéshozók ezzel kívánták csökkenteni a találkozókhoz köthető rendbontások számát. Mauricio Macri államelnök ugyanakkor azt javasolta, hogy ezúttal tegyenek kivételt, de a döntést a klubokra bízta, ők pedig egyértelműen foglaltak állást: a két mérkőzésén nem lesznek vendégszurkolók. Pedig szinte az egész ország ennek a két csapatnak drukkol: felmérések szerint a fútballszurkolók 73 százaléka drukkol egyik vagy másik klubnak. A rivalizálás nem újsütetű: a két csapat első hivatalos mérkőzésére 1913. augusztus 24- én került sor, a River Plate győzött 2:l-re. A mostani fináléig 246 tétA diadalt ünneplő River-szurkolók elárasztották Madrid utcáit mérkőzést játszott egymás ellen a két csapat, az örökmérleg: 88 Boca Juniors-győzelem, 77 dönteden és 81 River Plate-siker, vagyis igencsak kiegyensúlyozottak az erőviszonyok. Az már csak hab volt a tortán, hogy a Libertadores-kupa döntőjében még soha nem találkozott a két klub, vagyis számítani lehetett a felfokozott hangulatra, az atrocitásokra, a gyűlölködésre, és erre figyelmeztetett a múlt is. A derbik történetének legfeketébb napja a „12-es kapu” tragédiája. 1968. június 23-án egy kapunál óriási tömegnyomás és pánik alakult ki, 71, többségében fiatal Boca-szurkoló hunyt el. Különböző hipotézisek vannak arról, hogy pontosan mi történt. Az egyik szerint a 0:0-ra végződött superclásico után távozó drukkerek zárva találtak egy kijáratot, viszont a tömeg folyamatosan özönlött ki mögöttük, a kapunak préselve az elöl állókat - olyasmi eseménysor játszódhatott le, mint Sheffieldben, az 1989-es Hillsborough-katasztrófánál. Mások a rendőrségre, illetve szurkolói rendbontásra mutatnak rá okként. A tömegkatasztrófa - az argentin futball legtragikusabb napja — óta a River Plate stadionjában (El Monumental) nem számok, hanem betűk jelölik a kapukat. A három évig elhúzódó rendőrségi vizsgálat nem állapított meg felelőst a tömegszerencsédenségért — mit leheme ehhez hozzátenni? A várva várt meccs A 2018-as Libertadores-kupa döntőjével kapcsolatban talán csak egy dolog zajlott viszonylag normálisan: az első összecsapás, amely 2-2-es döntedennel ért véget, bár az esőzések miatt ezt is el kellett halasztani egyszer. A visszavágón ismét az erőszaké lett a főszerep: a vendég Bocafutballisták közül többen is megsérültek azt követően, hogy a rivális »Nem írt történelmet a Boca Juniors Eddig 24 alkalommal hódították el a Libertadores-kupát argentin csapatok, ez volt a 25. diadal. A Boca Juniors győzelmével befoghatta volna az Independientét az örökranglistán, és hét Libertadores-kupa-diadallal holtversenyben Dél-Amerika legeredményesebb klubjává vált volna. Nem így történt, a River Plate-nek ez lett a negyedik sikere. Érdekes, hogy a Superclásico két résztvevője 1977 előtt nem nyert Libertadoreskupát: az argentin klubok közül az Independiente (első sikere: 1964), a Racing Club (1967) és az Estudiantes (1968) is korábban elhódította már az első számú kontinentális trófeát. drukkerei betörték buszuk ablakait, ráadásul a közbelépő rendőrök könnygázt vetettek be, amelynek belégzését követően több futballista is rosszul lett. Többek között a Boca csapatkapitánya, Pablo Pérez is kórházba került, akinek a karja és a szeme sérült meg. A meccset többször is elhalasztották. A történtek után a Dél-amerikai Labdarúgó-szövetség 400 ezer dollár pénzbüntetés megfizetésére kötelezte az argentin River Plateet, és elvette a klubtól a visszavágó rendezési jogát. A CONMEBOL döntése értelmében a River Plate-nek ezen kívül a következő Libertadores-kupa-idényben az első két hazai meccsét zárt kapuk mögött kell lejátszania. A szervezet elutasította a Boca Juniors kérelmét, amely arra vonatkozott, hogy a finálés párharc visszavágóját ne rendezzék meg, és ítéljék oda a csapatnak a trófeát. Ezt követően több lehetőség is felvetődött: Paraguay, Brazília, Katar, az Egyesült Államok és Olaszország is felajánlotta, hogy otthont ad a Superclásico visszavágójának. Végül Madrid lett a befútó. Az Európában is jó néhány évet lehúzó Carlos Tévéz, a Boca Juniors játékosa nem volt elragadtatva. „Nagyon fúra étzés lesz majd Madridban lejátszani a meccset. Ez megalázó minden drukker számára. Elvették tőlünk az álmot, hogy a saját országunkban fejezzük be ezt a párharcot. Attól fuggedenül ez még mindig egy fontos döntő” - fejezte ki a BBC-nek véleményét a 34 éves argentin. A helyszín kiválasztása ennél szerencsédenebb aligha lehetett volna. A dél-amerikai kupasorozat elnevezése ugyanis a Libertadores szóból származik, ami felszabadítókat jelent - a sorozat azokról a kapta az elnevezést, akik a legfőbb vezetői voltak a latin-amerikai függedenségi háborúknak - mint például Simon Bolivar melyekkel a spanyol diktatúra és elnyomás ellen küzdöttek. Bombagólokkal a kupáért A madridi Santiago Bernabéu-stadionban végül egymásnak feszülhettek a felek a dél-amerikai Bajnokok Ligájának számító Libertadores-kupa döntőjében. A találkozó első helyzete pont a viszszavágó előtt szemsérülést szenvedő Pablo Pérez előtt adódott, de a csapatkapitány ziccerét Franco Armani bravúrral hárította. A félidő vége előtt aztán már ő is tehetetlen volt: Dario Benedetto 13 méterről lőtt a bal alsó sarokba egy remek kontratámadás végén. A szünet után fokozódott a River nyomása, aminek egyenlítő gól lett az eredménye: Lucas Pratto 12 méterről bombázott a jobb felsőbe. A rendes játékidő végéig nem változott az állás, így összesítésben 3-3 volt az eredmény, ami azt jelentette, hogy jöhetett a hosszabbítás, ami a Boca Juniors számára borzalmasan kezdődött: a játékvezető második sárgával kiállította Wilmar Barriost, így már tulajdonképpen csak az maradt a kérdés, kihúzza-e a Boca a tizenegyesekig. Nem tudta: előbb Juan Quintero lőtt óriási gólt 17 méterről, majd a teljesen kitámadó Bocának Gonzalo Martinez adta meg a kegyelemdöfést. Ezzel a River Plate 1986, 1996 és 2015 után negyedszer nyerte meg a legrangosabb dél-amerikai kupasorozatot. Hegedűs Henrik
