Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-30 / 274. szám
www.ujszo.com I 2018. november 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A drónok már köztünk vannak Zsúfolt légtér: egyre nagyobb lesz a nyüzsgés a fejünk felett FELEDY BOTOND gyan ki szeretné, hogy kamerával felszerelt drónok röpködjenek az ablaka előtt? Vagy hogy egy elromlott pizzaszállító drón éppen a kocsijára ejtse a rendelést? Esetleg egy meghibásodott vagy eltérített drón berepüljön a csukott ablakon keresztül a lakásba? Számos kérdést vet fel a drónok rohamos terjedése a fejlett világban. Hosszú éveken át szinte kizárólag katonai célokat szolgáltak a pilóta nélküli repülő eszközök, úgy tíz éve viszont elindult a piacra dobásuk. Már rekreációs drónokkal filmezik magukat a kirándulók, a jetskizők és a hegymászók, kereskedelmi célra gyártott drónokat használnak a mezőgazdaságban, a magasfeszültségű távvezetékeknél, és robbanás előtt áll akiskereskedelmi kiszállításban való felhasználásuk. Milliárdos iparág növekszik a fejünk felett, amelyben lassan már az alkatrészgyártók is külön szegmens képeznek. A magyar légi irányításért felelős HungaroControl vezérigazgatója vetette fel, hogy mennyire fontos lenne kidolgozni végre a drónokra vonatkozó szabályozást. Az Egyesült Államokban már kötelező bizonyos paraméterek felett regisztráltatni a drónokat, tájainkon még csak néhány esetekben kell a reptetéshez külön engedélyt kérni. De nem is a részletek fontosak most, hanem az elv: a magánfelhasználók szabadsága a fontosabb-e, vagy a személyek és a magántulajdonuk védelme, amelyek felett átrepül a drón? Egy-egy drónvideón sokkal több ember szerepelhet, mint azt a felhasználó gondolná. Már Budapesten is okozott balesetet az autóforgalomba zuhanó, turisták által használt drón. Ha ilyenkor kár keletkezik, ki a felelős? Áki röpteti, aki előállította, vagy aki a szoftvert programozta? Hogyan lehet bizonyítani, hogy ki követett el hibát? Milyen biztosítást lehet kötni drónbalesetekre, ha nincs erre vonatkozó adatbázis, amely például hitelesen rögzítené a drón röppályáját? És a drónok sincsenek védve a kibertámadásokkal szemben: míg a katonai drónok titkosított GPS- jeladóval rendelkeznek, a civil drónokat az úgynevezett spoofingtechnikával el lehet téríteni, hamis GPS-kódokat küldeni nekik, miáltal a tulajdonosuk nem tudja feltétlenül kontrollálni őket. De megint csak: hogyan lehet ezt bizonyítani? A drónok jeladóját el lehet árasztani üzenetekkel, ez esetben az irányító üzenetei nem érnek célba, és kész a baleset. Hogyan lehet az ilyen eseteket jogi úton rendezni? Ahogy az az új technológiákkal lenni szokott, maga a fejlesztés sokkal előrébb jár, mint az állami, törvényi szabályozás. Az viszont biztos, hogy gyorsan össze kell kapnia magát a parlamenteknek és kormányoknak, hogy a drónok nyomába eredjenek. Különben itt lesz a fejünk felett a Vadnyugat. u A képen, amin valami lángol, nem terrortámadás, csak egy elfajult párizsi tüntetés látható (MTi-feivétei) Nem terrortámadás, „csak” tüntetés Megfelelő váleszt adunk azokra a támadásokra, amelyek Magyarországot árták - jelentette ki szerdán Kovács Zoltán államtitkár Budapesten, amikor bemutatta azt a kisteherautót, amire angol nyelvűi plakátot szereltek. „Százak haltak meg terrortámadásokban 2015 óta... de Guy Verhofstadt azt mondja: nincs migrációs válság. Ez ostobaság!” - áll a plakáton, amin három fénykép látható. Az egyik a nizzai terrortámadás idején ; készült, a másik a brüsszeli Zaventem reptér ellen 2016 márciusában elkövetett terrortámadáskor. A harmadik kép, amivel a magyar ; kormány az európai terrorfenyegetést illusztrálta, az Euronews cikke szerint egy párizsi tüntetésen készült : 2014-ben, a migrációs válság előtt. ; 2014. július 19-én a Gázai övezetben kiújult erőszak miatt Izrael ellen tüntettek a palesztinok és szimpatizánsaik. A tüntetés erőszakba torkollt, ez ; látható a felvételen. De plakát ötlete sem eredeti: magától a megtámadott Guy Verhofstadtól kölcsönözte a magyar kormány. Verhofstadt indított ugyanis útjára Brüsszelben egy kisteherautóra szerelt plakátot „Előbb elvette a pénzünket, most meg el akaija pusztítani Európát” felirattal, egy pénzhalom mögött mosolygó Orbán Viktor-képpel. Verhofstadt így kommentálta a magyar kormány reakcióját: Nem túl eredeti, Viktor. Előbb lemásoltad Putyin politikáját, majd elvetted az EU pénzét, majd elloptad a kampányötletemet. Ennél több kell 2019 májusában” - írta az EP- választásokra utalva. (444, úsz) A Krímnél is veszélyesebb MÁRIUS KOPCSAY Eláll az ember lélegzete, amikor az ukrán és az orosz haditengerészet összetűzéséről szóló híreket olvassa, látja a felvételeket, ahogy az orosz hajó nekimegy az ukránnak. Ez az első eset, amikor nem terepruhás felkelőknek vagy kelet-ukrajnai fegyveres munkásoknak álcázott alakulatok szállnak szembe az ukrán hadsereggel, hanem nyíltan megjelenik a színen az orosz katonai egyenruha. Másrészt tegyük hozzá azt is, hogy sokkal komolyabb konfliktusok is voltak már az oroszok és az ukránok között. így aztán egyértelmű, hogy Petro Porosenko ukrán elnök is kihasználta a Kercsi-szorosban kialakult helyzetet a maga javára használja ki a helyzetet. Ezt bizonyítja, hogy milyen sietséggel vezette be a hadiállapotot, és az is, hogy az ellenzék szembeszállt vele, így be kellett érnie egy hadiállapot light verzióval. Ugyanakkor Putyin is Porosenko alacsony támogatottsági adataira mutogat az ukrajnai elnökválasztás előtt. Kampányfogásról beszél, de ez egyben olyan dolgot is bizonyít, amiben Ukrajna megelőzi Oroszországot: azért másképpen fest a demokrácia a két országban. Például az ukrán elnöknek nincs teljhatalma évtizedek óta, és simán elképzelhető, hogy nem választják újra... Ugye, ugye, ez bizony nem mindenhol van így. Persze a demokráciát meg a társadalmi vitát sem tartja mindenki előnyösnek, főleg nem válság meg háború idején. Hosszú távon azonban az, hiszen minden totalitárius és populista kisiklás után újra meg újra visszatér, méghozzá megerősödve. És olyan időszakok is vannak, amikor az emberek azt gondolják, nem is akarják őt, de aztán kiderül, hogy szükségük van rá. Ukrajna és az ország előző vezetése öt évvel ezelőtt még inkább az oroszokhoz húzott, mint az európai integráció felé. Aztán jöttek a tüntetések a Majdanon, és kiderült, hogy az ukrán emberek egy európaibb és demokratikus országban akarnak élni. A geopolitikai fordulat felhergelte az orosz medvét, és ennek a levét issza Ukrajna: elvették tőle a Krím félszigetet, háború dúl két keleti megyéjében, ahol már 11 ezren vesztették életüket, és most jött az azovi-tengeri konfliktus. De Oroszország nemcsak az ukrán területeken akarja érvényesíteni a hatalmát, mert azokat továbbra is saját befolyási övezetének tekinti, hanem az egész Európai Unió meggyengítésén és a tagállamok egymás ellen forditásán dolgozik. Minél megosztottabb Európa, annál jobb a Kremlnek. Igyekezete részben sikeres, az orosz érdekek megjelenését látni a szlovák parlamentben is, például az ENSZ menekültcsomagja és Miroslav Lajcák külügyminiszter sorsa kapcsán (nélküle megkérdőjeleződik a külpolitika irányultsága), de legfőképpen azon látni, hogy az ország védelmi és biztonságpolitikai stratégiájáról szóló parlamenti szavazás elmaradt. Ez sokkal nyugtalanítóbb számunkra, mint a keresi konfliktus. A szerző a TASR hírügynökség munkatársa FIGYELŐ Berlin kitúrná Párizst az ENSZ BT-ből Nagy-Britannia távozása után csak Franciaország képviselné az Európai Uniót az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Ez nem tetszik a németeknek, közös uniós képviseletet akarnak. Az egész Európai Unió képviseletévé kell tenni Franciaország helyét az ENSZ BT-ben Olaf Scholz német alkancellár szerint. A berlini Humboldt Egyetemen Európajövőjéről elmondott beszédében kiemelte: az EU csak akkor lehet nemzetközileg komolyan vett tényező, ha megerősödik, ehhez pedig az szükséges, hogy tagjai szorosabban együttműködjenek, európaiabban gondolkodjanak és cselekedjenek azokon a területeken, amelyeken együtt többet érhetnek el, mint a nemzetállami szinten, különkülön. Ilyen terület a külpolitika, amelyen korlátozni kell az egyéni döntéshozatalt, mert „nem állapot, hogy az EU csak akkor léphet, ha mind a 27 tag egyszerre lép”. „És ha komolyan gondoljuk az EU-t, akkor az ENSZ BT-ben is egyetlen egy hangon kell megszólalnunk” - fejtette ki Scholz. Ezért az EU képviseletévé kellene tenni a BT állandó tagjai között egyetlen EU-tagállamként megmaradó Franciaország helyét. Cserébe állandóan Franciaország jelölhetné az ENSZ-hez delegált EU- nagykövetet. Scholz hozzátette: világos számára is, hogy nem könnyű meggyőzni erről Párizst, de az biztos, hogy „okos célról” van szó. Angela Merkel kancellár is hasonló gondolatot fogalmazott egy júniusban a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban közölt interjúban. Elmondta: főleg a külpolitikában kell erősíteni az egységet, így középtávon el kell érni, hogy az ENSZ BT nem állandó tagjainak körében helyet szerző mindenkori EU-s országok az egész EU-t képviseljék, és Franciaországgal együtt dolgozzanak a közösség külpolitikájának megvalósításán. Hozzátette: azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az ENSZ BT mintájára megalakítanak egy biztonsági tanácsot az EU-ban. A testület az EU-s országok egy részéből állna, a helyeket rotációs alapon töltenék be. A testület gyorsan reagálhatna a fejleményekre, a külpolitikai és biztonságpolitikai főképviselővel és az ENSZ BT-ben dolgozó EU-s tagokkal szorosan egyeztetve tevékenykedne. Merkel kiemelte, az újítás erősítené az EU külső cselekvőképességét, a közös külpolitika érvényesítését. (MTI)
