Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)

2018-11-06 / 254. szám

A hét legérdekesebb eseményei 10. oldal 2018. november 6., kedd, XIV. évfolyam, 38. szám Hatalmas botrányok a láthatáron Gianni Infantino segíthetett a ManCity és a PSG gyanús pénzügyeinek eltitkolásában - a klubok elitligát akarnak A Manchester City és a Paris Saint-Germain folyamatosan meg­szegte a pénzügyi szabályokat, ám az UEFA, élén Gianni Infantióval módszeresen szemet hunyt a kihágá­sok felett, írja a nemzetközi labdarú­gás visszásságait feltáró* Der Spiegel. A német lap olyan információkhoz jutott, amelyek bizonyítják a ma már a FIFA elnökeként dolgozó svájci üzletember érintettségét. A háttérben eközben tovább alakulhat a nemzetközi Szuperliga életre hívá­sának gondolata. Gianni Infantino központi sze­replője volt a Manchester City és a Paris Saint-Germain kiegyezé­sének az UEFA-val. A két, arab pénzen felpumpál klub nem felelt meg az UEFA pénzügyi fair play szabályának, ezt segített eltitkolni, megoldani Infantino a Spiegel ál­tal megjelentetett Football Leaks dokumentumok alapján. Egy Infantinónak tulajdonított e-mail­­ben azt írta a Manchester City igaz­gatójának, Kaldun al-Mubaraknak, hogy „néha szóban keményebbnek tűnhet majd”, de azzal zárta levelét, hogy Jegyen pozitív”. Infantino azóta már nem az UEFA tisztségvi­selője, hanem a nemzetközi szövet­ség, a FIFA elnöke. Szőnyeg alá söpört milliók Az újság által megszerzett doku­mentumok szerint a PSG 1,8 milliárd eurót kaphatott Katartól, az üzlet célja természetesen a Baj­nokok Ligája megnyerése lett vol­na. Neymarért 222 millió, Kylian Mbappéért pedig 180 millió euró mehetett el ebből az összegből. Úgy tudni, a 2012-ben korrupció miatt óriásit bukó exelnök, Michel Piatini külön üzletet kötött a klub vezetőjével, Nasszer el-Kelaifival is az ügyben. A sportvezetők segítsé­gével a Manchester City és a fran­cia klub is rendre megúszhatta a súlyos büntetéseket. Most nemcsak pénzbüntetés, de az európai kupa­porondról való eltiltás is fenyegeti a klubokat. A PSG-nél ráadásul nemcsak az európai kupaporondról van szó: állítólag a korábbi francia elnök, Nicolas Sarkozy is szerepet játszott abban, hogy a 2022-es labdarúgó­világbajnokság rendezési joga Ka­tarhoz került. Az emírnek, Tanúm et-Taninak azt ígérte, ha megvásá­rolja a PSG-t és elindít egy sport­­csatornát Franciaországban (a ma is működő beIN Sportsról van szó, a csatorna mögött álló al-Dzsazira Sports igazgatója Nasszer el-Kelaifi, aki egyben a PSG elnöke is), akkor utasítja Piatinit arra, hogy Katarnak ítélje oda a 2022-es vb rendezési jogát - ezzel az eseménnyel kap­csolatban korábban is hallhattunk korrupcióról, ám a FIFA 2014-ben tisztázta Katart. A Manchester City sem maradt ki a „jóból”. 2014-ben Infantino „szigorúan bizalmas” levelezésben vázolta fel a City Football Group elnökének, Kaldun el-Mubarak­­nak, hogy hogyan kerülhet ki a pénzügyi fair play megszegésé­nek következményei alól a klub. Végül az Infantino által vezérelt ügyeskedéseinek köszönhetően az angolok is maradhattak a Baj­nokok Ligájában, annak ellenére, hogy mindkét csapatnak a meg­engedettnél nagyobb hiánya volt a költségvetésben, és vélhetően a szponzori pénzekkel is trükköztek, mert ezzel a költségvetésben több bevételt írhattak le a valódinál. A jelentés szerint tehát mindkét eset­ben a szabálytalanságokra reagálva Infantino elmondta a kluboknak, mit kell tenniük, így megúszták az esete(ke)t - pontosabban a City és a PSG végül megegyezett az UEFA- val 2016-ban arról, hogy fejenként 20 millió eurót fizetnek be, ami a tizede volt, annak az összegnek, amivel túlköltekeztek a bajnoki cí­mek felé vezető úton. A PSG és a Manchester City is kommünikében tagadta az ellenük ismételten felhozott vádakat, sőt a Football Leaks kiszivárogtatott do­kumentumai alapján a Manchester City hosszú bírósági procedúrára készült az UEFA ellen, amennyi­ben nem engedik szerepelni a klu­bot a nemzetközi kupákban. De mi is az a pénzügyi fair play? Még 2011-ben történt, hogy Mi­chel Piatini, az Európai Labdarúgó­szövetség (UEFA) akkori elnöke, és Karl-Heinz Rummenigge, az európai klubokat tömörítő ECA el­nöke a svájci Nyonban ismertették A Szuperliga tervezete A Der Spiegel szerint * a következő tizenegy klub alapítaná meg a ligát Real Madrid FC Barcelona Bayern München ,Ht Juventus -^pWp Milan Manchester United Chelsea MBI Arsenal MH PSG Manchester City Liverpool Rajtuk kívül további öt meghívott lenne a ligában (ezen klubok száma emelkedhet) Atlético Madrid Borussia Dortmund Olympique Marseille Intemazionale AS Roma Gianni Infantino, az UEFA egykori főtitkára, a FIFA jelenlegi elnöke lehet a következő, aki pénzügyi botrá­nyokba bukik bele Sepp Blatter és Michel Piatini után (Fotó: TASR/AP) a pénzügyi fair play néven ismertté vált szabályozás alapelveit. Az UEFA vezetői hangsúlyozták, hogy a pénzügyi fair play létfontos­ságú az európai klubfutball jövője és fenntarthatósága szempontjából, és segít a kluboknak abban, hogy kiszabaduljanak a sokukat kínzó adósságcsapdából. A pénzügyi fair play lényege, hogy a klubok legfeljebb annyit költ­senek, amennyi bevételük kelet­kezik a labdarúgással kapcsolatos tevékenységükből. A szabályozás bevezetése fokozatosan, hároméves időszak alatt történt meg. A legfon­tosabb elem, a bevételek és a ráfor­dítások egyensúlyának ellenőrzése a 2012-ben végződő gazdasági évre vonatkozóan lépett életbe. Azokat a klubokat, amelyek megsértették a rendelkezéseket, a 2013-2014- es szezonban büntethették meg először, és az UEFA már a rendel­kezés bevezetésekor hangsúlyozta: a renitensek kitilthatok lesznek az európai kupaporondról. Karl-Heinz Rummenigge, a 197 európai klubot tömörítő ECA (Eu­ropean Club Association) elnöke — aki egyébként a Bayern Münchent irányító gazdasági társaság első em­bere is - ugyancsak kiemelte: eljött az idő a közbelépésre. ,A legelső pillanattól kezdve támo­gattam az ödetet, mivel nyilvánvaló volt számomra, hogy a kontinens labdarúgása rossz irányba tan, már ami a gazdasági, pénzügyi szem­pontokat illeti. Eljött az ideje, hogy levegyük a lábunkat a gázról, és rá­lépjünk a fékre annak érdekében, hogy racionálisabb gazdálkodást hozzunk az európai fútballba” - mondta a német sportvezető. Fair play helyett Szuperliga Ez már csak azért is érdekes, mert a Der Spiegel az UEFA-botránnyal párhuzamosan nyilvánosságra azt a riportot is, amelyben arról van szó, hogy 16 európai topcsapat 2021-re már külön szuperligát indíthat - részben a Bayern München veze­tésével. A német lap a Bayern Münchenre összpontosítva számolt be arról, hogy a legnagyobb európai fut­­ballklubok már két éve dolgoznak azon, hogy kilépjenek az UEFA égisze alól, és létrehozzanak egy szuperligát, amelynek teljes bevéte­lét szétosztják egymás között. Ezek a csapatok vállalnák, hogy el­hagyják az UEFA-t, valamint saját nemzeti bajnokságukat, és csakis a saját szuperligájukban szerepelnek — a sorozatot felvázoló tanulmány szerint a klubok 500 millió eurónál is nagyobb bevétellel kalkulálhat­nak évente, ami 420-szal több mint a BL-győztes Real Madrid előző szezonbeli UEFA-bevétele. A 11 alapító húsz évig garantált hellyel bírna a sorozatban. Minderről a szándéknyilatkozatot már idén novemberben aláírhatják, s a kedd-szerda-szombat meccsüte­mű liga 2021-ben elindulhat. A tervek szerint a 34 fordulós alapsza­kasz után amerikai mintára ráját­szás következne. A tényfeltáró írásból kiderül, hogy a Bayern München nemcsak annak a lehetőségét vizsgálta meg, hogyan léphet ki a Bundesligából, hanem annak is, miképpen mentheti fel játékosait a válogatottban való sze­replés kötelezettsége alól. A kutakodás egyik fontos alakja Karl-Heinz Rummenigge, a Bayern ügyvezető igazgatója, aki a több mint 200 európai klubot tömörítő ECA szervezet első embereként az egyesületek tudta nélkül tárgyalt a szuperliga megalapításáról, illetve az UEFA-nál a nagy európai klu­bok bevételének növeléséért — azaz a fútballklubok közötti szakadék elmélyítéséért - lobbizott. Az ő utasítására kutatták ki a megbízott ügyvédek, hogy milyen akadályai » Mi az az ECA? Az Európai Klubszövetség, angolul European Club Association (ECA) az európai klubcsapatok gazdasági és érdekvédelmi szervezete, melybe 53 tagországból 220 csapat tartozik. Támogatja az európai labdarúgás alap­elveit, segíti a csapatokat, valamint az UEFA döntésho­zatalait is elősegíti a közös tanácskozásokon. Elnöke Karl-Heinz Rummenigge. lehetnek egy új szuperliga létreho­zásának. A szuperliga ödete nem újkeletű, sőt két évtizedre nyúlik vissza. 1998-ban egy olasz sportmenedzs­ment cég, a Media Partners meg­kereste a kontinens legjobbjait, és impozáns tervvel állt elő. Az euró­pai Szuperliga a Bajnokok Ligája anyagi sikereit megcélozva állandó részvételt biztosított volna 12 eu­rópai topcsapatnak, és közel négy­szeres haszonnal kecsegtetett, az akkor már évi 260 millió euróból gazdálkodó BL-büdzséhez képest. Az ügy aztán évről évre napirenden maradt, utoljára 2016-ban vetett nagyobb hullámokat, mikor öt angol topklub vezetői titkos meg­beszélésre gyűltek össze a londoni Dorchester Szállodában. Az ameri­kai milliárdos, Stephen Ross hívta találkozóra a Manchester United, a Chelsea, az Arsenal, a Manchester City és a Liverpool vezetőit. Ha valaki, hát Ross tudja, hogyan kell pénzt csinálni, a Miami Dolphins NFL-csapatának többségi tulajdo­nosa évek óta kiaknázza azt, hogy az európai topklubok iránt világ­szerte egyre nagyobb az érdeklődés, ez motiválta a találkozót is. A pénzügyi dopping A mostani, újabb ügy hátteré­ben többek között az állhat, hogy Aleksander Ceferin, az UEFA elnö­ke a pénzügyi fair play szabályainak felülvizsgálatát tervezi. „Nem akarjuk, hogy a szakadék olyan nagy legyen, hogy végül csak néhány komoly klub maradjon” - tette hozzá. Ceferin a legjelentősebb nyári át­igazolások kapcsán közölte, a pénz-" ügyi fair play szabályai változtatásra szorulnak. Emellett a fizetések kor­látozását és a nyári átigazolási idő­szak korábbi lezárását sem zárja ki. Az elnök „döntő pillanatnak” ne­vezte, amikor Neymar világcsúcsot jelentő 222 millió euróért, Kylian Mbappé pedig 180 millió euróért a Paris Saint-Germainhez igazolt. ,A pénzügyi fair playt a labdarú­gás stabilitásának megteremtése érdekében hozták létre. A rendszer sikeres volt, de az idők változnak, ezért módosítanunk, modernizál­nunk kell. Tennünk kell valamit az egyensúly visszaállításához” - mondta Ceferin. Az esetleges további változtatá­sokról kifejtette, korlátozhatják a kluboknál regisztrált, valamint a kölcsönadott játékosok számát, az átigazolási időszak végét pedig előbbre hozhatják júliusra, hogy a következő hónapban, amikor a leg­több bajnokság elkezdődik, már ne történhessenek jelentős változások a keretekben. Javier Tebas, a spanyol liga elnöke is a pénzügyi fair play szigorítása mellett foglalt állást. Úgy fogal­mazott, hogy „a pénzügyi dopping jelentősen károsítja a labdarúgást”, és külön kitért a PSG-re, valamint a Manchester Cityre, amelyek tu­lajdonosai közel-keleti befektetési alapok „Mindkét klub sokkal töb­bet fizet a piaci áraknál, ami inflá­cióhoz vezet az átigazolási piacon, sőt, a nemzeti ligák széthullását is eredményezheti” - nyilatkozta. Az UEFA aggályai rendszerint kéz­zel fogható szabályozásokhoz vezet­nek, ami viszont sokszor szembe megy a klubok és a nagytőke ér­dekeivel, ezért is kerülhetett újra napirendre az UEFA-tól független Szuperliga bevezetése. Pincési László

Next

/
Thumbnails
Contents