Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-29 / 273. szám
www.ujszo.com | 2018. november 29. KULTÚRA 9 Mundruczó és a Makropulosz-test A brunni Janácek-fesztiválon is bemutatták Mundruczó Kornél International Opera Awardsra jelölt rendezését LAKATOS KRISZTINA Belgiumi operabemutatókig ritkán ér el a tekintetünk. Az, hogy Mundruczó Kornél - aki filmrendezőként a legnagyobb presztízsű fesztiválok állandó szereplője, nem mellesleg színházi rendezőként is nemzetközi visszhangot keltő alkotó - a 2016/2017-es évadban az antwerpeni Opera Vlaanderenben színpadra állította Leói Janáőek egyik zenedrámáját, csak utólag lett messze hangzó hír. Akkor, amikor Mundruczó rendezését, A Makropulosz-ügyet a világ legrangosabb szakmai díjára, International Opera Awardsra jelölték a világ vezető kritikusai és intendánsai. Többek között a Sunday Times, a Daily Telegraph, a The Times, a Financial Times, a The Australian, a kínai Opera magazin és az Opemwelt vezető zenekritikusa döntött arról, hogy az antwerpeni Janácek-bemutatónak helye van a 2016-os év hat legjobb új produkciója között. A kategória győztese ugyan a Metropolitan Opera előadása lett - Kaija Saariaho kortárs finn zeneszerző L'A- mour de Loin című műve Robert Lepage rendezésében de maga a jelölés is nagy fegyvertény, magyar rendezőt sosem ért még ez a szakmai megtiszteltetés. A sors fintora, hogy mikorra a Mundruczó Koméi jegyezte operabemutató nemzetközi hírű produkcióvá vált, jószerével ki is futott: a stagione rendszerben működő antwerpeni operatársulat az intenzív próbafolyamat után letudta az előadások tervezett sorozatát. A brünni Janácekfesztiválnak köszönhető, hogy a múlt hétvégén mégis láthattuk A Makropulosz-ügyet. Brünnben élő kultusza van Leos Janáceknek (1854—1928), a nagy nemzeti klasszikusok panteonjába tartozó cseh - illetve itt, helyben inkább: morva - zeneszerzőnek, és az sem mellékes, hogy a város komoly. lehetőségként tekint a kulturális turizmusra, mindenekelőtt Bécs közelEM olyan entitás, amely alapvetően kívül áll a mi világunkon Esterházyval, Grendellel a wroclawi könyvvásáron Wroclaw. Magyarország a díszvendége a lengyelországi Wroclawban ma kezdődő négynapos könyvvásárnak, amelyen több magyar szerzővel rendeznek találkozót, és bemutatnak egy lengyelmagyar történelmi témájú társasjátékot is. A magyar díszvendégség keretében Grendel Lajos Négy hét az élet című regényének lengyel fordítását mutatja be, Horváth Viktor pedig Tankom című könyvéről beszél. Legújabb munkáiról számol be Márai Sándor műveinek lengyel fordítója, Teresa Worowska, aki bemutatja Szerb Antal Utas és holdvilág című regényének idén kiadott lengyel változatát is. Esterházy Péter Utazás a tizenhatos mélyére című könyvének nemrég kiadott lengyel fordítását Elzbieta Sobolewska ismerteti. A vásár programjában számos gyerekrendezvény szerepel, köztük a Kodály-módszerrel rendezett zeneműhelyek, valamint egy lengyel-magyar ismerettelj esztő társasjáték bemutatása is. A varsói Magyar Kulturális Intézet és a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete által kiadott, Znaj Znak/Felismered? nevű játék a két ország legújabb kori történelmének fontosabb eseményeit eleveníti fel. (MTI) A férfiakban ájult imádatot, elemi vágyakat és fagyos idegenségérzetet kelt (Képarchívum) ségével számolva. A nemzetközi Janácek-fesztivált kétévente rendezik meg (az idei a hatodik évfolyama), a program pedig alapvetően arra törekszik, hogy bemutassa azokat az interpretációkat, amelyek a szerző életművét átemelik a 21. századba. Izgalmas a kép, hiszen - hogy csak a színpadi műveknél maradjunk - Janácek irodalmi alapok nyomán született, filozofikus és erkölcsi kérdéseket feszegető zenedrámái szinte kiáltanak a mai rendezői operai megközelítés után, miközben a szerző modernista zenei törekvései mind a mai napig formabontó erővel hatnak. Nyilván nem véletlen, hogy a Janácek Bmo 2018 fesztivál műsorából - bár minden belesorolt produkció különleges színt képviselt a maga jogán - a Robert Carsen által színpadra álmodott Kátya Kabanova mellett éppen A Makropulosz-ügyet kísérte kiemelt érdeklődés. Mundruczó Koméi alkotótársaival együtt totális, sűrű szövetű színházi élményt teremtett, gazdag jelentésű színpadi képekkel, hatásos fénykoreográfiával, filmes utalásokkal, miközben rendezése egyszerre (rekonstruálta és apró gesztusokkal dekonstruálta is az operahagyományt. A nyitány és a finálé között végig recitatív zenemű dokumentarista bírósági drámaként indul, majd fokozatoRÖVIDEN Spielberg rendezi a West Side Storyt Los Angeles. Steven Spielberg rendezi a legendás West Side Story című musical új filmadaptációját, amelyben az 1961 -es mozi egyik Oscar-díjas szereplője, Rita Moreno is feltűnik. Moreno, aki Anita alakjának megformálásáért nyerte el a legjobb női mellékszereplőnek járó Oscar-díjat, a bolttulajdonos Doki figurájának „újragondolt változataként”, Valentinaként tér vissza az Arthur Laurents, Leonard Bernstein és Stephen Sondheim által jegyzett 1957-es musical legújabb feldolgozásában - úja a Deadline.com filmes portál. A színésznő egyik partnere már biztosan a Tonyt alakító Ansei Elgort lesz az új moziban, amelynek forgatási munkálatai a tervek szerint 2019 nyarán kezdődnek. Az új mozi forgatókönyvét a Pulitzer-díjjal jutalmazott színdarabíró, Tony Kushner jegyzi. A musical 1961-es filmfeldolgozását Jerome Robbins és Robert Wise rendezte. (MTI) Tiszteletbeli díj Costa-Gavrasnak Az Európai Filmakadémia (EFA) elnöke és igazgatótanácsa Tiszteletbeli díjban részesíti Costa- Gavrast. A legendás rendező december 15-én, a 31. Európai Filmsan fókuszt vált, és lételméleti kérdések nyomába indul. Középpontjában, abszolút főszereplőként Emilia Marty (alias Elina Makropulosz, alias EM) áll, akinek a neves svájci szoprán, Rachel Harnisch kölcsönzött meggyőzően hangot és testet. Ez utóbbi - a test, a test mint obj ekt, a test mint ikon, a test műit anyag - a produkció kulcsa. A Prusok és Gregorok közel évszázados örökösödési perének végén deus ex machinaként megj elenő operadíva már kezdetben is alig emberszerü: a feszes „motoros öltözék” mintha csak a szétbomló matériát volna hivatott összetartani, ám a katatón rángások kikezdik ezt a keretet. A férfiakban egyszerre ájult imádatot, elemi vágyakat és valami megmagyarázhatatlan, fagyos idegenségérzetet keltő test fokozatosan, a szemünk láttára csupaszodik le és válik egyre életszerütlenebbé: androgün babává, hámló múmiává, széthulló anyaggá. Olyan entitássá, amely alapvetően kívül áll a mi világunkon. Ez a több mint háromszáz éves, kihűlt, sem halni, sem élni nem képes entitás szembesíti a kisszerű emberi közeget a fájdalmával: boldogok azok, akik a halál tudatában élik az életüket, akikhez műiden olyan közeli, hogy még van értelme... A fináléban ez az, ami valóság - műiden más árnyék, és a világ szövete bomlik fel. díjak átadóján kapja az elismerést. A díjjal az EFA olyan kiemelkedő rendezőket és politikus hangvételű alkotókat ismer el, akiket a szakmabeliek mellett a világ filmszerető közönsége is tisztel. Costa-Gavras ötödikként kapja meg ezt az elismerést Manóéi de Oliveűa, Michel Piccoli, Sű Michael Caine és Andrzej Wajda után. Costa-Gavras Görögországban született, de 22 évesen Franciaországba emigrált, és itt készítette el első filmjét 1965-ben. Fontosabb alkotásai között szerepel az Ostromállapot (1973), az Aranypálmával és a legjobb forgatókönyvnek járó Oscar-díjjal jutalmazott Eltűntnek nyilvánítva (1981), a Hanna K. (1983), valamint azElárulva(1988). (MTI)
