Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)

2018-11-14 / 261. szám

www.ujszo.com | 2018. november 14. KOZELET i 3 Kisebbségi jogokat sürget az EP Nagy József elégedett a szavazás eredményével (Fotó: Európai Parlament) MALINÁK ZSOLT Nagy többséggel fogadta el tegnap az Európai Parlament a nemzeti kisebbségek jogainak uniós garanciájáról szóló jelentést. Nagy József (ÉPP, Híd) jelentéstevő a Facebookon tette közzé a szavazás végeredményét. Strasbourg. Több mint kétharma­dos többséggel, közel 500 szavazattal hagyta jóvá a plénum a Nagy­jelentést. A jelen lévő képviselők 72%-a szavazott igennel. „Ez egy na­gyon határozott üzenet a parlament részéről az Európai Bizottság felé, hogy az a következő EP-választások után mielőbb dolgozza ki a kisebb­ségek jogait szavatoló irányelvet, amelyet a tagállamok majd átültetnek a jogrendjeikbe” - nyilatkozta la­punknak Nagy. Az uniós jog a nemzeti kisebbség fogalmát nem ismeri, csupán kisebb­ségekhez tartozó személyekről, illet­ve ezek jogairól értekezik. A kisebb­ségek kérdéskörét az EU a tagálla­mok illetékességébe utalja. A kisebb­ségi jogminimum elvi jelentősége éppen abban áll, hogy e téren sürget változást. A Nagy-jelentés másik elvi horderejű hozadéka a kisebbségi jo­goknak az Európai Unió általi ki­­kényszeríthetősége lenne a tagálla­mokkal való viszonylatban. Az EP által elfogadott dokumen­tum három nagy területre fókuszál: a kultúrára - ezen belül külön hang­súlyt kap a média az oktatásra és a nyelvhasználatra. A jelenleg meglévő európai ki­sebbségvédelmi jogi eszközök szá­mos esetben nem igazán hatékonyak, éppen azért, mert nem kötelező érvényűek. A kisebbségi jogok sérü­lésének sok esete ismert. „Az elfo­gadott dokumentum alapján az Eu­rópai Bizottság biztosítaná azt a fel­ügyeleti szervet, amelynek hatásköre lenne kikényszeríteni a tagállamok­kal szemben a kisebbségi jogokat. A kisebbségi jogminimum a kisebbségi jogok minimális uniós szintjének ga­ranciáján túl egyúttal azt is jelentené, hogy egy adott tagállamban a már el­értjogokat nem lesz szabad csökken­teni. Tehát ott, ahol a kisebbségek több joggal rendelkeznek más orszá­gokhoz képest, ezek a »többletjo­gok« is szavatosságot kapnának” - mondta el kérdésünkre Nagy. „Jelenleg jó esély van arra, hogy a jövő évi európai parlamenti válasz­tások után Manfred Weber néppárti csúcsjelölt lesz az Európai Bizottság elnöke. Az ő részéről komoly szán­dék van a kisebbségek identitását erősítő európai politikai kurzus foly­tatására” - tájékoztatott a jelentéste­vő. „A mai összetétel alapján úgy lá­tom, hogy az uniós törvényalkotási folyamat végén az Európai Tanács­ban is meglenne a támogatottsága az anyagnak. Szinte mindenki egyetért abban, hogy uniós szinten kell oldani a kisebbségi jogok kérdését. Ezzel egyrészt elkerülhetők olyan kisebb­ségi konfliktusok, amelyek vissza tudnak ütni az unióra is, láttuk pél­dául a katalóniai eseményeket. Más­részt érdemes belegondolni, hogy példának okáért Pellegrininek is könnyebb volna a saját szavazói előtt elfogadtatni a kisebbségi jogok kiter­jesztését Szlovákiában, ha erre uniós irányelv kötelezi Szlovákiát, mint ha nem. És így a kisebbségi jogok ki­harcolása sem kell, hogy örökös po­litikai alkudozás tárgya legyen, ami­ért cserébe a koalíciós partnerek min­dig valamit elvárnak” - helyezte ha­zai vonatkozású összefüggésekbe a jogminimum hozadékait Nagy. Vádemelés az ukrajnai szlovák szakadár ellen A Nemzeti Bűnüldözési Ügy­nökség (NAKA) terrorellenes egységének nyomozója vádel­járást indított Mário R. ellen fegyveres harcokban való sze­repvállalásért Ukrajna területén. Ez az első olyan eset, amikor egy, a szakadárok oldalán harco­ló szlovák állampolgár ellen a szlovák hatóságok vádat emel­nek más ország Területén szerve­zett fegyveres csoport tagjaként, harci tevékenységben való rész­vétel bűncselekménye miatt. Ha a vád bizonyítást nyer, az elítélt kettőtől nyolc évig teijedő sza­badságvesztésre számíthat. A rendőrség közlése szerint Mário R. legkésőbb 2015 júliusa óta egészen mostanáig harcolt Don­­baszban az ukrán hadsereg ellen. Nem sokkal a kelet-ukrajnai háború kirobbanása után meg­jelentek az első hírek az orosz­barát szeparatisták oldalán har­coló szlovákokról. A tvno­­viny.sk portál már 2014 nyarán beszámolt a besztercebányai Mário Reitmanról, akit koráb­ban különböző ügyek - autólo­pás, súlyos testi sértés - miatt többször is elítéltek. Összesen néhány tucatra tehető a kelet­ukrajnai harci cselekményekben a szakadárok oldalán részt vál­laló szlovákok száma. Néhá­­nyan a harcokban vesztették életüket, (mzs, TASR, Tvnoviny.sk, Ak tuality.sk, Dennikn.sk) Az ellenzék a koalíció sarkát tapossa A parlamenten kívüli ellenzék MatúS Vallónak (jobbról) köszönheti a jó eredményt (Tasr fotó) ÖSSZEFOGLALÓ Az ellenzéki pártok jelöltjei cseknem ugyanannyi szavazatot kaptak az idei önkormányzati választáson, mint a koalíciás pártok képviselői - derült ki a Denník N napilap elemzéséből. Pozsony. Robert Fico (Smer) va­sárnap kijelentette, hogy az önkor­mányzati választás gyakorlatilag a pártja sikerével zárult, hiszen a megválasztott polgármesterek 20,38 százaléka a Smer színeiben indult, további 8 százalékukat pe­dig olyan koalíció támogatta, amelynek a Smer is tagja volt. Eh­hez képest az ellenzéki pártok pol­gármesterei jócskán elmaradtak: azok közül, akiket egyedül az SaS támogatott, mindössze 0,24 száza­lékukat választották meg. A Sme rodina jelöltjeinél ez az arány 0,37, az OEaNO képviselőinél pedig csak 0,03 százalék. A legerősebb ellen­zéki pártnak a KDH bizonyult: a megválasztott polgármesterek 5,4 százaléka képviselte a párt színeit. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy ezek az értékek csak azokra a pol­gármesterekre vonatkoznak, akik egyetlen pártot képviseltek, nem számolták bele azokat a győztese­ket, akik kettő, vagy több ellenzéki párt támogatását élvezték. Fico en­nek ellenére magabiztosan nyilat­kozott. „Most megmutatkozott, hogy az ellenzék tulajdonképpen nem is létezik, és ennek a kormány­nak nem létezik alternatívája. Az egyetlen valós ellenzéki erőt a KDH képviseli” - jelentette ki a volt mi­niszterelnök. Alapos elemzés Ennek apropóján a Denník N a brünni Masaryk Egyetem munkatár­sának segítségével készített egy elemzést. Megvizsgálták, hogy konkrétan hány szavazatot kaptak az ellenzéki és mennyit a koalíciós pár­tok színeiben induló polgármesterek, attól függetlenül, nyertek-e az adott településen. Az eredmények azt mu­tatják, hogy a koalíciós pártok össze­sen 460 ezer szavazatot értek el, az el­lenzékiek pedig 430 ezret, vagyis mindössze 30 ezer szavazattal keve­sebbet. Ez az arány már magába fog­lalja azoknak a jelölteteknek a sza­vazatait is, akik kettő vagy több párt színeiben indultak. A független jelöl­tek egy külön kategóriát alkottak, ők összesen 1,1 millió szavazatot kap­tak. A függetlenként feltüntetett, de a valóságban valamilyen párt támoga­tását élvező jelölteket is a függetle­nek közé sorolták az elemzők. Kisebb különbség A pártok szempontjából így is a Smer győzött, 166 306 szavazatot szereztek a polgármestereik. Az SNS-szel alkotott koalíciójuk támo­gatottjai szintén sikeresnek bizo­nyultak, mintegy 80 ezer voksot kaptak. A nemzetiek egyedüli je­löltjeire ehhez képest csak nagyjá­ból 64 ezer ember voksolt. A Híd színeiben induló polgármesterek csaknem 48 ezer szavazatot kaptak. Parlamenten kívül Az ellenzék összesített szavazata­in a parlamenten kívüli pártok jelölt­jei lendítettek nagyot. A KDH több szavazatot szerzett, mint az SNS, konkrétan 78 648-et. A Spolu és a Progresívne Slovensko közösen 58 A polgármesterjelöltekre leadott szavazatok pártok szerint 1. Független jelöltek 1151685 2. Smer 166 306 3. Smer-SNS 79360 4. KDH 78684 5. SNS 64 202 6. Progreslvne Slovensko-Spolu 58 578 7. MKP 58112 8. Híd 47934 9. SaS-KDH-MKP-NOVA-OKS 29157 OLANO-SaS-Sme rodina 10. -KDH-OKS-Nova 27689-Zmena zdola-DÚ 11. Spolu 24818 • Forrás: Denník N 578 voksot kapott - főleg a Pozsony­ban megválasztott Matús Vallónak köszönhetően —, az MKP pedig 58 112-t. Az SaS és az OEaNO csak a közösen indított polgármesterek ese­tében bizonyult erősnek, viszont így is jócskán elmarad a kisebb pártok szavazataitól. Alojz Hlina, a KDH elnöke elé­gedett volt a szerzett szavazatokkal. Elmondása szerint Fico úgy próbál­ja értelmezni a választás eredmé­nyeit, hogy az a Smert tüntesse fel jó színben, azonban a párt már szét­­hullóban van. „A Smer haldoklik, és ezen már nem tudnak segíteni” - je­lentette ki Hlina. Eubomír Galko, az SaS parlamenti képviselője hasonló véleményen van, mint a KDH el­nöke. „A Smer vereséget szenve­dett a választáson. Erről tanúskodik az is, hogy Fico változtatni szeretne a választás módszerén, és bevezet­né a cseh modellt” - jelentette ki Galko. (nar, Denník N) Párt Szava­zatok száma

Next

/
Thumbnails
Contents