Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-08 / 281. szám
6 KÜLFÖLD 2018. december8. lwww.ujszo.com RÖVIDEN EBESZ: nem mehet az Azovi-tengerre Moszkva. Kilátástalan Heiko Maas német külügyminiszternek az a kezdeményezése, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai különleges megfigyelő missziója kiterjessze tevékenységét az Azovi-tengerre is -jelentette ki Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője. „Semmilyen megfigyelőkre, semmilyen közvetítőkre nincs szükség sem az Azovi-tengeren, sem a Kercsi-szorosban” - mondta Lavrov. Az orosz tárcavezető hangsúlyozta, hogy az EBESZ-misszió konkrét mandátuma Ukrajna szárazföldi területeire terjed ki. (MTI) Az ENSZ nem ítólte el a Hamászt New York. Nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást az ENSZ Közgyűlésében az az amerikai határozattervezet, amely elítélte volna - most először - a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin szélsőséges szervezetet. A voksolás előtt a 193 tagországból álló ENSZ- testület - arab országok indítványára -megszavazta, a határozattervezetet csak kétharmados többséggel lehet megszavazni, szemben az amerikai indítvánnyal, amely szerint egyszerű többséggel. A tervezetet 87 ország szavazta meg, 57 ellenezte, 33 tartózkodott. Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet a világ egyik „legnyilvánvalóbb és leggroteszkebb” terrorszervezetének nevezte a Hamászt. (MTI) Brexit: félévi zavar a brit kikötőkben London. A brit kormány tegnapi figyelmeztetése szerint akár fél évig tartó felfordulást is okozhat a legnagyobb forgalmú brit kikötőkben, ha az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás nélkül lép ki az unióból. A brit kormány hatásvizsgálatai azt mutatják, a lehetséges ellenőrzési intézkedések a két legforgalmasabb kikötő, Dover és Folkestone működését érinthetnék a legnagyobb mértékben, és az ebből eredő fennakadások akár hat hónapig is jelentősen korlátozhatnák e két kikötő kapacitásait. (MTI) A Hezbollah újabb alagútját tárták fel Jeruzsálem. Megtalálták a Hezbollah libanoni síita szerve- - zet Dél-Libanonból Észak- Izraelbe vezető egy másik alagútját is - közölte az izraeli hadsereg. Jonatán Konrikusz alezredes, az izraeli hadsereg szóvivője szerint felkérték az ENSZ Ideiglenes Libanoni Erőit (UNIFIL), hogy segédkezzenek az alagút megsemmisítésében. Izrael állítása szerint a Hezbollah ezen és egy korábban megtalált föld alatti járaton keresztül elit katonákat akart a zsidó állam északi területére j uttatni. (MTI) Merkel után is nő a CDU élén 18 év után Angela Merkel távozott a Kereszténydemokrata Unió (CDU) pártelnöki posztjáról Annegret Kramp-Karrenbauer (balra) a búcsúzó Merkel bizalmasa (Tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Hamburg. Annegret Kramp- Karrenbauert választották meg elnöknek a námet Kereszténydemokrata Unió (CDU) tisztújító kongresszusán, a párt eddigi főtitkára 517 szavazatot szerzett, ellenfelére, Friedrich Merz volt parlamenti frakcióvezetőre 482 küldött voksolt. Az elnökválasztáson a 1001 küldött közül 999 vett részt, valamennyien érvényesen szavaztak. Az első fordulóban Annegret Kramp-Karrenbauer 450 szavazatot, Friedrich Merz 392 szavazatot kapott, Jens Spahn egészségügyi miniszter pedig 157 voksot szerzett, és harmadik helyezettként nem jutott be a 2., döntő választási fordulóba. A CDU történetében 1971 óta először indult az elnöki tisztségért több esélyes jelölt. Annegret Kramp- Karrenbauer az 1945-ben alapított párt 8. elnöke, és a második nő a párt élén. A szavazás után hangsúlyozta, hogy valamennyi párton belüli irányzatnak együtt kell dolgoznia. Friedrich Merz az új elnök támogatására kérte a küldötteket és a tagságot. Egységre és összefogásra szólította fel a Kereszténydemokrata Uniót (CDU) utolsó pártelnöki beszédében Angela Merkel Hamburgban a CDU tisztújító kongresszusán. Hangsúlyozta, a CDU a vezetése alatt megváltozott, már nem az a párt, amelynek irányítását több mint 18 éve átvette, „és ez így van jól”. A CDU a politikai közép egyetlen néppártja, és az a feladata, hogy összefogja „Németországot, Európát, az idős és a fiatal nemzedéket, Keletet és Nyugatot, az erősebbeket és a gyengébbeket, várost és vidéket, a helyieket és a migránsokat” - mondta Merkel. Rámutatott, a CDU a második világháború utáni N émetország 70 évéből 5 0- et kormányon töltött, fél évszázadon keresztül CDU-s politikus volt Németország kancellárja. Ez azért sikerült, mert a párt mindig az értékei alapján politizált, de nyitott volt, és megértette, hogy „mindig érdemes lehet a mások szemével is nézni a világot” - fogalmazott. Felidézte, amióta 2000. április 10-én először megválasztották elnöknek, a CDU a szövetségi parlamenti, a tartományi törvényhozási és az európai parlamenti választásokat együttvéve 72 alkalommal folytatott választási kampányt. Ezek a küzdelmek megmutatták, hogy a CDU nehéz helyzetben is sikeres lehet, ha egységes, de „az utóbbi években azt is keserűen megtapasztaltuk, hogy hova vezetnek a véget nem érő viták” a CDU-ban, illetve a CDU és bajor testvérpártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) között - húzta alá Merkel. Merkel tízperces tapssal fogadott búcsúbeszédében kiemelte, kihívás a hibrid hadviselés és az „egész társadalmakat destabilizáló fake news” - álhírteijesztés, félrevezetés - , mint ahogy az unió jövője, a brit uniós tagság megszüntetése (brexit) és a bolygó ökológiai rendszerét az összeomlás szélére sodró éghajlatváltozás is. Merkelt 2000. április 10-én választották meg először a CDU elnökének. Azóta nyolcszor erősítették meg a pozícióban, ellenjelölt nem volt. Idén október 29-én bejelentette, nem pályázza meg ismét a tisztséget, és legkésőbb a törvényhozási ciklus végén, 2021 őszén visszavonul a politikai életből. A pártelnökválasztás azért is izgalmas volt, mert bő 45 éve nem fordult elő, hogy a CDU vezető pozíciójáért többen is versengjenek. 89 ezer biztonságit mozgósítanak Franciaországban Ma 89 ezer biztonságit mozgósítanak Franciaországban a sárga mellényesek újabb tüntetése miatt - közölte Édouard Philippe kormányfő. Emiatt ma zárva tart több párizsi múzeum, közöttük a Louvre, valamint az Eiffel-torony is. Párizs. „Olyan emberekkel állunk szemben, aki nem tiltakozni, hanem tömi-zúzni akarnak, és nem akarunk nekik szabad utat engedni” - mondta a kormányfő. Párizsban 8000 rendőr lesz készenlétben, és az utcákra vezénylik a csendőrség tucatnyi páncélozottjármüvét is. Ez utóbbiakat a 2005. évi elővárosi tüntetések során vetették be utoljára. Előző szombaton, amikor zavargások törtek ki az üzemanyagadó emelése elleni tüntetések során, a rendvédelmi erők 65 ezer tagját vonultatták fel, közülük ötezret a fővárosban. A kormányfő kedden még az üzemanyagadó emelése felfüggesztéséről beszélt, majd szerdán az elnöki hivatal közölte, eltörölték az emelést. „Az emberek egy része lázad” - ismerte el Didier Guillaume mezőgazdasági miniszter, aki megfelelő válaszokat sürgetett a végrehajtó hatalom részéről, főleg hogy mára a sárga mellényesek egy negyedik tüntetést is szerveznek a fővárosba. Egy esetleges franciaországi polgárháborúval kapcsolatos kérdésre válaszolva a miniszter kijelentette, ez a szó „nem hangzott el” a felső vezetésben. Hozzátette, hogy a tüntetők követelései jogosak. „A középosztály volt 10-15 éven át Franciaor-Francia forradalmi ifjak (tasr/ap) szág fejőstehene, és ez már nem megy tovább. Megpróbáltunk több egyenlőséget teremteni, de nem sikerült” - ismerte be a kudarcot Guillaume. Csütörtökön folyatódott a diákok tiltakozó megmozdulása. A gimnazisták tüntetése során több incidens történt Eszak-Franciaországban, országszerte több mint 700 diákot állítottak elő - közölte a belügyminisztérium. Szerte az országban mintegy 280 oktatási intézménynél volt tüntetés, illetve rendzavarás. A legnagyobb visszhangot kiváltó eset a Párizs melletti Mantes-la-Jolié gimnazistáival történt. Diákok százai járták a várost, felgyújtottak szeméttárolókat és kocsikat. A diákok messze túllépték a békés tiltakozás határait, de az erre adott rendőrségi válasz is sokakat sokkolt. Összesen 153 fiatalkorú ellen intézkedtek a kisvárosban, és egy olyan videó is bejárta a médiát, amelyen rohamrendőrök térdeltetnek a földön számos diákot, akik némán, a kezüket a tarkójukra kulcsolva hallgatták a vezényszavakat. (MTI, ú) Végleg kiköt az Aquarius London/Párizs. A Földközitengeren több tízezer migránst megmentő Aquarius civil szervezeti mentőhajó felhagyott tevékenységével -jelentette be a hajót üzemeltető Orvosok Határok Nélkül (MSF) segélyszervezet. Az MSF és társszervezete, az SOS Méditerranée közölte, hogy több európai kormány „rágalomhadjárata” miatt voltak kénytelenek véget vetni a mentésnek a hajóval. Az Aquarius szeptember óta a franciaországi Marseille kikötőjében vesztegel, mert Gibraltár után Panama is megvonta a hajózási engedélyét. A civil szervezetek kérvényezték Svájctól, hogy jegyezze be a hajtót, de a berni kormány megtagadta ezt azzal az indokkal, hogy a földközi-tengeri mentést az európai államok összehangolt és hosszú távú műveletének keretében kellene végezni. Korábban, 2015-től a hajó folyamatosan a földközi-tengeri mentési műveletekben vett részt, és Líbiából a dél-olaszországi partokra hozta a migránscsoportokat. Az olasz hatóságok szerint azonban a hajó nem kizárólag illegális bevándorlókat, hanem illegális hulladékot is partra tett Szicília, a dél-olasz Calabria, Puglia és Nápoly 11 különböző kikötőjében - a szervezet szerint ez koholmány. A szicíliai Catania ügyészsége november 20-án rendelte el az Aquarius lefoglalását. Az Aquarius volt egyébként az utolsó mentőhajó, amely a líbiai partok közelében járőrözött. Működése idején mintegy 200 bevetésben vett részt, ezek során együttesen hozzávetőlegesen 29 500 menekültet vett fel a fedélzetére. Tavaly még öt szervezet üzemeltetett mentőhajót a Földközi-tengeren. (MTI, ú) Több mint száz embert állítottak elő Görögországban, miután zavargások törtek ki Athénban és Szalonikiben egy rendőrség által agyonlőtt fiatal halálának 10. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezéseket követően. Athénban a tüntetők égő barikádokat állítottak fel, a rendőröket gyújtóbombákkal, kövekkel és petárdákkal dobálták. A rendőrség könnygázt, villanógránátot és vízágyút vetett be a tömeg ellen. A15 éves Alekszisz Grigoropulosz 2008-ban bekövetkezett halála hetekig tartó, országos erőszakhullámhoz vezetett, (tasr/ap)
