Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)

2018-11-23 / 268. szám

6 KÜLFÖLD 2018. november 23.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Új intézkedések a migránsok ellen Washington. Donald Trump amerikai elnök és kormányzata várhatóan új intézkedéseket hoz az illegális migránsok belépé­sének megakadályozására. A The Washington Post című lap úgy tudja, az amerikai belbiz­tonsági minisztérium mától lép­teti életbe a Maradj Mexikóban című intézkedéscsomagot. En­nek értelmében a migránsoknak a határ mexikói oldalán kell megvárniuk kérelmük elbírálá­sát. A kaliforniai San Diegóval szemben, a mexikói oldalon fekvő Tijuanában a Fox televí­zió tudósítása szerint a mig­­ránskaravánnak már több mint 3000 tagja várakozik. (MTI) Szócsata Trump és a főbíró között Washington. Az amerikai bírók pártatlanságán vitatkozott össze nyilvánosan Donald Trump amerikai elnök és John Roberts, az alkotmánybíróság szerepét is betöltő amerikai legfelsőbb bí­róság elnöke. Trump azt állítot­ta: azért buknak el a számára fontos ügyek rendre a kilencedik körzeti fellebbviteli bíróságon, mert Barack Obama előző elnök embere ül a bírói székben. A még George Bush elnök által kinevezett Roberts felháboro­dottan utasította vissza Trump vádjait. „Nincsenek Obama­­bírák vagy Trump-bírák, Bush­­bírák vagy Clinton-bírák” — szögezte le közleményében a legfelsőbb bíróság elnöke. (MTI) Heves német vita a menedékjogról Boriin. Meg kell fontolni, hogy fenntartható-e a politikai üldö­­zötteknekjáró menedékjog megadására a német alkotmány­ban vállalt kötelezettség - vetette fel Friedrich Merz, a német Ke­reszténydemokrata Unió (CDU) egyik lesélyes elnökjelöltje. Ki­emelte, Németország az egyetlen állam a világon, ahol a menedék­jog alkotmányos egyéni alapjog. Merz felvetése azonnal élénk vi­tához vezetett. Bírálták a felve­tést a CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokraták (SPD) és az ellenzéki Zöldek részéről is, ám az ellenzéki és menekültellenes Alternatíva Németországnak (AfD) máris jelezte, hogy az ötlet tőlük származik. (MTI) NATO-tagság az ukrán alkotmányban Kijev. Az alkotmánybíróság nem emelt kifogást az ellen, hogy belevegyék Ukrajna alap­törvényébe az ország törekvését az európai uniós és a NATO- tagság elnyerésére. Az alkot­mánymódosítási törvényjavas­latot Petro Porosenko elnök ter­jesztette be a parlament elé, a törvényhozás pedig szeptember 20-án küldte el előzetes norma­­kontrolira az alkotmánybíró­ságnak. Porosenko azonnal kér­te a törvényhozást, hogy sür­gősséggel tűzze napirendre az alkotmánymódosítást. (MTI) Brexit: szüntelen egyeztetés Megszületett a jövőbeli ELI—brit kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozattervezete May és Juncker: egyre közelebb a britek jövő március végi búcsúja (JASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Megállapodás szüle­tett az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti jövő­beli kapcsolatrendszerre vo­natkozó politikai nyilatkozat tervezetéről - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Európai Bizottság: jelentős előrelépés történt a Juncker-May találkozón. Donald Tusk arról számolt be, hogy az Európai Bizottság tájékoz­tatta, a tárgyalódelegációk szintjén elfogadták a nyilatkozatot, ami poli­tikai szinten is „elvi megállapodást” jelent, ezért most megküldi a szöve­get a brit kilépés után is bennmaradó tagállamok képviselőinek. A hu­szonheteknek alacsonyabb szinten zöld utat kell adniuk ahhoz, hogy a vasárnapi soron kívüli EU-csúcson hivatalosan is az uniós állam- illetve kormányfők elé terjeszthessék jóvá­hagyásra a politikai nyilatkozatot a kiválás feltételrendszerérői szóló, már véglegesített szerződéssel együtt. A tervezet kiszivárgott vál­tozata „ambiciózus, széles körű, mély és rugalmas partnerséget” irá­nyoz elő gazdaságilag és kereske­delmileg, illetve más területeken is. Mint írták, „a felek a lehető legszo­rosabb árukereskedelmi kapcsolat kialakítására törekszenek (..), a Ke­reskedelmi Világszervezet (WTO) előírásainál jelentősen magasabb szintjét kívánják elérni a szolgáltatás­kereskedelem liberalizációjának”. A szöveg szerint a szigetország 2019. március 29-i kilépését követő, ere­detileg 2020 végéig tervezett átme­neti időszak szükség esetén egyszer egy vagy két évvel lenne meg­hosszabbítható. A mostani nyilatkozat ugyanakkor nyitva hagyja az utat afelé, hogy a jö­vőben még tovább mélyüljön a kap­csolat. Politikailag fontos lehet vi­szont az, hogy bekerült a szövegbe: a kapcsolat tiszteletben tartja az Egye­sült Királyság szuverenitását és az EU belső piacának integritását. Magya­rul a britek visszavehetik az ellenőr­zést, áz unió pedig megtarthatja azt, ha a britek bármilyen területen részei maradnak az EU magját adó belső pi­acnak. A jövőbeni viszonyról szóló megállapodás elfogadása nem jelenti azt, hogy minden kérdést megoldot­tak volna a brexittel kapcsolatban. A franciák a halászati jogok fenntartá­sát követelik a brit felségvizeken a brexit után is, a spanyolok pedig a Gibraltár feletti ellenőrzést. Theresa May brit kormányfő szer­da este Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt, de szombaton is visszatér Brüsszel­be, hogy folytassa az egyeztetést. Egyesek azt feltételezik, a brit kor­mányfő az utolsó pillanatban bizo­nyos engedményeket akar kicsikarni az uniótól, amelyek segítenék az egyezmény londoni jóváhagyását, de egyik félnek sincs nagy mozgástere módosításra. Egy névtelenséget kérő diplomata ugyanakkor úgy véleke­dett, hogy nem tervezték volna be a szombati tanácskozást, ha nem mu­tatkozna nagy esély a véglegesítésre. Angela Merkel német kancellár állí­tólag leszögezte, csak akkor utazik vasárnap Brüsszelbe, ha készen áll az aláírásra váró egyezmény. (MTI, hvg) Babis bukását meggátolják a szociáldemokraták Ma kivonulnak az ellenzéki bizalmatlansági indítványról tartandó szavazáskor a parlamentből a kormánykoa­líciós Cseh Szociáldemokrata Párt (ÓSSD) képviselői, ezzel megakadályozzák Andrej Babii leváltását - erről a párt vezetősége döntött. Prága. A bizalmatlansági indít­ványt, amelyről a mai rendkívüli, parlamenti ülésen szavaz a képvi­selőház, az ellenzéki pártok egy ré­sze kezdeményezte az Andrej Babis miniszterelnököt érintő Gólyafé­­szek-ügyben napvilágra került új tények alapján. A Gólyafészek­­ügyben Babis ellen büntetőeljárás van folyamatban az 50 millió cseh koronának megfelelő uniós támo­gatásokkal való visszaélés gyanúja miatt. A hatályos szabályok szerint a bizalmatlansági indítvány elfoga­dásához, tehát a kormány megbuk­tatásához a 200 tagú alsóházi testü­letben 101 szavazatra lenne szük­ség. A bizalmatlansági indítványt benyújtó pártoknak együttesen 92 képviselőjük van, ami kevés a kor­mány megbuktatásához. A cseh kormánykoalíciót a Babis vezette ANO mozgalom és a CSSD alkotja, amelyeknek együttesen 93 képvise­lőjük (78 és 15) van az alsóházban. A kormány Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának (KSCM) tá­mogatásával szerezte meg a nyáron a bizalmat. Vojtéch Filip, a kommu­nista párt elnöke korábban közölte, hogy a mai szavazáson is kiállnak a kormány mellett. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Babis-kormányt ilyen erőviszonyok között az ellenzék nem tudja meg­buktatni. A szociáldemokrata veze­tés a kommunista álláspont ismere­tében hozta meg meglepő döntését. Jan Hamácek belügyminiszter és pártelnök szerint a kormány lemon­dása vagy megbuktatása nem oldaná meg a jelenlegi zavaros belpolitikai helyzetet. „Az egyetlen dolog, ami megoldhatná a helyzetet, a kártyák újraelosztása lenne” - mondta Hamácek az újságíróknak. Megje­gyezte: ha az alsóházban meglenne a háromötödös akarat az előrehozott választás kiírására, amelyhez 120 képviselő igen szavazatára van szükség, „a szociáldemokrácia tá­mogatná a kezdeményezést”. Andrej Babis a szociáldemokrata koalíciós partner döntését csalódás­sal és érthetetlenséggel vette tudo­másul. Szerinte a CSSD csak azért élte túl a tavaly októberi választáson elszenvedett kudarcot, mert kor­mánykoalícióra lépett a választáson győztes ANO mozgalommal. „Azt sem értem, miért fenyegetőiknek előrehozott választással. Alig egy éve volt választás, s akkor a választók már kiosztották a kártyákat” - jegyezte meg Babis. Hangsúlyozta, hogy az általa vezetett ANO mozgalom el­lenzi az előrehozott parlamenti vá­lasztás esetleges kiírását. Milos Zeman államfő, aki hétfőn tárgyalt a miniszterelnökkel, ismét kijelentette: amennyiben mégis meg­bukna a kormány, újra Babist, mint a választáson győztes párt elnökét bíz­ná meg a kormányalakítással. (MTI) Életének 63. évében meghalt Igor Korobov (felvételünkön), az orosz katonai hírszerzés, a GU főnöke, halálát súlyos betegség okozta. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2016 januárjában nevezte őt ki a Katonai Főcsoportfőnökségnek nevezett, nagyhatalmú titkosszolgálat vezetőjévé, s egyben az orosz fegyve­res erők vezérkarának helyettes parancsnokává. A GU kudarcai miatt (Szkripal-ügy, letartóztatott orosz ügynökök) Putyin elnök szeptember köze­pén berendelte magához Korobovot, aki a találkozó után „rosszul lett". (Tasr/ap) Erdogan is Sorost szidja Ankara. Recep Tayyip Erdogan török elnök is beállt azon nacio­nalista politikusok közé, akik So­ros Györgyöt kiáltják ki bűnösnek. A török államfő kijelentette, hogy a magyar származású milliárdos támogatta a Törökországot meg­osztó kormányellenes tüntetéseket - írja a Bloomberg. Erdogan úgy fogalmazott, hogy „a híres magyar zsidó” a felelős az isztambuli Gézi parkban kezdődött 2013-as tünte­téssorozatért. A tüntetéssorozat egy kisebb demonstrációból nőtt ki, amikor egy Isztambul központ­jában található park megszünteté­se ellen tiltakoztak a résztvevők. Erdogan szerint Sorost a „helyi kollaboránsa”, Osman Kavala se­gítette, aki már több mint egy éve börtönben van. A vádak szerint Kavala finanszírozta a tüntetése­ket azzal a céllal, hogy növelje a törökök megosztottságát. Erdogan ezzel a kijelentésével a múlt heti letartóztatásokra adott magyará­zatot. Több mint egy tucat embert, egyetemi professzorokat, újság­írókat tartóztattak le ugyanis a Ka­­valához fűződő állítólagos kap­csolatukra hivatkozva. A kutató­kat azzal vádolják, hogy a tünte­téseken keresztül megpróbálták aláásni a kormány hatalmát. A hírről beszámoló izraeli Haa­­retz lap szerint Erdogan megnyil­vánulása jól beleillik a szélsőjobb­­oldali populisták retorikájába, akik Magyarországtól Olaszországon át az Egyesült Államokig Sorost tet­ték gyűlöletkampányaik céltáblá­jává azért, mert a milliárdos be­fektető liberális ügyek mellé áll. Ebbe a sorba illeszkedik az a Ma­cedónia is, amelynek egykori mi­niszterelnöke, a börtönbüntetése elől most Budapestre menekült Nikola Gruevszki találta ki a Ma­gyarország által is átvett Stop So­ros kampányt. (444.hu, I68ó)

Next

/
Thumbnails
Contents