Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-26 / 270. szám
„betegség teszi azegészséget édessé és jóvá, éhségazededséget,fáfadtságamegpihenést.” J-férüd(eitoszu Adatok sokasága bizonyítja, hogy a 20. század elején a gyerekek életét leggyakrabban a fertőző betegségek veszélyeztették, ezekben haltak meg a legtöbben. A védőoltás bevezetése óta az ember élete lényegesen meghosszabbodott. Manapság a vakcina számos fertőző betegségtől véd meg, és hamarosan további vakcinák kerülnek forgalomba. Történelmi tapasztalat, hogy ha csökken az átoltottság, akkor lényegében megnyílik az út az elfeledett betegségek előtt. Ha viszont az átoltottság megnő, a betegség előfordulása csökken, bizonyos esetekben pedig teljesen kiveszik. Évente 1,5 millió ember hal meg olyan betegségben, amelyet oltással el lehetne kerülni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a vakcina a betegségek és a halálozás csökkentésének legfontosabb eszköze lesz. Míg 1990-ben a halálesetek 33 százalékát fertőző betegségek okozták, 2010-ben ez az arány 25 százalékra csökkent. Kollektív védelem A védőoltás hozzásegíthet ahhoz, hogy elkerüljük a fertőző betegségeket, megakadályozza, hogy továbbterjedjenek. Ám vannak emberek, akiket nem lehet oltani. Ilyenek például a csecsemők, akik túl gyengék az oltásra. Közéjük tartoznak továbbá a gyenge immunrendszerű emberek és a súlyos betegségben szenvedők. Minél több ember beoltásával kollektív védelem alakul ki, ami azokat is védi, akik valamiért nem kaphatnak védőoltást. Az oltóanyag legfontosabb részei az antigének, amelyek védekezésre serkentik az immunrendszert. Nagyon kis mennyiségben ugyan, de tartalmaz olyan anyagokat is, amelyek nem vesznek részt az immunrendszer serkentésében, magyarán: nem aktívak. Ilyen anyagok például az antibiotikumok, a tartósítószerek és a stabilizátorok. Az antigén elhalt vírusrészek formájában kerül a szervezetbe. 95 százalék alatt Szlovákiában vannak kötelező és nem kötelező oltások. A torokgyík, tetanusz, szamárköhögés, gyermekbénulás, B típusú májgyulladás, hemofil fertőzések, kanyaró, mumpsz, rózsahimlő ellen kötelező az oltás, 13 betegség ellen nem kötelező. Tudatosítani kell, hogy ha csökken az átoltottság, csökken a kollektív védelem, megnő a járvány kialakulásának esélye, és a legveszélyeztetettebbeket még nagyobb veszély fenyegeti. Tévedés azt gondolni, hogy azon betegségek ellen nem indo-Állítsa helyre mozgásszervei egészségét! 2018. november 26., hétfő, 25. évfolyam, 47. szám költ az oltás, amelyek nem fordulnak elő. Elgondolkodtató, hogy az utóbbi időben a kanyaró elleni átoltottság négy kerületben - a Pozsonyiban, a Besztercebányaiban, aTrencséniben és a Kassaiban - 95 százalék alá csökkent. Nem csoda hát, hogy ebben az évben Kelet-Szlovákiában 428-an kaptak kanyarót, a Nyitrai kerületben pedig az elmúlt napokban ketten. Nem a bírság kiszabása a cél Ha a szülő indokoladanul elutasítja gyermeke beoltását, 331 euró büntetést kell fizetnie. Meg kell jegyezni, hogy a kötelező oltásnak nem a bírság kiszabása a célja, hanem a fertőző betegségek megelőzése. Szlovákiában minden gyermeknek rendelkezésére áll a vakcina, mégpedig ingyen. Eddig megfelelően magas volt az átoltottság és a lakosság védettsége bizonyos betegségekkel szemben. A terhesség alatt különösen fontos az oltás. A női szervezet ugyanis nagy változáson megy ilyenkor keresztül, ami fogékonnyá teszi a fertőző betegségre. A terhesség előtt minden kötelező oltást meg kellene kapnia, mert ezek a magzatot is védik. Legfontosabb a bárányhimlő elleni oltás, ha még nem esett át a betegségen. A terhesség 28-37. hetében minden nőt be kellene oltani influenza, szamárköhögés, tetanusz és krupp ellen. A banális betegségnek tartott influenza is súlyos szövődményekkel járhat mind a várandós nőre, mind a magzatra nézve. 2009-ben Szlovákiában 6 terhes nő halt meg az influenza szövődményeinek következtében. Azok a gyerekek, akiknek anyja a terhesség alatt influenzában betegedett meg, szemmel láthatóan visszamaradtak a fejlődésben. Szlovákia is csatlakozott a betegségmegelőzés és -ellenőrzés európai központjához, amelynek az immunizációs program fejlesztése a célja, s amely kimondja, hogy minél nagyobb lesz az átoltottság, annál kevesebb antibiotikumra lesz szükség. Ezzel pedig meg lehet akadályozni azt, hogy a baktériumok ellenálljanak az antibiotikumnak. (kovács) Ha csökken az átoltottság, támadnak a fertőző betegségek November eleje óta már nem csak Kelet-Szlovákia jut az eszünkbe, ha a kanyaróról esik szó, ugyanis a Nyitrai kerületben az elmúlt napokban egy 17 éves ukrán állampolgárnál és egy 11 hónapos gyereknél diagnosztizálták ezt a fertőző betegséget. Korára való tekintettel a kisgyermek nem kapott védőoltást, de az kiderült, hogy nemrég szüleivel Törökországban járt. A terhesség28-37. hetében minden nőt be kellene oltani influenza, szamárköhögés, tetanusz és krupp ellen.
