Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-06 / 254. szám
8 KÜLFÖLD 2018. november 6.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Ellenzéki kézen a lengyel nagyvárosok Varsó. A lengyel helyhatósági választások hétvégi 2. fordulója megerősítette, hogy a nagyvárosokban megtörhetetlen a kormányellenesség, országos szinten viszont a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) megszilárdította pozícióját. A 2. forduló után Krakkóban és Gdanskban is megmaradnak az ellenzéki Polgári Koalíció (KO) jelöltjeként induló, régi főpolgármesterek. Az október 21 -i első fordulóban nyolc vajdasági székhelyen, ezen belül Varsóban győztek az ellenzék által támogatott jelöltek, általában az évek óta regnáló főpolgármesterek. (MTI) Diákokat raboltak el Kamerunban Yaoundé. Nyolcvankét embert, köztük 79 diákot raboltak el ismeretlen fegyveresek egy középiskolából a fegyveres konfliktus sújtotta északnyugatkameruni tartomány székhelyén, Bamendában. Az azonosítatlan fegyveresek által elraboltak között 11 és 17 év közötti diákok vannak, akárcsak a bamendai presbiteriánus középiskola igazgatója, egy tanár és egy sofőr is. Az eset Kamerun angol nyelvű régiójában történt, ahol szakadár fegyveresek csoportjai küzdenek a kameruni biztonsági erőkkel egy független, angol nyelvű állam létrehozásáért Ambazónia néven. (MTI) Tálib felkelők sikeres rajtaütése Kabul. Tálib fegyveresek rajtaütöttek az Afganisztán középső részén fekvő Gazni tartomány egyik ellenőrző pontján, a tűzharcban a kormányerők 13 tagja meghalt - közölte ÁrifNúrí, a tartomány kormányzójának szóvivője. Núrí szerint a támadásban 7 katona és 6 rendőr vesztette életét, további 4 katona megsebesült. A 3 órán át tartó tűzharcban hat tálib fegyveres halt meg, heten megsebesültek. Az alig néhány napja felállított, és a harcok során szinte teljesen megsemmisült ellenőrző pont elleni támadás elkövetőjeként a tálibokjelentkeztek. (MTI) Megállapodás a bajor kormányról München. Megállapodott a bajor Keresztény szociális Unió (CSU) a Szabad Választók (Freie Wähler) pártjával a közös kormányzásról, a koalíciós szerződést tegnap írták alá. A szerződés aláírása után megtartotta alakuló ülését az új bajor tartományi törvényhozás (Landtag), amely a tervek szerint ma választja meg ismét miniszterelnöknek Markus Söder CSU-s politikust. Kormányának tagjai egy héttel később, november 12-án teszik le esküjüket a Landtagban. A német tartományt rendszerint egyedül kormányzó CSU-ban kudarcként értékelt választási győzelem óta egyre többen bírálják Horst Seehofer pártelnököt. (MTI) Lenyeshetik Trump szárnyait Dőlt a pénz az amerikai félidős választások jelöltjeihez, a végösszeg 6,5 milliárd dollár lehet MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Lesz-e megosztott kormányzás, azaz republikánus elnök és demokrata többségű képviselőház Washingtonban a mai félidős választások után? - teszik fel egyre gyakrabban a kérdést elemzők az Egyesült Államokban. Donald Trump amerikai elnök október közepén pendítette meg először, hogy a republikánusok elveszíthetik képviselőházi többségüket. „Nem én leszek a hibás érte” - hangsúlyozta. Pénteken Nyugat-Virginiában kampányolva azzal lepte meg híveit, hogy kijelentette: a demokraták képviselőházi győzelme szerinte megtörténhet. Majd megnyugtató hangon hozzátette: „Tudják, mit mondok erre? Amit egész életemben mondani szoktam: aggodalomra semmi ok, majd kitalálom, mi legyen.” Bár az amerikai gazdaság az adatok alapján kifejezetten jól teljesít, a munkanélküliség 49 év óta a legalacsonyabb szintre süllyedt, a fogyasztói bizalom októberben 18 éves csúcsra emelkedve tovább erősödött, a felmérések többsége mégis azt mutatja, hogy a demokratáknak erős esélyeik vannak a többség megszerzésére a képviselőházban. Ha ez így lesz, akkor kialakul az amerikai politikában „megosztott kormányzás” (divided government) néven ismert gyakorlat: amikor a félidős választások következtében az egyik politikai párt jelöltje irányítja a végrehajtó hatalmat, vagyis kormányoz a Fehér Házban, de a másik párt uralja a törvényhozás egyik vagy mindkét házát. Nem ismeretlen gyakorlat ez Európában sem. Franciaországban például kohabitációnak, azaz együttélésnek hívják. 1860 óta csak 3 alkalommal, 1934-ben, 1998- ban és 2002-ben fordult elő, hogy az elnök pártja nem veszített a félidős választásokon a törvényhozói helyekből. Az egyik legismertebb „megosztott kormányzás” a demokrata párti Bili Clinton elnökségének utolsó hat esztendejében, 1995 és 2001 között volt. A republikánusokhoz közel álló Fox televízióban az elmúlt hetekben többször is felbukkant az az érvelés, miszerint ha a republikánusok most elveszítik a képviselőházi többséget, akkor 2020-ban ismét Donald Trump lehet az elnök. Minden előrejelzés azt vetíti előre, hogy a szenátusban megmarad a republikánus többség, és ezzel a lényeges ügyekben - például a bírók kinevezésében - érvényesülhet a republikánus akarat. Két nappal a választások előtt a Politico című lap azt írta: a demokratákat olyan mértékben traumatizálta a 2016-os választásokon elszenvedett vereség, hogy ma újabb választási katasztrófával szembesülhetnek. Még az utolsó napokban is ömlött a pénz a félidős választások jelöltjeihez, egyes információk szerint a kampánypénzek értéke megközelítheti a 2016-os elnök- és kongresszusi választások kampányára költött summát is. Akkor csaknem 6,5 milliárd dollárt költöttek el az indulók, illetve az őket támogatók. A mostani kampányban feltűnően nagylelkűek voltak a filmvilág és a szórakoztatóipar szereplői. Meryl Streep, Steven Spielberg, Alec Baldwin, Barbra Streisand, Michael Douglas is jelentős összeget adományozott a demokrata párti jelöltek kampányára. Friedrich Merz léphet decemberben Merkel helyére A németek többsége Friedrich Merz volt parlamenti (Bundestag) frakcióvezetőt választaná meg a leköszönő Angela Merkel után a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének egy friss felmérés szerint. Berlin. A CDU konzervatív irányzatához sorolt politikusra a német választók 38%-a szavazna a Bild am Sonntag lap megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint. A CDU-szavazók táborán belül 44%-os az országos politikába csaknem tíz év szünet után visszatérő volt frakcióvezető támogatottsága. A 2. helyen Annegret Kramp-Karrenbauer főtitkár áll, a távozó pártelnök, Angela Merkel szövetségeseként számon tartott politikusra 27% szavazna. A CDU bázisában 39%-os a támogatottsága. A harmadik Jens Spahn egészségügyi miniszter, a legfiatalabb, 38 éves elnökjelöltre a németek 13%-a, a CDU-szavazók 9%-a voksolna. A 38 éves miniszter szintén a konzervatív irányzathoz tartozik. Egyébként összesen eddig tizenketten pályázták meg a legerősebb német párt decembertől megürülő elnöki pozícióját. Angela Merkel kancellár múlt hétfőn jelentette be, hogy 18 év után befejezi a pártelnöki munkát. Döntésének közvetlen előzménye, hogy a Hessen tartományban tartott októberi helyi törvényhozási választáson pártjának támogatottsága 27%-ra süllyedt az előző, 2013-ban tartott Landtag-választáson elért 38,3 százalékról. Merkel múlt héten közölte azt is, hogy a legközelebbi szövetségi választáson, 2021-ben már a kancellári posztért sem száll harcba. Számos jel utal arra, hogy nem fogja kitölteni hivatali idejét, mivel az általa vezetett kormány stabilitása megkérdőjeleződött. A következő elnököt a párt december 7-én kezdődő hamburgi kongresszusán választják meg. Egy másik lap, a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) összeállítása szerint ajelöltek a következő hetekben regionális konferenciákon és párton belüli szervezetek tanácskozásain mutatják be programjukat. A FÁS szerint az erőviszonyokat nem lehet pontosan felmérni, de a jelenlegi állás szerint nagyon valószínű, hogy a küzdelem Friedrich Merz és Annegret Kramp-Karrenbauer között fog eldőlni. A tisztség betöltéséről a kongresszus 1001 küldöttje dönt majd titkos szavazással. Friedrich Merz 2000-től 2002-ig volt a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös Bundestag-ffakciójának vezetője. A tisztséget Angela Merkel vette át tőle. Ezután fokozatosan kivonult az országos politikából, és 2009 óta szüneteltette hivatásos politikusi pályafutását, majd az üzleti világba távozott. (MTI, ú) Fokozódtak a harcok a hétvégén a jemeni Hodeida kikötővárosban a síita húszi felkelők és a Szaúd-Arábia vezette arab koalíció támogatásával bíró jemeni kormányerők között, legalább 150 fegyveres meghalt. A húszik kezén lévő, a Vörös-tenger partján fekvő kikötővárost koalíciós légicsapások és tüzérségi támadások rázták meg, miközben a kormányerők szárazföldi offenzívát készítettek elő Hodeida elfoglalására. Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és szunnita szövetségeseik 2015 márciusa óta harcolnak az ország nemzetközileg elismert kormányát száműzetésbe kényszerítő, iráni támogatású húszik ellen. A háború humanitárius válságot okozott az országban, (tasr/ap) Takarítás szaúdi módra An kara/Washington. Rijád a szaúdi ellenzéki újságíró, Dzsamál Hasogdzsi október 2-ai meggyilkolása után egy vegyészt és egy toxikológust küldött Isztambulba azzal a feladattal, hogy megszabaduljanak a holttesttől és eltüntessék a nyomokat - írta tegnap a Sabah vezető török napilap. A kormányhoz közel álló újság értesülései szerint a kémikus, Ahmed Abdulaziz Alzsanobi és a toxikológus, Kháled Jahja al-Zahráni azzal a 11 fős szaúdi nyomozócsoporttal érkezett október 11 -én a török nagyvárosba, amely török kollégáikkal együtt volt hivatott átvizsgálni a gyilkosság helyszínéül szolgáló szaúdi főkonzulátust, továbbá a főkonzuli rezidenciát. Ugyan a közös török-szaúdi nyomozócsoport a külképviseleten október 15-16-án, a főkonzuli rezidencián pedig 17-én helyszínelt, a Sabah szerint a szaúdi vegyész és a toxikológus már október 12-e óta mindkét épületet többször felkereste. A Hürriyet tekintélyes török napilap Yasin Aktayra, a török elnök külpolitikai tanácsadójára hivatkozva azt írta, azért darabolták fel Hasogdzsit, hogy maró anyagban feloldva könnyebben meg tudjanak szabadulni tőle. Aktay az újságnak kifejtette: a török nyomozók most már azzal is tisztában vannak, hogy a gyilkosok nem érték be a holttest feldarabolásával, meg is semmisítették a maradványokat. Apjuk holttestét kérik Hasogdzsi fiai, akik a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjújukban elmondták: Szaúd-Arábiában akarják eltemetni a Szaúd-Arábia isztambuli fökonzulátusán meggyilkolt szaúdi ellenzéki újságírót. A Washingtonban tartózkodó Szalah és Abdullah Hasogdzsi hozzátette, a holttest nélkül a család képtelen gyászolni és megbirkózni Hasogdzsi halálával. Hasogdzsi fiai hangsúlyozták, apjuk sosem volt disszidens, „szerette országát és hitt a monarchiában”. (MTI) Ma döntenek az amerikai képviselőház és a szenátus új tagjairól (TASR/ap)
