Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)

2018-11-16 / 263. szám

KÜLFÖLD 2018. november 16.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Hasogdzsi-ügy: halálbüntetés lehet Brexit: May pirruszi győzelme Heves vitában a brit kabinet elfogadta a kilépési feltételekről szóló megállapodástervezetet Rijád. Az illetékes szaúdi ügyészség halálbüntetést kért öt vádlottra az ország isztambuli fökonzulátusán október elején meggyilkolt Dzsamál Hasogdzsi kormánykritikus újságíró halála miatti büntetőperben. A vádirat szerint az öt vádlott méreginjek­cióval meggyilkolta, majd fel­darabolta a The Washington Post szaúdi újságíróját. Az áldozat maradványait továbbra is kere­sik. Hasogdzsi meggyilkolását az az ember rendelte meg, aki az újságíró hazaszállítása céljából Isztambulba utazó csoport veze­tője volt. A szaúdi trónörökös nem gyanúsított az ügyben - tet­te hozzá az ál lamügy ész. (MTI) Elmarasztalták Oroszországot Strasbourg. Elmarasztalta Oroszországot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), amiért az orosz hatósá­gok 2012és2014 között hétszer is jogsértő módon vették őrizet­be és ítélték el Alekszej Navalnij ellenzéki politikust. Az EJEB tavaly februárban első fokon már kimondta, hogy a hatóságok több ponton is megsértették Na­valnij jogait, az ítélet ellen azonban mindkét fél fellebbe­zett, az ügyet így a másodfokú fórumként működő nagykamara elé utalták, amely tegnap jogerős ítéletében egyhangúlag megál­lapította, az oroszországi eljárás politikailag motivált volt. (MTI) Melania Trump miatt rúgták ki Washington. Menesztették a Fehér Házból Mira Ricardelt, a nemzetbiztonsági tanácsadó helyettesét, egy nappal azután, hogy a first lady, Melania Trump a nyilvánosság előtt szorgalmazta elbocsátását. Elő­ször fordult elő, hogy Melania Trump nyilvánosan rendre uta­sította az amerikai elnök kor­mányzatának egyik tagját. Az amerikai politikában nem gya­korlat, hogy a first ladyk a nyil­vánosság előtt hoznak döntése­ket politikai vagy személyzeti ügyekben. Sajtóértesülések szerint Mira Ricardel a first lady októberi afrikai kőrútjakor összetűzésbe került Melania Trump munkatársaival. (MTI) James Mattis a mexikói határon Washington. James Mattis vé­delmi miniszter és Kirstjen Niel­sen, a belbiztonsági minisztérium vezetője az amerikai-mexikói határhoz látogatott. Mattis vé­delmébe vette a határoknál vég­rehajtott amerikai katonai erősí­tést. A két miniszter a texasi ha­társzakaszhoz vezényelt katoná­kat látogatta meg és megtekintett két menekülttábort is. Mattis szerint a katonák várhatóan 7-10 napon belül befejezik a határvé­delmi erőket segítő küldetésüket. Jelenleg 5800, aktív szolgálatot teljesítő katona állomásozik a két ország határán. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. A brit kormány jóvá­hagyta a brit EU-tagság meg­szűnésének (brexit) feltétel­­rendszeréről szélé megálla­podástervezetet - közölte a kabinet ötérás üláse után Theresa May brit miniszter­­elnök. Az ülést követően teg­nap lemondott a brit brexit­­ügyi miniszter és a munkaügyi miniszter. Rendkívüli EU- csúcs lesz a brit kilépésről november 25-én. Theresa May kijelentette: a kabinet „hosszú, részletes, szenvedélyes vi­ta” után arra a döntésre jutott, Nagy- Britannia fogadja el a dokumentum­tervezetet és a majdani kétoldalú kapcsolatrendszert körvonalazó po­litikai nyilatkozatot. A kormányfő szerint ez döntő jelentőségű lépés, és lehetővé teszi a megállapodás végle­gesítését. Hozzátette: a kabinet dön­tése nem volt könnyű, de ez a döntés szolgálja a legjobban az Egyesült Ki­rályság nemzeti érdekeit. A brit miniszterelnök szerint a Nagy-Britannia előtt álló választási lehetőségek egyértelműek. Az egyik ez a megállapodástervezet, amely teljesíti az EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazás döntését - a re­ferendumon a résztvevők 51,89%-a a kilépésre voksolt -, lehetővé teszi, hogy Nagy-Britannia visszaszerezze az ellenőrzést pénze, törvényei és határai felett és véget vet az EU- állampolgárok megkötések nélküli nagy-britanniai bevándorlásának. A másik választás, hogy London meg­állapodás nélkül hagyja el az uniót, vagy egyáltalán ki sem lép az EU-ból. Még vannak akadályok A tervezettnél jóval hosszabb ka­binetülésen született döntés nem je­lenti a brexit folyamatának végét, mi­vel a kilépési feltételekről szóló ter­vezetről - valószínűleg december el­ső felében - a brit parlament is sza­vaz. Ennek kimenetele nem egy­értelmű. A kormányzó Konzervatív Párt ugyanis a tavaly nyári előreho­zott parlamenti választásokon fölé­nyes győzelem helyett elvesztette ad­digi szűk alsóházi többségét is, és az­óta a vezető észak-írországi britpárti protestáns erővel, a Demokratikus Gruevszkivel Budapest. Telefonon egyeztetett Szijjártó Péter külügyminiszter Ni­kola Dimitrov macedón külügymi­niszterrel csütörtök reggel, a beszél­getés során Szijjártó elmondta, Niko­la Gruevszki volt macedón minisz­terelnök menekültstátusz iránti ké­relme nem politikai, hanem jogi kér­dés. Gruevszki 2006 és 2016 között volt Macedónia kormányfője, a héten adtak ki ellene elfogatóparancsot, mert nem kezdte meg kétéves bör­tönbüntetését, a politikus Budapesten politikai menedékjogot kért a magyar hatóságoktól. A Fidesz máris Soros Györgyöt sejti a köztörvényes bű­nözőként menekülő Gruevszki há­nyattatásai mögött, Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter pedig állítja: minden törvényes, de a részletekről nem hajlandó beszélni. A talány megoldását mindössze azzal az információval segítette, hogy a hazá-Unionista Párttal (DUP) kötött meg­állapodás alapján, a DUP tízfös frak­ciójának külső támogatásával alátá­masztott kisebbségi kormányzásra kényszerül. Szerdán azonban a DUP több magas rangú politikusa, köztük Arlene Foster, a párt vezetője is két­ségeinek adott hangot azzal kapcso­latban, hogy a párt támogatni tudja-e a kilépési feltételekről szóló megál­lapodástervezetet. Konzervatív kilépők A Konzervatív Párt keményvona­las brexittáborának képviselői is rendkívül elégedetlenek a tervezet­tel, annak ellenére, hogy az 585 ol­dalas dokumentum szövegével csak most ismerkednek. A belső ellenál­lás jeleként tegnap benyújtotta le­mondását Dominic Raab, aki eddig a brit EU-tagság megszűnésének fo­lyamatát irányító brit minisztériu­mot (DExEU) vezette. Lépését azzal indokolta, hogy nem tudja , jó lelki­­ismerettel” támogatni a brit EU- tagság megszűnésének feltételrend­szerérői szóló, a kormány által jó­váhagyott megállapodástervezetet. Ugyancsak lemondott Esther Mc- Vey munka- és nyugdíjügyi minisz­ter is, hasonló indokokkal. Raab személyében alig fél éven belül a második miniszter távozik a brexit­­ügyi tárca éléről. Sőt, a kabinetülés után a kormányzó párt több képvi­selője felvetette a kormányfő elleni bizalmatlansági indítvány kezde­ményezésének lehetőségét. A font is megszenvedi a brexit körüli huza­vonát, az év legnagyobb mélyrepü­lésébe kezdett: a dollárhoz viszo­nyított napi árfolyam-ingadozás kö­... és Esther McVey miniszter zel 1,5%-ot ért el. A bizonytalanság közepette a befektetők büntetik a brit bankok részvényeit, tegnap esett a londoni tőzsde indexe. Az EU-polgárok védelme A tervezet egyik legsarkalatosabb pontja, hogy a kétoldalú jövőbeni kapcsolatok feltételrendszerének életbe lépéséig egységes vámtérség jönne létre az unió és az Egyesült Ki­rályság egésze között, vagyis Eszak­­írország ugyanabba a közös vámtér­ségbe tartozna, mint Nagy-Britannia. Ez a tárgyalások egyik legnagyobb horderejű kérdésével, az ír Köztár­saság és Eszak-írország határának majdani ellenőrzésével áll összefüg­gésben. A brexit után ez a 499 km-es határszakasz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámha­Aki inkább távozik: Dominic Raab tárává válik, mivel London ki akar lépni az EU vámuniójából is. A brit kormány alternatív javaslatcsomagja közös szabadkereskedelmi térség létrehozását és ehhez közös szabálygyűjtemény kialakítását ja­vasolta a fizikai áruk forgalmának szabályozására, olyan módon, mint­ha az Egyesült Királyság egésze és az unió „kombinált vámtérséget” alkot­na. A most közzétett szövegtervezet­ből úgy tűnik ki, az Európai Unió ezt elfogadta. Nincs azonban meghatá­rozva végdátum arra, hogy a tervezett vámtérség meddig állna fenn, pedig eredetileg ez is London követelései közé tartozott. A közös vámtérség le­hetséges pótmegoldásként szerepel a tervezetben az ír-északír határellen­őrzés elkerülésére, arra az esetre, ha a A brexit 585 oldalas terve (íasr/ap) brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 de­cemberének végéig tartó átmeneti időszak végéig nem jönne létre átfo­gó megállapodás az Egyesült Király­ság és az unió majdani kétoldalú ke­reskedelmi kapcsolatrendszerérői. A tervezet szerint azok a külföldi EU-állampolgárok, akik az átmeneti időszak végéig törvényesen és életvitelszerűen eltöltöttek 5 évet az Egyesült Királyságban, állandó tar­tózkodási jogosultságot kapnak. A viszonosság alapján ugyanez vonat­kozik az EU-országokban élő brit ál­lampolgárokra. A dokumentum alapján azok a külföldi EU-polgárok, akik az átmeneti időszak végéig még nem töltöttek el öt évet az Egyesült Királyságban, szintén maradhatnak, amíg ki nem töltik az ötéves tartóz­kodási időszakot, és ezután ők is ál­landó letelepedési jogosultságot kapnak. Ez a jog korlátozható lesz azok esetében, akik súlyos bűn­cselekményeket követtek el. Rendkívüli uniós csúcs Rendkívüli csúcsértekezletet tar­tanak november 25-én az Egyesült Királyság uniós kilépésének feltétel­­rendszeréről tervezett megállapodás megkötése érdekében - jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács el­nöke. Az Európai Bizottság és Mi­chel Bamier uniós brexitügyi főtár­gyaló is arról számolt be, döntő elő­relépés történt a találkozó összehí­vásához, miután sikerült „technikai szinten” elfogadni a kiválási szerző­dés tervezetét, és ezt a brit kormány is jóváhagyta. gúnyolódnak Szenátus: Babis távozzon jában korrupciós bűncselekmények­kel bebukó exkormányfö Macedónia határán kívül, egy magyar nagykö­vetségen jelezte szándékát, miszerint Magyarországra jönne és politikai menedékjogot kéme. Az elítélt Gruevszkit és Orbán Viktort ábrázoló plakátok jelentek meg a magyar fővárosban a körözési fotók stílusában. „Wanted Nikola Gruevszki Macedónia exminiszter­­elnöke, bűnöző. Orbán Viktor illegá­lis bevándorlót bújtat” - ez a szöveg szerepel a kép alatt. A volt kormány­fő jó kapcsolatokat ápol Orbánnal. „Magyarország megnyitja határait a menekültek előtt. Csodás...” - írta a Twitterre Michael Roth, a német kor­mány európai ügyekért felelős mi­nisztere. Könnyű felfedezni a gúnyt a posztban, Roth ugyanis Gruevszki Magyarországra szökéséről szóló cikket osztotta meg. (MTI, MaH, Nsz) Prága. A cseh szenátus tegnap olyan határozatot hozott, amely szerint elfogadhatatlan, hogy And­rej Babis kormányfő a nevéhez kö­tődő Gólyafészek szabadidőköz­pont törvénytelen finanszírozása ügyében felbukkant új fejlemé­nyek tisztázásáig a kabinet éíén áll­jon. A határozatot a kormánykoa­líciós Cseh Szociáldemokrata Párt szenátorai is megszavazták. A tör­vényhozás felső háza azt követően hozta meg döntését, hogy a minisz­terelnök szerdán kijelentette, nem hajlandó lemondani, illetve nem volt hajlandó a szenátus előtt meg­magyarázni, miért tartózkodott a Gólyafészek ügyében ugyancsak érintett fia az orosz megszállás alatt álló Krím félszigeten. Babis annyit elismert, hogy fia, ifjabb Andrej Babis a közelmúlt­ban valóban járt a Krím félszige­ten. A politikus szerint azonban út­ja legális volt, és semmi esetre sincs szó emberrablásról, ahogy azt fia egy cseh hírportál tudósításában mondta. „Apám szerette volna, ha egy időre eltűnök. A Gólyafészek ügye miatt” - mondta a Seznam TV-ben bemutatott felvételeken if­jabb Babis, aki apja szerint 2015 óta pszichés betegségben szenved, ezért rejtett kamerával rögzíteni egy ilyen személlyel folytatott beszél­getést - mint mondta - elfogadha­tatlan. Babis úgy véli, az október közepén készített felvétel mostani közlése szándékos időzítésre vall. Holnap lesz az 1989-es bársonyos forradalom évfordulója. A felvételt azért hozták nyilvánosságra most, hogy a november 17-i ünnepségek kapcsán Babis-ellenes tüntetéseket lehessen szervezni - fejtette ki a miniszterelnök. (MTI, ct24) 8J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents