Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-16 / 263. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com l 2018. november 16. I 7 Ünnepeljünk! Tény, hogy nem mindenki ujjongott '89 novemberében LAMPL ZSUZSANNA legkisebb gondjuk is nagyobb volt annál 1989 novemberében az akkori közvéleménykutatóknak, akik mellesleg sokkal kevesebben voltak, mint manapság, mint hogy közvélemény-kutatást készítsenek. A lakossághoz hasonlóan ők is azzal voltak elfoglalva, hogy támogassák, szemléljék vagy ellenezzék a történéseket. Mert nem mindenki állt be önként és dalolva a „bársonyos forradalom” zászlaja alá, mint ahogy az sem felel meg teljesen az igazságnak, hogy a „nép” sosem volt olyan „egységes”, mint akkor. Egy három évvel későbbi felmérés szerint az emberek 47 százaléka szimpatizált a történésekkel (11 százalékuk aktív résztvevőként, 35 százalékuk pedig csendes támogatóként). A lakosság 13 százaléka közömbös volt, 10 százaléka pedig ellenezte a változásokat. A többiek túl fiatal koruk miatt nem tudtak véleményt mondani. Persze három évvel később kérdezni az embereket nem ugyanaz, mintha az események forgatagában készült volna a felmérés, és ha leszámítanánk azokat, akik nem tudtak véleményt mondani, talán kicsit módosulna a válaszmegoszlás, de az tény, hogy nem mindenki ujjongott ’89 novemberében. Például az akkori Közvéleménykutató Intézet igazgatónője. Meggyőződéses kommunista, nekem volt tanárnőm (bokros teendői miatt elég sokat hiányzott, de ezzel együtt, vagy talán ezért is, kedveltük), aki később néhány kollégájával együtt megpróbálta feltámasztani a kommunista pártot, de a különféle belharcok miatt ez a próbálkozása kudarcba fulladt. Vagy a körzeti orvosnőnk, aki országgyűlé-si képviselő volt. Egyébként jó orvos, csak a páciensek, mielőtt bementek a rendelőjébe, levették a keresztet a nyakukból, mert attól állítólag dührohamot kapott. Az idő azóta őt is átformálta, minden vasárnap látom a templomban, családostól (de nincs ebben semmi rossz, utóvégre Isten útjai tényleg kifürkészhetetlenek). A 2003-as felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezettek mit vártak a bársonyostól. Leginkább demokráciát és szabadságot (81,6%), az életszínvonal emelkedését (76,9%), a nyugati országok életszínvonalához való közeledést (69,4%), a kommunisták által elkobzott tulajdon visszaszolgáltatását (49,3%), EU-tagságot (37,3%), NATO-tagságot (22,6%). 32 százaléknyian pedig az önálló Szlovák Köztársaság létrejöttében reménykedett. S mit köszöntek novembernek? Főleg azt, hogy megerősödött az emberek személyes felelőssége (73,4%), továbbá a szabadságot és demokráciát (71,4%), azt, hogy megnőtt a munka becsülete (67,6%), újjáéledt a magántulajdon tisztelete (66,6%), az emberek emberségesebbek (48,5%), a tehetségesek és dolgosak több esélyhez jutnak (48,3%), igazságosabb javadalmazásban részesülnek (35,4%) és a politikusok az emberek érdekeit szolgálják (17,1%). Akkor hát ünnepeljünk. Minden rosszat és minden iróniát félretéve, azért van mit. A SZEMÉLYI IGAZOL VANYT, BANKSZÁMLAKIVONA TÓTH! ZA SLUSNÉ SLOVENSKO (Lubomír Kotrha karikatúrája) A világháborútól a kiberháborúig FELEDY BOTOND E gyezmény született a kibertér biztonságáról, 51 ország és több száz cég írta alá Párizsban a dokumentumot, amelynek ugyan nincs kötelező jogi ereje, de legalább jól mutatja, hogy világméretű a baj, és foglalkozni kell vele. Régóta veszekednek az egyes országok és intézmények, cégek, hogy egyáltalán aláírható-e valamilyen kiberegyezmény. Eddig ez nem sikerült, és nem is mindenki akarta, hogy legyen a kiberháborúval foglalkozó dokumentum. Emmanuel Macron elnök a párizsi világháborús centenárium és Béke Fórum ülése alkalmából jelentette be, hogy első körben sikerült megállapodni. De mit tartalmaz a szöveg? Legfontosabb megállapítása, hogy az emberi jogok a kibertérben is érvényesek - ennek majd még örülünk, ha végül kiderülnek a tömeges megfigyelések. Az aláíró országok szorgalmazzák a szellemi tulajdon ellopásának megelőzését, a választásokba való beavatkozás és a rosszindulatú kódok bevetésének elkerülését. Érdekes módon a magánszereplőktől azt kérik, hogy ne alkalmazzák a „hack back”-et, vagyis ne támadjanak vissza a támadókra, ezzel elkerülve, hogy további felhasználók adatai, szolgáltatásai is rossz kezekbe kerüljenek, és az ilyen műveletek miatt végül „felrobbanjon” az egész kibertér. Elvileg egy ilyen egyezménybe nem fog beleremegni a hackervilág, mégis van néhány fontos üzenete. Egyfelől óriási lépés, hogy az államok hajlandók valamit aláimi a legnagyobb vállalatokkal: aFacebooktól a Microsofton át a Siemensig. Ez az a felismerés, amelyre rég szükség volt. A kiberteret egymaguk képtelenek megvédeni az államok, szükség van a globális piaci szereplőkre ugyanúgy, mint a polgárok egészséges kiberhigiénéjére. Másrészt jelképes, hogy az első világháborús évfordulón született a Hárman az ágyban SÁNTA SZILÁRD N agyot ment Robert Fico, miután a nagyvárosok polgárai az urnánál megmutatták, mit gondolnak a pártjáról. Az ellenzéket egy miniatűr buborékba zárta és kipuídcasztotta, az újságíróknak hadat üzent. Azt kifogásolta, hogy az újságírók az önkormányzati választás interpretációjában nem a Smer narratíváját vették át, nem azt emelték ki, hogy a Smer fölényes győzelmet aratott, az ellenzék nem létezik, a függetlenekkel pedig nem kell foglalkozni. Az újságírók a demokráciát veszélyeztetik, folyamatosan hazudnak, félretájékoztatnak - merengett a volt miniszterelnök. Nem is kell tehát csodálkozni azon, hogy az olvasók az alternatív médiát részesítik előnybe - mondja felelőtlenül Fico, akinek már hónapokkal korábban kicsúszott a lába alól a talaj. A rövid videó végére is maradt erős mondat: az újságírók dzsihádot hirdettek a Smer ellen, amely ismét megnyeri a következő parlamenti választást, a komédiás, bohóc újságírókat meg üsse meg a guta. Ennyi az üzenet, amely még mélyebbre lökheti a Smert. A rendkívül színvonaltalan videóüzenetet követően egymást érték az elhatárolódások. A következő támadás célkeresztjében a Tisztességes Szlovákia fiatal civiljei álltak, akiket a Bonaparte lakópark bérlője Soros-bérencnek nevezett, és arra utalt, hogy megfigyeltette minden lépésüket. A luxuslakás bérlője azt jelzi, hogy hatalma van, amellyel visszaél. Ráadásul - ismeretlen személy feljelentése alapján - a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség is rászállt a tüntetések szervezőire, egy nyomozó a civilek magánszámláit szerette volna tanulmányozni. Az összeesküvés-elméletek és megfélemlítés után újabb elhatárolódásfolyam és kínos magyarázkodás jött. Több mint ötszáz újságíró - köztük lapunk újságírói is - tiltakozott Fico támadása, kirohanása ellen. Bátor újságírók nélkül ma nem tudnánk Ladislav Bastemák adócsalásairól, hogyan sikerült Marián Kocnemek évekig megúsznia, hogy vizsgálat induljon ellene, hogy Robert Kalinák segédkezett a vietnámi állmpolgár elrablásában, Robert Fico pedig évekig úgy irányította az országot, hogy létrejött egy csoport, amely a törvények fölött áll - olvasható a nyilatkozatban. A Kuciak-gyilkosság után nem egész kilenc hónappal különösen érzéketlen, arrogáns ez a hangnem. Fico ámokfutása utánjött egy újabb szégyenfolt, az egyik legfőbb közjogi méltóságról kiderült, hogy egy kopipésztes csaló. Andrej Danko egy hónapja gyanús körülmények között titkosított kisdoktorija öt könyvből, dolgozatból kompilált fércmunka, plágium - állítja a Denník N. Lapzártáig a szlovák parlament elnöke nem cáfolta az állítást. Ha a lap állítása igaz, Dankónak le kell mondania, ez védhetetlen, nem lehet megmagyarázni. A Híd Fico kijelentéseitől elhatárolódott, Dankót személyes felelősségvállalásra szólította fel. De hát hol vannak már azok a Híd-szavazók, akik ennyivel nem érték volna be? Ma újra tüntetnek az emberek, úgy, mint 1989-ben. Szeretnének megszabadulni azoktól, akik kisajátítják a hatalmat, fenyegetnek, nem tisztelik a jogállamot, a demokratikus értékeket eltiporják. Békésen tüntetnek, egy tisztességesebb közéletért. FIGYELŐ Nincs más megoldás, csak a lemondás Szlovákia második számú közjogi méltósága hazug csaló, becsapta az egyetemet, ahol tanult, hazudott a nyilvánosságnak, Európának. Nem tehet mást, minthogy lemond a parlament elnöki posztjáról - úja kommentárjában a DenníkN, amely bebizonyította, hogy az SNS elnökének doktori munkája plágium. Pechjére Danko egy éve az élelmiszerek eltérő minősége kapcsán arról szónokolt, hogy nem akar hamisítványokat,, joghurtplágiumokat” látni a szlovák boltokban. Már tudjuk, hogy kisdoktori munkája plágium, csalással szerzett titulust. Ez az „áldoktor” most nem tehet mást, le kell mondania és mindörökre kivonulnia a politikából. (ú) kiberegyezmény. Jelzi, hogy a következő világégés nem a lövészárkokban fog eldőlni, nem légitámadásokkal, hanem részben vagy egészen a kibertérben. Jó lenne, ha ezt a kockázatot az idősebb politikai döntéshozók is végre a megfelelő helyen kezelnék, a kihívás állami szintű értelmezése érdekében. Végül az is beszédes, hogy mint számos fontos nemzetközi egyezményből - klímaegyezmény, nemzetközi büntetőbíróság - az Egyesült Államok ismét kimaradt, Kínával, Iránnal és az oroszokkal együtt. Vagyis az ismereteink szerinti legaktívabb, rendszeres támadásokat végrehajtó országok nem ragadtak tollat, még akkor sem, hogy jogilag nem is kötelezné őket semmire ez az egyezmény. Éppen ezért fontos, hogy Kanada, Uj-Zéland és Nagy- Britannia aláírta - ők az USA legközelebbi szövetségesei, Ausztrália mellett, a globális hírszerző együttműködés, a Five Eyes üzemeltetésében. így ha közvetve is, de lehetnek jogászok, ombudsmanok, jogvédők e három országban, akik hivatkozhatnak az egyezmény létezésére. Született egy kiindulási pontnak alkalmas dokumentum a kibertér szabályozásáról, az államok és a cégek egy szinten működhetnek együtt az online-konfliktusok elhárításában. Jó hú ez nekünk, európai polgároknak, akik az ukrán kibertérben zajló, elrettentő kibertámadásokat évek óta közéből nézzük és szenvedjük el.