Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-30 / 274. szám
6 I KÜLFÖLD 2018. november 30.1 www.ujszo.com RÖVIDEN USA: nagyon fontos a szaúdi kapcsolat Washington. Az USA és szövetségesei nemzetbiztonságát veszélyeztető tévedés lenne a Szaúd-Arábiához fűződő kapcsolatok leértékelése - hangsúlyozta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a szenátusban a Hasogdzsi-ügyről és az amerikai-szaúdi viszonyról James Matti védelmi miniszterrel együtt tartott tájékoztatóján. A diplomácia irányítója leszögezte: az „óriási iráni fenyegetés” az egyik oka az amerikai-szaúdi viszony mostani szinten történő fenntartásának, hozzátéve, Szaúd-Arábia rendkívül fontos stabilizáló tényező a Közel-Keleten. (MTI) Grúzia államfőt választott Tbiliszi. A kormányzó Georgiái Álom párt támogatottja, Szalome Zurabisvili nyerte a grúz elnökválasztás 2. fordulóját. A második fordulóba bejutott Zurabisvili mellett Grigol Vasadze, aki az Egyesült Nemzeti Mozgalmat is magába foglaló ellenzéki koalíciójelöltje. Zurabisvili a voksok 59,5%-át szerezte meg, míg Vasadze a 40,5%-át - az utóbbi elismerte vereségét. A 66 éves Zurabisvili Franciaországban született grúz politikai emigránsok családjában, jó nevű franciaországi és egyesült államokbeli iskolákban tanult. Később nagykövetként Párizsban szolgálta anyaországát, majd külügyminiszter lett 2004-ben. (MTI) A sárga mellőnyesek 40 követelése Párizs. A hajléktalanság felszámolása és az adórendszer progresszívebbé tétele is szerepel azon, a 40 követelésből álló listán, amelyet az eredetileg az üzemanyagokra kivetett környezetvédelmi adóemelés ellen tüntető sárga mellényesek mozgalma a Champs-Elysées-re tervezett újabb tüntetés előtt tett közzé. A franciák által támogatott mozgalom szóvivőit ma fogadja Edouard Philippe miniszterelnök. A követelések között szerepel az üzemanyagokra kivetett adók eltörlése mellett a nyugdíjkorhatár csökkentése 60 évre, a minimálnyugdíj 1200euróra emelése, a fogyatékosoknakjáró juttatások és a minimálbér 1300 euróra emelése, a városok körüli bevásárlóközpontok helyett a helyi kis üzletek előnyben részesítése, valamint a nagyvállalatok jelentősebb megadóztatása. (MTI) Kuba: folytatódó rejtélyes tünetek Montréal. Kanada kubai nagykövetségének egyik dolgozója orvosi ellátásban részesül, jelenleg ő a 13. Kanada havannai követségéhez kötődő személy, akinél szokatlan tüneteket észleltek. Hasonló rejtélyes esetekről 2016 óta érkeznek jelentések Kubában dolgozó amerikai diplomatáktól, akik hallási, látási, egyensúlybeli problémák miatt szorultak kezelésre. (MTI) Azovi-tenger: leállt a hajózás James Mattis amerikai védelmi miniszter szerint Moszkva szavában nem lehet megbízni Szigorúan ellenőrzött autók Mariupolnál, az új ukrán frontvonalnál (Tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kljev. Oroszország szinte blokád alatt alá vonta az Azovitenger partján fekvő bergyanszki és mariupoli kikötőt, és nem engedi sem be-, sem kihajózni onnan a kereskedelmi hajókat. Az ukrán haditengerészet parancsnoka nem tartja hibának a hadihajók elindítását Odesszából Mariupolba. Volodimir Omeljan infrastrukturális miniszter arról tájékoztatott, hogy a szerda esti adatok alapján összesen 35 hajó kényszerül várakozni. Közülük 18 az Ázovi-tengerre való bejutásra vár: 4 Bergyanszkba, 14 Mariupolba tart. Tizenhét hajó vár az Azovi-tengerről a Fekete-tengerre való kijutásra, közülük 3 Bergyanszk kikötőjében vesztegel, 6 Mariupolban, 8 pedig más kikötőhelyeken kényszerül várakozni. „A közlekedés csak az orosz kikötők felé biztosított az Azovi-tengeren, azaz Oroszország blokkolta az ukrán kikötőket” - közölte a miniszter. Szavai szerint az orosz fél ez irányú tevékenysége arról tanúskodik, hogy szándékosan élezi a helyzetet az Ázovi-tengeren, és destabilizálja a térséget. „A cél nyilvánvaló: az azovi-tengeri ukrán kikötők munkájának blokkolása és Ukrajna fokozatos kiszorítása törvényes, a nemzetközi jogban rögzített felségvizeiről” — fűzte hozzá a miniszter. Az Azovi-tenger térsége - benne a Kercsi-szorossal - egy 2003- as orosz-ukrán megállapodás értelmében a két ország közös használatú belvize, ami azt jelenti, hogy nincs felosztva a két ország között határvizekre, így értelemszerűen tengeri határok sincsenek kijelölve benne. Petro Porosenko ukrán elnök kifejtette azon meggyőződését, miszerint az ukrán hadihajók elleni múlt vasárnapi agressziós cselekményt azért hajtotta végre Oroszország, mert el akatja foglalni az Azovi-tengert. Az elnök az Északi Áramlat-2 földgázvezeték építésének leállítását és a NATO fekete-tengeri jelenlétének megerősítését sürgette. Továbbra is nyitva áll a hajózás előtt a Kercsi-szoros, egyebek között az ukrán tengeri járművek előtt is - jelentette ki Dmitrij Peszkov, aKreml szóvivője. Peszkov arra az ukrán állításra reagált, amely szerint az orosz hatóságok korlátozzák az ukrán hajók áthaladását. Peszkov nem tud ilyen intézkedésekről. „Épp ellenkezőleg, arról van tudomásunk, hogy a Kercsi-szoros a megszokott munkarendben üzemel. Tudják, időnként az időjárási viszonyok miatt a szabályozás szerepét ellátó keresi kikötő döntéseket hozhat a hajózás szabályozásáról” - mondta. Az ukrán haditengerészet parancsnoka szerint nem volt hibás döntés múlt vasárnap elindítani a három hadihajót Odesszából azzal a céllal, hogy a Kercsi-szoroson át Mariupolba jussanak. Ihor Voroncsenko kijelentette, hogy az incidenst megelőzően több alkalommal is haladtak át ukrán hadihajók akadálytalanul a Kercsi-szoroson. Másodsorban - mint fogalmazott - „végül is nem kell rejtőzködnünk, meg kell mutatnunk az arcunkat” a Kercsi-szorosban és az Azovitengeren, és azt, hogy mire képesek ezek a hajók - tette hozzá. Kifejezte meggyőződését, Ukrajna nem vesztette el ezeket a hajóit, szavai szerint a hadihajók „ki lesznek szabadítva”. Oroszország szavában nem lehet megbízni - jelentette ki a keresi incidensre utalva James Mattis amerikai védelmi miniszter. A Pentagon vezetője emlékeztetett az Oroszország és Ukrajna közötti szerződésre, és leszögezte: a három ukrán hajó és legénysége foglyul ejtésével Oroszország sértette meg ezt a szerződést. „Ez éppen azt mutatja, nem lehet bízni abban, hogy Oroszország betartja a szavát” - hangsúlyozta a miniszter. Gruevszki kiadására szólították fel Orbán Viktort Nikola Gruevszki macedón exminiszterelnök kiadására szólította fal Magyarországot az Európai Parlament (EP) tegnapi jelentósóben, amely szerint eljárásukkal a magyar hatóságok beavatkoztak Macedónia beliigyeibe. Strasbourg. A strasbourgi plenáris ülésen 470:116 arányban megszavazott dokumentumban arra szólították fel a magyar hatóságokat, hogy bocsássanak rendelkezésre minden releváns információt és szükséges magyarázatot a korrupció miatt jogerősen kétéves szabadságvesztésre ítélt Gruevszki ügyéről, aki „a börtönbüntetés elkerülése céljából Magyarország titkos diplomáciai segítségnyújtásával elmenekült hazájából”. A képviselők szerint az eljárás beavatkozás a balkáni ország belügyeibe és a macedón igazságszolgáltatás és jogállamiság semmibevételének tekinthető. A hírre reagálva Újhelyi István MSZP-s EP-képviselő megjegyezte: az „Az Európai Parlament ismét nagy többséggel piros lapot mutatott fel Orbán Viktornak és illiberális kormányának. A Fidesz pedig ismét ahelyett, hogy Magyarország tisztességét és becsületét óvta volna, inkább a magyar kormányfő sötét baráti kapcsolatait védte.” Tőkés László fideszes EP-képviselő viszont úgy véli, Gruevszki „megbuktatása, majd elítélése hátterében feltételezhetően a migrációs kérdés, illetve a Soros-lobbi áll”. A képviselők egyben véleményezték, mennyit haladt előre Albánia, Macedónia, Montenegró az uniós csatlakozás felé. Az EP- képviselők üdvözölték, hogy Macedónia erőfeszítéseket tett az unióval kapcsolatos reformok terén is, de felszólították a hatóságokat, „fokozzák a pénzmosás, az összeférhetetlenség elleni harcot annak érdekében, hogy jobban védeni tudják az igazságszolgáltatást a politikai befolyás ellen”. Macedóniának emellett ajogállamiság hiányosságaival is foglalkoznia kell, amelyek még komoly gondot okoznak. (MTI, hvg.hu) Britekre támadó tálibok Menekültek új hulláma Kabul. Majd tíz órán át tartó harcok után véget értek tegnap az összecsapások a G4S brit biztonsági vállalat kabuli központjánál, a tálib támadók életüket vesztették a harcokban - közölte egy afgán belügyi szóvivő. A támadásban összesen 15- en haltak meg, köztük öt szélsőséges - fűzte hozzá Nadzsib Danis. A szóvivő 29-re tette a sebesültek számát, akik között több külföldi - 11 nepáli és öt brit - is van. A G4S egy magántulajdonban álló biztonsági vállalat, amely az Afganisztánban állomásozó brit diplomaták és külügyi tisztségviselők védelméért felel - áll a cég honlapján. A támadás szerda este azzal kezdődött, hogy egy öngyilkos merénylő felrobbantotta magát autój ában a brit biztonsági cég székhelye előtt. Ezt követően társai megrohamozták az épületet. A támadás elkövetőjeként a tálibok jelentkeztek. Zabihullah Mudzsahid, a lázadók szóvivője azt állította, hogy a merénylettel az afgán és az amerikai erők műveleteiben és légicsapásaiban meghalt civilekért Az öngyilkos robbantó okozta kráter. Visszaverték a támadást, (tasr/ap) akartak bosszút állni. Ez volt az első tálib támadás Kabulban július óta. A szélsőségesek az elmúlt időszakban óvakodtak célba venni a fővárost, miután több korábbi csapásukban rengeteg civil életét oltották ki. (MTI) Madríd/Mexikóváros. Ötszázhatvannégy migránst mentettek ki a Földközi-tengerről a spanyol hatóságok. A spanyol mentőszolgálatok szerint az Európába igyekvő embereket 12 csónakról emelték fedélzetre, és három holttestet találtak a vízben. A migránsokat az andalúziai Malaga, Almería és Motril kikötőibe szállították. 2018- ra Spanyolország vált a menekültek első számú úti céljává: az ország az Európába érkező - a Nemzetközi Migrációs Szervezet szerint 106 ezer - menedékkérőknek mintegy a felét fogadta, megelőzve ezzel Görögországot és Olaszországot. Az év elejétől november 24- ig csaknem 52 ezer ember érkezett tengeri úton Spanyolországba. A viszontagságos úton Európába legalább 1277 ember vesztette életét az IOM adatai szerint. Több tucat közép-amerikai migráns önkéntes alapon visszatért hazájába, miután két hete sikertelenül próbáltak átjutni az amerikai-mexikói határon. Az emberek 105 fos csoportját a mexikói szövetségi rendőrség egyik repülőgépével szállították haza - közölte a mexikói bevándorlási hatóság. A Tijuana mexikói határvárosban veszteglő ún. migránskaraván jelentős részben hondurasi menedékkérőkből áll. Donald Trump amerikai elnök a héten felszólította Mexikót, hogy bármilyen áron küldje vissza származási országukba a migránsokat, akik megpróbálnak az USA területére belépni, és a határ tartós lezárásával fenyegetett. Időközben egyre rosszabbra fordulnak a körülmények a menekültszállásként szolgáló Benito Juarez sportlétesítményben, ahol jelenleg 5800 embert szállásoltak el a szabad ég alatt. Nincs elegendő mellékhelyiség, illetve mosdási lehetőség sem. Ugyanakkor folyamatosan további migránsok érkeznek Tijuanába. Jelenleg kb. 7400 középamerikai migráns várakozik arra Tijuanán kívül a határ menti Mexicali városban, hogy beléphessen az Egyesült Államok területére. (MTI)
