Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-30 / 274. szám
8 I KULTÚRA 2018. november 30. lwww.ujszo.com Félresiklott filmes varázslat Kevesebb szál mozgatásával talán jobban működött volna A legendás állatok: Grindelwald bűntetteinek a története N. JUHÁSZ TAMÁS J. K. Rowling könyvei hihetetlen népszerűségnek örvendenek. Legalább hallomásból, de mindenki ismeri Harry Potter kalandjait, és legalább egy generáció nőtt fel arra várva, hogyan érvéget a kis túlélő története. Gimnazistaként találkoztam ezekkel a regényekkel, akkoriban még csak két-három kötet jelent meg, és vártuk a folytatásokat. Hamarosan jött az örömteli hír, hogy a Reszkessetek, betörők! filmek rendezője fogja elkészíteni az első kötet adaptációját. Beindult egy franchise, amely igen rövid idő alatt hatalmas ismeretségre tett szert. Szinte mindenki olvasni és nézni akarta Harryt. Az utolsó kötet 2007-ben, filmváltozatai (két részben) 2011 -ben jelentek meg. A sorozathoz készültek egyéb kötetek is, például A Kviddics évszázadai, a Bogár bárd meséi vagy a Legendás állatok és megfigyelésük. Úgy tűnt, hogy a franchise ezzel véget ért. Harry legyőzte nemezisét, Voldemortot, és a varázsvilágban helyreállt a béke. Egy éra lezárult ezzel. Nagyjából öt év után két projektről érkeztek hírek. Elsőként arról értesülhettünk, hogy Harry (és az ő fia) története folytatást kap, méghozzá színházi darabként: ez volt a Harry Potter és az elátkozott gyermek - később megjelent a szövegkönyv nyomtatott változatban is. A másik projekt határozottan érdekesebbnek ígérkezett. Az új történet a Harry Potter-kötetekben már megemlített konfliktusra építkezik, s az egyik tankönyv, a már említett Legendás állatok és megfigyelésük inspirálta. A film főszereplője Göthe Salmander (Eddie Redmayne), aki azért érkezik Amerikába, hogy az egyik varázslényt hazavigye, és az események összejátszása miatt egy sokkal Folytatódik A szolgálólány meséje New York. Margaret Atwood kanadai írónő A szolgálólány meséje című klasszikussá vált kultuszregényének folytatásán dolgozik. A The Testaments című regényt jövő szeptemberben adják ki. A könyv 15 évvel A szolgálólány meséje narrátorának, Offrednek az utolsó jelenete után játszódik. Atwood disztópiája egy olyan társadalomról szól, ahol a nők szerepe az, hogy a vallást, az államot és a szaporodást szolgálják. Az 1985-ben megjelent könyvet egy évvel később már Booker-díjra jelölték. A több mint negyven nyelvre lefordított mű ismét felkerült a bestsellerlistákra Donald Trump amerikai elnök 2016-os megválasztása után. Egy évvel később a könyvből nagy sikerű amerikai filmsorozat készült, amely számos Emmy-díjat kapott. Margaret Atwood új regényéről csak annyit árult el, hogy a folytatást az olvasók kérdései inspirálták Gileád államról és arról a világról, amelyben élünk. (MTI) Göthe Salmander (Eddie Redmayne) most is ugyanaz a nagy tudású varázsló - a varázslények iránti rajongása újabb kalandba sodorja (Fotó: Continentalfilm) nagyobb konfliktus részévé válik. A háttérben Gellert Grindelwald (Colin Farrel / Johnny Depp), a varázsvilág egyik legerősebb mágusa tevékenykedik, miközben New Yorkban elszabadulnak az indulatok, a városban ugyanis az egy kiváltképp erős obskuráló szedi áldozatait (Ezra Miller). Grindelwald azon ügyködik, hogy felkutassa a pusztító erőt birtokló fiút. A történet végén az obskúrust (látszólag) megsemmisítik, és elfogják Grindelwaldot. A film fogadtatása kedvező volt, sokan dicsérték, hogy a főhős nem egy Harry Potter-másolat, és azt is, hogy a varázsvilág visszatért a mesésebb megközelítéshez. Ehhez a filmben megjelenő mágikus lények is jelentősen hozzájárultak. A legendás állatok: Grindelwald bűntettei ott veszi fel a fonalat, ahol az előző rész befejeződött. A gonosz varázslót, Grindelwaldot át kívánják szállítani Európába, ahol el akaiják ítélni, ám az út során megszökik. A hír eljut Dumbledore (Jude Law) fülébe is, aki Göthét küldi utána, mivel ő egy FILMKOCKA Legendás állatok- Grindelwald bűntettei » Eredeti cím: Fantastic Beasts: The Crimes of Grindelwald ■ Szlovák elm: Fantastické zvery: Grindelwaldove zloéiny ■ Amerikai-angol fantasy, családi kalandfilm, 2018,134 perc ■ Rendező: David Yates ■ Forgatókönyvlró: Joanne Kathleen Rowling * Operatőr: Philippe Rousselot ■ Szereplők: Johnny Depp, Ezra Miller, Eddie Redmayne, Jude Law r A film előzetesét megnézhetik az ujizo.com-on. eskü miatt nem léphet fel a mágus ellen. Kiderül, hogy a New York-i obskuráló is túlélte az ellene intézett támadást, és elindult Párizsba, hogy felkutassa, ki is ő valójában. Bár a felütés izgalmasnak ígérkezik, az igazi „filmes” varázslat, amely a korábbi filmeket jellemezte, ezúttal valahol félresiklott. Talán J. K. Rowling nagyobb fába vágta a fejszéjét, mint kellett volna. Sajnos a film nem sikerült valami jól. A probléma több dologban rejlik. A színészi játékkal nincs gond, de maguk a figurák az előző részhez képest nem fejlődtek szinte sehová sem. Probléma van a motivációikkal is, ugyanis azonkívül, hogy a szereplők felbukkannak az adott helyszíneken, és teszik, amit tenniük kell, tevékenységük okokozatai nem kapnak igazán időt és mélységet. A kivétel Grindelwald, akinek ebben a filmben árnyaltabbá válik a személyisége, sőt a motivációja is tökéletesen érthető. Előre látja, küszöbön egy új világháború, amelyet szeretne megakadályozni azzal, hogy átveszi a varázs és varázstalan világ fölötti hatalmat. De vajon tudunk hinni egy olyan vezetőnek, aki a film elején lemészárol gyerekestül egy családot? Nem hinném! Szeren-PENGE Rítus és stratégia Géczi János költő, író - nem mellesleg a Vadnarancsok és A bunkerrajzoló szerzője - idén Csányi Vilmossal készült interjúkönyvét adta közre. NAGY CSILLA KRITIKAI ROVATA A kötet egyszerre mutatja meg a humánetológus-író személyiségének alakulását, az élővilág iránti érdeklődésének rejtett dimenzióit (így a kutyák mellett a halakhoz, a fákhoz és a kertépítéshez való viszonyát), a kutatói pálya véletlenszerű és tervezett váltásainak motivációit, és az íráshoz való odafordulás természetes igényét. A beszélgetés (és ezzel együtt a kötet felépítése) tematikus csomópontok mentén alakul. A gyermekkori természetélmény; az állatokkal való közösségvállalás tapasztalata; a kert mint kulturális és biológiai képződmény; az étel, a táplálkozás és a főzés mint evolúciós és kulturális kódrendszer; az utazás, a helyváltoztatás mint genetikai igény; a közösség, a társas lét és az alkalmazkodás humánetológiái kontextusai - ezek a leghangsúlyosabb témakörök. Géczi János eredeti szakmája szerint kutató biológus, és ez érződik is a technikáján: a műfaj személyessége ellenére a tudomány a centrumban marad, akkor is, ha közérthető formában jelenik meg. Vállalása több, mint egy művelt, reneszánsz ember portréjának megrajzolása. A beszélgetésfuzér minduntalan az „emberi” fogalmának körvonalazásához tér vissza. Közvetve azt a kérdést is felveti, hogy az élővilág rítusainak és stratégiáinak megfigyelése, átsajátítása révén hogyan lehet konstruktívan megélni a hétköznapokat. Az Őszi kék így nem csupán Csányi tudományos és szépirodalmi életművének háttéranyagaként, hanem, némi túlzással, modem kori multidiszciplináris „füveskönyvként” is működik, amely az élethelyzeteket egy-egy evolúciós folyamat vagy etológiái tapasztalat felől teszi értelmezhetővé. A könyv közérthető, de időnként túlságosan is kiskorúsítja az olvasót: ŐSZI- Gtczt JÁNOS CSÁNYI VILMOS KÉK az fMRI lábjegyzetes magyarázata éppúgy szükségtelen, ahogy sokszor a felmerülő, az általános műveltség részét képező tulajdonnevek lexikonszerű adatolása is. Géczi János - Csányi Vilmos: Őszi kék. Élet, történet, rekonstrukció. Athenaeum, 2018. 336 oldal. Értékelés: 8/10 cséré Depp ezúttal nem imitálja Jack Sparrow kapitányt, de ahhoz, hogy tökéletes fögonosz legyen, még dolgoznia kell a karakterén. Ami, illetve aki talán érdekes lehet, az Voldemort kígyója, Nagini és az ő eredete, ám sajnos mellékszereplő lévén nem kap elég teret és időt. A filmen érződik a túlfeszített igyekezet, hogy többet mutasson be, és látványosabb legyen, mint az elődje, de ennek következtében teljesen túlzsúfolttá válik. Kevesebb szál mozgatásával talán jobban működött volna a történet. Rajongóként az ember nyilván elmegy moziba és megnézi a Legendás állatok: Grindelwald bűntetteit. Lehet azonban, hogy ez az új epizód csalódás lesz. Bár van a filmben pár érdekes csavar, de nagyon hiányosnak és befejezetlennek érződik. Reménykedem benne, hogy a folytatásban kiköszörülik ezt a csorbát, ám egyelőre csak kesernyés íz marad az ember szájában a moziból kijövet, hiába a kóla és a popcorn. December elején mutatják be az Esti dalt Budapest. December 9-én mutatják be Magyarországon Tunyogi Henriett Esti dal című kisjátékfilmjét, amely egy anya és lánya közötti viszony tabukérdésére fókuszál. Az Esti dal Tunyogi Henriett balettművész, filmrendező harmadik kisfilmje. Legfrissebb munkája egy erőszak következményeként született gyermek legszemélyesebb pillanatait jeleníti meg, amikor a titokra fény derül. A lány karakterét maga a rendező, az anyát Eszenyi Enikő alakítja. A kisjátékfilm cselekménye két síkon játszódik: részben napjainkban, amikor az anya haldoklik a kórházban, másrészt az 1970-es évek elején. Ahogy az anya visszaemlékszik, a néző az ő szemén keresztül láthatja a múltban elszenvedett megerőszakolást. A címet Kodály Esti dal című népdala ihlette, ennek a dallama a film végén hallható is. A kisfilm eddig már több külföldi és magyarországi fesztivál díját is elnyerte. (MTI)
