Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)

2018-11-30 / 274. szám

6 I KÜLFÖLD 2018. november 30.1 www.ujszo.com RÖVIDEN USA: nagyon fontos a szaúdi kapcsolat Washington. Az USA és szö­vetségesei nemzetbiztonságát veszélyeztető tévedés lenne a Szaúd-Arábiához fűződő kap­csolatok leértékelése - hangsú­lyozta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a szenátusban a Hasogdzsi-ügyről és az ameri­­kai-szaúdi viszonyról James Matti védelmi miniszterrel együtt tartott tájékoztatóján. A diplo­mácia irányítója leszögezte: az „óriási iráni fenyegetés” az egyik oka az amerikai-szaúdi viszony mostani szinten történő fenntar­tásának, hozzátéve, Szaúd-Ará­bia rendkívül fontos stabilizáló tényező a Közel-Keleten. (MTI) Grúzia államfőt választott Tbiliszi. A kormányzó Georgiái Álom párt támogatottja, Szalome Zurabisvili nyerte a grúz elnök­­választás 2. fordulóját. A máso­dik fordulóba bejutott Zurabis­vili mellett Grigol Vasadze, aki az Egyesült Nemzeti Mozgalmat is magába foglaló ellenzéki koa­líciójelöltje. Zurabisvili a vok­­sok 59,5%-át szerezte meg, míg Vasadze a 40,5%-át - az utóbbi elismerte vereségét. A 66 éves Zurabisvili Franciaországban született grúz politikai emigrán­sok családjában, jó nevű fran­ciaországi és egyesült államok­beli iskolákban tanult. Később nagykövetként Párizsban szol­gálta anyaországát, majd kül­ügyminiszter lett 2004-ben. (MTI) A sárga mellőnyesek 40 követelése Párizs. A hajléktalanság felszá­molása és az adórendszer prog­resszívebbé tétele is szerepel azon, a 40 követelésből álló lis­tán, amelyet az eredetileg az üzemanyagokra kivetett környe­zetvédelmi adóemelés ellen tün­tető sárga mellényesek mozgal­ma a Champs-Elysées-re terve­zett újabb tüntetés előtt tett köz­zé. A franciák által támogatott mozgalom szóvivőit ma fogadja Edouard Philippe miniszterel­nök. A követelések között szere­pel az üzemanyagokra kivetett adók eltörlése mellett a nyugdíj­­korhatár csökkentése 60 évre, a minimálnyugdíj 1200euróra emelése, a fogyatékosoknakjáró juttatások és a minimálbér 1300 euróra emelése, a városok körüli bevásárlóközpontok helyett a helyi kis üzletek előnyben része­sítése, valamint a nagyvállalatok jelentősebb megadóztatása. (MTI) Kuba: folytatódó rejtélyes tünetek Montréal. Kanada kubai nagy­­követségének egyik dolgozója orvosi ellátásban részesül, je­lenleg ő a 13. Kanada havannai követségéhez kötődő személy, akinél szokatlan tüneteket ész­leltek. Hasonló rejtélyes ese­tekről 2016 óta érkeznek jelen­tések Kubában dolgozó ameri­kai diplomatáktól, akik hallási, látási, egyensúlybeli problémák miatt szorultak kezelésre. (MTI) Azovi-tenger: leállt a hajózás James Mattis amerikai védelmi miniszter szerint Moszkva szavában nem lehet megbízni Szigorúan ellenőrzött autók Mariupolnál, az új ukrán frontvonalnál (Tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kljev. Oroszország szinte blo­kád alatt alá vonta az Azovi­­tenger partján fekvő bergyan­­szki és mariupoli kikötőt, és nem engedi sem be-, sem ki­hajózni onnan a kereskedelmi hajókat. Az ukrán haditenge­részet parancsnoka nem tartja hibának a hadihajók elindí­tását Odesszából Mariupolba. Volodimir Omeljan infrastruktu­rális miniszter arról tájékoztatott, hogy a szerda esti adatok alapján összesen 35 hajó kényszerül vára­kozni. Közülük 18 az Ázovi-tengerre való bejutásra vár: 4 Bergyanszkba, 14 Mariupolba tart. Tizenhét hajó vár az Azovi-tengerről a Fekete-tengerre való kijutásra, közülük 3 Bergyanszk kikötőjében vesztegel, 6 Mariupol­­ban, 8 pedig más kikötőhelyeken kényszerül várakozni. „A közlekedés csak az orosz kikötők felé biztosított az Azovi-tengeren, azaz Oroszország blokkolta az ukrán kikötőket” - kö­zölte a miniszter. Szavai szerint az orosz fél ez irányú tevékenysége ar­ról tanúskodik, hogy szándékosan élezi a helyzetet az Ázovi-tengeren, és destabilizálja a térséget. „A cél nyilvánvaló: az azovi-tengeri ukrán kikötők munkájának blokkolása és Ukrajna fokozatos kiszorítása törvé­nyes, a nemzetközi jogban rögzített felségvizeiről” — fűzte hozzá a mi­niszter. Az Azovi-tenger térsége - benne a Kercsi-szorossal - egy 2003- as orosz-ukrán megállapodás értel­mében a két ország közös használatú belvize, ami azt jelenti, hogy nincs felosztva a két ország között határvi­zekre, így értelemszerűen tengeri ha­tárok sincsenek kijelölve benne. Pet­ro Porosenko ukrán elnök kifejtette azon meggyőződését, miszerint az ukrán hadihajók elleni múlt vasárna­pi agressziós cselekményt azért haj­totta végre Oroszország, mert el akatja foglalni az Azovi-tengert. Az elnök az Északi Áramlat-2 földgáz­vezeték építésének leállítását és a NATO fekete-tengeri jelenlétének megerősítését sürgette. Továbbra is nyitva áll a hajózás előtt a Kercsi-szoros, egyebek között az ukrán tengeri járművek előtt is - jelentette ki Dmitrij Peszkov, aKreml szóvivője. Peszkov arra az ukrán ál­lításra reagált, amely szerint az orosz hatóságok korlátozzák az ukrán ha­jók áthaladását. Peszkov nem tud ilyen intézkedésekről. „Épp ellenke­zőleg, arról van tudomásunk, hogy a Kercsi-szoros a megszokott munka­rendben üzemel. Tudják, időnként az időjárási viszonyok miatt a szabá­lyozás szerepét ellátó keresi kikötő döntéseket hozhat a hajózás szabá­lyozásáról” - mondta. Az ukrán haditengerészet pa­rancsnoka szerint nem volt hibás döntés múlt vasárnap elindítani a három hadihajót Odesszából azzal a céllal, hogy a Kercsi-szoroson át Mariupolba jussanak. Ihor Voron­­csenko kijelentette, hogy az inci­denst megelőzően több alkalommal is haladtak át ukrán hadihajók aka­dálytalanul a Kercsi-szoroson. Má­sodsorban - mint fogalmazott - „vé­gül is nem kell rejtőzködnünk, meg kell mutatnunk az arcunkat” a Kercsi-szorosban és az Azovi­­tengeren, és azt, hogy mire képesek ezek a hajók - tette hozzá. Kifejezte meggyőződését, Ukrajna nem vesz­tette el ezeket a hajóit, szavai szerint a hadihajók „ki lesznek szabadítva”. Oroszország szavában nem lehet megbízni - jelentette ki a keresi in­cidensre utalva James Mattis ameri­kai védelmi miniszter. A Pentagon vezetője emlékeztetett az Oroszor­szág és Ukrajna közötti szerződésre, és leszögezte: a három ukrán hajó és legénysége foglyul ejtésével Orosz­ország sértette meg ezt a szerződést. „Ez éppen azt mutatja, nem lehet bíz­ni abban, hogy Oroszország betartja a szavát” - hangsúlyozta a miniszter. Gruevszki kiadására szólították fel Orbán Viktort Nikola Gruevszki macedón exminiszterelnök kiadására szólította fal Magyarországot az Európai Parlament (EP) tegnapi jelentósóben, amely szerint eljárásukkal a magyar hatóságok beavatkoztak Macedónia beliigyeibe. Strasbourg. A strasbourgi plená­ris ülésen 470:116 arányban megsza­vazott dokumentumban arra szólítot­ták fel a magyar hatóságokat, hogy bocsássanak rendelkezésre minden releváns információt és szükséges magyarázatot a korrupció miatt jog­erősen kétéves szabadságvesztésre ítélt Gruevszki ügyéről, aki „a bör­tönbüntetés elkerülése céljából Ma­gyarország titkos diplomáciai segít­ségnyújtásával elmenekült hazájá­ból”. A képviselők szerint az eljárás beavatkozás a balkáni ország bel­­ügyeibe és a macedón igazságszol­gáltatás és jogállamiság semmibevé­telének tekinthető. A hírre reagálva Újhelyi István MSZP-s EP-képviselő megjegyezte: az „Az Európai Parla­ment ismét nagy többséggel piros la­pot mutatott fel Orbán Viktornak és illiberális kormányának. A Fidesz pedig ismét ahelyett, hogy Magyar­­ország tisztességét és becsületét óvta volna, inkább a magyar kormányfő sötét baráti kapcsolatait védte.” Tő­kés László fideszes EP-képviselő vi­szont úgy véli, Gruevszki „megbuk­tatása, majd elítélése hátterében fel­tételezhetően a migrációs kérdés, il­letve a Soros-lobbi áll”. A képviselők egyben vélemé­nyezték, mennyit haladt előre Albá­nia, Macedónia, Montenegró az uni­ós csatlakozás felé. Az EP- képviselők üdvözölték, hogy Mace­dónia erőfeszítéseket tett az unióval kapcsolatos reformok terén is, de felszólították a hatóságokat, „fo­kozzák a pénzmosás, az összeférhe­tetlenség elleni harcot annak érde­kében, hogy jobban védeni tudják az igazságszolgáltatást a politikai be­folyás ellen”. Macedóniának emel­lett ajogállamiság hiányosságaival is foglalkoznia kell, amelyek még ko­moly gondot okoznak. (MTI, hvg.hu) Britekre támadó tálibok Menekültek új hulláma Kabul. Majd tíz órán át tartó har­cok után véget értek tegnap az összecsapások a G4S brit biztonsági vállalat kabuli központjánál, a tálib támadók életüket vesztették a har­cokban - közölte egy afgán belügyi szóvivő. A támadásban összesen 15- en haltak meg, köztük öt szélsőséges - fűzte hozzá Nadzsib Danis. A szó­vivő 29-re tette a sebesültek számát, akik között több külföldi - 11 nepáli és öt brit - is van. A G4S egy ma­gántulajdonban álló biztonsági vál­lalat, amely az Afganisztánban ál­lomásozó brit diplomaták és külügyi tisztségviselők védelméért felel - áll a cég honlapján. A támadás szerda este azzal kezdődött, hogy egy ön­gyilkos merénylő felrobbantotta magát autój ában a brit biztonsági cég székhelye előtt. Ezt követően társai megrohamozták az épületet. A támadás elkövetőjeként a táli­bok jelentkeztek. Zabihullah Mu­­dzsahid, a lázadók szóvivője azt ál­lította, hogy a merénylettel az afgán és az amerikai erők műveleteiben és légicsapásaiban meghalt civilekért Az öngyilkos robbantó okozta kráter. Visszaverték a támadást, (tasr/ap) akartak bosszút állni. Ez volt az első tálib támadás Kabulban július óta. A szélsőségesek az elmúlt időszakban óvakodtak célba venni a fővárost, miután több korábbi csapásukban rengeteg civil életét oltották ki. (MTI) Madríd/Mexikóváros. Ötszáz­­hatvannégy migránst mentettek ki a Földközi-tengerről a spanyol ható­ságok. A spanyol mentőszolgála­tok szerint az Európába igyekvő embereket 12 csónakról emelték fedélzetre, és három holttestet ta­láltak a vízben. A migránsokat az andalúziai Malaga, Almería és Motril kikötőibe szállították. 2018- ra Spanyolország vált a menekül­tek első számú úti céljává: az or­szág az Európába érkező - a Nem­zetközi Migrációs Szervezet sze­rint 106 ezer - menedékkérőknek mintegy a felét fogadta, megelőzve ezzel Görögországot és Olaszor­szágot. Az év elejétől november 24- ig csaknem 52 ezer ember érkezett tengeri úton Spanyolországba. A viszontagságos úton Európába leg­alább 1277 ember vesztette életét az IOM adatai szerint. Több tucat közép-amerikai mig­­ráns önkéntes alapon visszatért ha­zájába, miután két hete sikertelenül próbáltak átjutni az ameri­kai-mexikói határon. Az emberek 105 fos csoportját a mexikói szö­vetségi rendőrség egyik repülőgé­pével szállították haza - közölte a mexikói bevándorlási hatóság. A Tijuana mexikói határvárosban veszteglő ún. migránskaraván je­lentős részben hondurasi mene­dékkérőkből áll. Donald Trump amerikai elnök a héten felszólította Mexikót, hogy bármilyen áron küldje vissza származási országuk­ba a migránsokat, akik megpróbál­nak az USA területére belépni, és a határ tartós lezárásával fenyegetett. Időközben egyre rosszabbra for­dulnak a körülmények a menekült­szállásként szolgáló Benito Juarez sportlétesítményben, ahol jelenleg 5800 embert szállásoltak el a sza­bad ég alatt. Nincs elegendő mel­lékhelyiség, illetve mosdási lehe­tőség sem. Ugyanakkor folyama­tosan további migránsok érkeznek Tijuanába. Jelenleg kb. 7400 közép­amerikai migráns várakozik arra Tijuanán kívül a határ menti Mexi­cali városban, hogy beléphessen az Egyesült Államok területére. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents