Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-21 / 266. szám
www.ujszo.com | 2018. november 21. DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 115 Visszakapták a birtokukat, mégsem az övék Huszonhat éve pereskednek jogos örökségükért a szlovák hivatalokkal Szentiványi Móric unokái VRABEC MÁRIA Huszonkét évnyi hivatali halogatás és több mint négy évig tartó pereskedés után visszakapták Szentiványi Móric leszármazottai azt a 250 hektárnyi szántót és erdőt, amely a szlovák restitúciés törvények szerint megilleti őket. NYITRA A bíróság október közepén döntött erről, de a Nyitrai Járási Hivatal föld- és erdőügyi osztálya megfellebbezte a döntést. Az ügy újra visszakerült a hivatalhoz felülvizsgálatra, és ha az talál valamit, amire alapozhatja a panaszát, újrakezdődhet a per. A béládi (Beladice - Aranyosmaróti járás) Szentiványi Móric leszármazottai csak a családi vagyon egy részét kérik vissza, és álmukban sem gondolták volna, hogy az ilyen bonyolult lesz, mert a tulajdonviszonyok teljesen egyértelműek. A béládi kastély és a mintegy háromezer hektáros uradalom tulajdonosa 1948-ig Szentiványi Móric, a mai pereskedők nagyapja volt. Családja a liptószentmiklósi járásbeli Szentivánból (Liptovsky Ján) származik, ősei IV. Béla seregében harcoltak, ezért kapták a nemesi rangot és a birtokokat. Egyikük a fél karját is elveszítette valamelyik ütközetben, a családi címerben látható félkarú harcos őt idézi. A szentiváni birtok urának, Szentiványi Oszkárnak a fia volt Szentiványi Móric. Oszkár édesapja, Szentiványi László feleségével, Jesensky Szidóniával a Bélád melletti Pusztahatárban telepedett le a Jesensky család által 1820-ban épített neoklasszicista kastélyban, amely ma luxushotelként működik. A szentiványiak aranykora A Szentiványi László által építtetett béládi kastélyt fia, Oszkár később kibővíttette. 1874-ben földeket vásárolt a helyi földbirtokosoktól és ezeken 16 hektáros parkot létesített, Fadrusz János tervei alapján pedig családi mauzóleumot építtetett. Volt miből, egy rigai ad-A Szentíványiak kastélya A családi kripta Huszonhat éve harcolnak a család vagyonáért (Képarchívum) mirális lányát, Melindát vette feleségül, akinek a kelengyéje a dédunokák szerint 30 kiló arany volt. A park egy része ma újra régi pompájában látható, 7,25 hektárnyi területet 1982-ben védetté nyilvánítottak, leghíresebb látványossága egy háromszáz éves hársfa. A kastélyban a rendszerváltásig iskola működött, addig úgy-ahogy rendben is tartották, azóta senki nem törődik vele. Eredeti berendezését, az értékes bútorokat, festményeket és könyveket még a háború után szétrabolták, a kriptát is kifosztották. Szentiványi Oszkár fiának, Móricnak az unokái nem is a kastélyt igénylik vissza, csupán a birtokok egy részére tartanak igényt. Csehországban letelepedett Ilona lánya három gyerekével közösen 1992- ben nyújtotta be restitúciós igényét, az ügy azóta húzódik, holott minden feltételt teljesített. A család jogi képviselője, Marek Duran minden kétséget kizáróan bizonyította, hogy a visszaigényelt 250 hektárnyi ingatlan Ilona apjának, Szentiványi Móricnak a tulajdona volt, és 1948- ban államosították. A család birtokában van minden szükséges telekkönyvi kivonat és dokumentum, ezeket az illetékes hivataloknak el is küldték, mégsem kapták vissza, ami jár nekik. Móric lánya, Ilona 2008-ban meghalt, ma az ő két lánya, Éva Dobiásová, Helena Zounová, valamint fia, Milan Jelinek folytatja a harcot a családi örökségért. A monarchia 2000-ben Az unokák már nem ismerték Szentiványi Móricot, a nagybirtokos diplomatát 1945. március 27-én meggyilkolták és meztelenül kidobták a kastély ablakán. Unokája, Éva azt mondja, tudja, hogy falubeli irigyek voltak a gyilkosai, és nem az orosz katonák, mint ahogy elterjesztették, de ma már semmire sem menne vele, ha megnevezné őket. Szentiványi Móricnak nem csak a halála volt szörnyű, életét is tragédiák kísérték. Húga 11 éves korában leesett a lóról és meghalt, Egon öccse korán elveszítette a feleségét és a fiát is, majd a kommunista hatalomátvételt követően lányával együtt Brazíliába menekült. Tassio öccse 23 évesen az első világháborúban halt hősi halált. Móric komoly diplomáciai karriert futott be, 1918-ig Törökországban és Japánban volt katonai attasé. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után Masaryk elnök kormánya megszüntette a nemesi előjogokat, Móric alig ötvenévesen visszavonult a béládi kastélyba és csak a családjának élt. Az új világban nem találta a helyét, még idős fejjel is a monarchiáról ábrándozott. „Olvastam a nagyapa érettségi dolgozatát, amelyben arról írt, milyen lesz az Osztrák-Magyar Monarchia 2000-ben. A fejlemények ismeretében megmosolyogtató a fogalmazvány, ugyanakkor megható is” - mondja az unoka, aki gyermekkorában a béládi rokonoknál töltötte a vakációkat. Felülvizsgál az alperes „A nagynénémnek volt kulcsa a családi kriptától, megmutatta, hol nyugszanak az őseink. Gyakran jártunk a kastélyparkba is, a kertész mindig hozott gyümölcsöt. Nem éltünk abban a tudatban, mekkora birtokokat vettek el tőlünk, de amikor jóváhagyták a restitúciós törvényeket, megfogadtam, hogy visszaszerzem, ami megillet” - mondja Ilona lánya, Éva Dobiásová. A család restitúciós kérvényének azonban érthetetlen okokból máig sem tettek eleget a szlovák hatóságok. Marek Duran, a család jogi képviselője nem is hallott még hasonló esetről, amelyben huszonhat év múltán is ott tartanának, ahonnan indultak. „Ügyfeleim törődni akartak a birtokkal, a hatóságok ebben akadályozzák őket. Októberben ugyan az örökösök j avára döntött a bíróság, de az járási hivatal föld- és erdőügyi osztálya megfellebbezte a döntést azzal, hogy felül kell vizsgálni. Magyarán, ha a hivatal jogászai találnak akár csak egy eljárási hibát is a döntésben, kezdődhet elölről a huszonhat éve húzódó per.” Marek Duran szerint az örökösök készek a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni, és jogos tulajdonukon kívül a hatósági halogatások miatt kártérítést is követelni fognak. a családnak Egy donor több életet A nyugdíjas Is adózik? A Csak Málhái és más semmi Mohai Tamásának vándorlásai Konyhatitkok kollégium módra A kisebbségi autonómia mintaintézménye mszplantáció Szlovákiában 20 éve végezték az első szívátültetést Szlovákiában, azóta a donoroknak hála 300-nál több felnőtt szívbeteg és tucatnyi gyermek kapott új esélyt az életre. S nemcsak szívbetegek. Pozsonyban kezdetben a prágai Juraj Fábián professzor vezette a transzplantációs csapatot a Szív- és Érrendszeri Megbetegedések Nemzeti Intézetében, a szívsebészeti részét pedig Viliam Fischer professzor. Ma a transzplantációs várólistákon jóval többen sorakoznak, mint amennyi az átültetés egy évben. Ki lehet donor? Milyen szervre vár nálunk a legtöbb beteg? Mennyire tudják kezelni a kilökődés problémáját? Hány helyen végeznek Szlovákiában szervátültetést? ► Panaszkönyv: A nyugdíjas pedagógus is adózik? és rádióműsor i\ovefl#0F Keresse a Vasárnap legújabb számát az újságárusoknál! Misariuq)
