Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-13 / 260. szám
6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2018. november 13. I www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nem csökken a hitelek vonzereje Pozsony. A hitelfelvétellel kapcsolatos szabályok szigorítása ellenére Szlovákiában csak az elmúlt egy évben 2,5 milliárd euróval nőtt a lakáshitelek összege, szeptember végére elérve a 26,5 milliárd eurót -derül ki a jegybank legfrissebb felméréséből. Eszerint a lakáshitelek piacán a Szlovák Takarékpénztár vezet, amely a 26,5 milliárdos hitelállomány csaknem 28 százalékát tudhatja magáénak. A sorban az Általános Hitelbank (VÚB) következik 20,4 és a Tatra banka 14,3 százalékkal. (TASR) Nay: ráncfelvarrás az üzletláncon Pozsony. 20 évvel Közép-Európa akkoriban legnagyobbnak számító műszaki szaküzletének átadását követően a Nay üzletlánc most ráncfelvarrást hajtott végre pozsonyi (Zlaté Piesky) boltján. A teljes rekonstrukció, a nagyobb alapterület mellett a nap 24 órájában működő csomagkiadó rendszert helyeztek üzembe, interaktív digitális képernyő révén válogathatnak a vevők a termékek közül, továbbá 5 euró ellenében az esti órákban is házhoz szállítják a megvásárolt terméket, ahol azt be is üzemelik. A Szlovákiában forgalmazott műszaki termékek piacából 23,4%-os részesedést kihasító társaság a jövőben a többi boltjában is fokozatosan bevezeti a felsorolt műszaki újítások nagy részét. (shz) Olajtermelők: túl olcsó az üzemanyag Bécs. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) az olajtermelés visszafogására készül, hogy megállítsa az energiahordozó árának a csökkenését—mondta Mohammed Hamad A1 Rumhi ománi olajügyi miniszter. Az OPEC-tagállamok szakminiszterei december 6-án és 7-én találkoznak Bécsben. A Szlovákia számára is mérvadó északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti (159 liter) ára az októberben elért négyéves csúcs óta csaknem 20 százalékkal csökkent. Múlt pénteken a Brent ára április óta először esett vissza 70 dollár alá. (TASR, MTI) aktuális KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8756 CT Lengyel zloty 4,2968 Cseh korona 25,942 CT Magyar forint 321,72 Horvátkuna 7,4270 Q Román lej 4,6575 Japán jen 128,20 CT Svájci frank 1,1368 Kanadai dollár 1,4873 Q USA-dollár 1,1265 VÉTEL - ELADÁS Privatbank! 1,16-1,11 26,56-25,26 OTP Bank 1,19-1,09 27,05-24,77 335,35-307,08 Postabank 1,17-1,10 26,69-25,14 334,11-308,41 Szí. Takarékpénztár 1,17-1,10 26,57-25,14 335,73-306,81 Tatra banka 1,17-1,10 26,73-25,07 334,49-307,83 CSOB 1,16-1,11 26,58-25,26 Általános H italbank 1,16-1,09 26,75-25,19 336,27-307,31 első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) A mohi forgatókönyv szerint épülhet Paks II. A paksi atomerőmű bővítése ellen a környezetvédő szervezetek is hevesen tiltakoznak (TASR/AP-felvétel) Pozsony/Budapest. A mohi atomerőmű harmadik és negyedik blokkjának a sorsára juthat a magyarországi Paks II. atomerőmű. A szerződések megkötésekor még 2023-as átadást ígért a magyar kormányzat, de úgy tűnik, már a miniszterelnök, Orbán Viktor is beletörődött abba, hogy a projekt átadása kitolódhat. Szlovákiának már van tapasztalata a „soha véget nem érő” erőműépítéssel. A mohi atomerőmű 3. és 4. blokkját ugyanis eredetileg még 1987-ben kezdték el építeni, a rendszerváltást követően azonban leálltak az építkezéssel. Az olasz Énei 2006-ban jutott hozzá a Szlovák Villamos Művek 66%-os részvénycsomagjához, és a szlovák áramtermelő többségi tulajdonosaként 2008-ban látott hozzá a 3. és 4. blokk befejezéséhez. A két blokkot 2013- ig szerették volna üzembe helyezni, azonban az átadás időpontját az elmúlt években többször is későbbre halasztották. Peter Pellegrini kormányfő legutóbbi nyilatkozata szerint a harmadik blokk átadására 2019 második negyedévében kerülhet sor, a negyedik blokk átadását 2020 második negyedévére tervezik. Ezzel párhuzamosan folyamatosan nőttek a költségek is: míg 2008-ban azzal számoltak, hogy 2,8 milliárd euróból megépülhetnek az új blokkok, az aktuális költségvetés 5,4 milliárd euróval számol. A legfrissebb hírek szerint hasonló sors vár a paksi atomerőmű bővítésére is. Az erőmű bővítésében részt vevő szakemberek köreiben egyre többször merül fel, hogy a blokkokat 2026-2027 helyett csak 2032- ben adják át - értesült a Népszava. A lap szerint nemcsak a kivitelezők, de maga Orbán Viktor is egyre inkább hajlik a későbbi átadás felé: oroszországi látogatása során azt mondta, a határidők másodlagosak, és bár igyekeznek ezeket betartani, a beruházás rengeteg technikai kérdést vet fel, mint például a különböző szabványok, előírások, és az unió Oroszország számára eddig még nem ismert bürokratikus gyakorlata. Korábban a kormányzat mindig azt hangsúlyozta, hogy a beruházás időre elkészül, most viszont inkább a minőségre fókuszálnak. Négy éve, a magyar-orosz államközi szerződés aláírásának napjaiban a kormány az első blokk tekintetében még 2023-as átadást ígért, a megállapodásról szóló törvény ugyanakkor erre nem tartalmaz konkrét időpontot. így az időpont egyre inkább kezdett kitolódni, tavaly év végén, amikor az EU minden engedélyt megadott a beruházáshoz, a kormányzat Brüsszelre mutogatva már 22 hónapos határidőmódosulásról beszélt, de miután Orbán is beismerte, hogy az átadás kitolódhat, Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter a parlamentben azt mondta, hogy „igen, lehet csúszás”. A Népszava forrásai szerint a legutóbbi Orbán-Putyin találkozó központi témája is a csúszás volt, a 22 hónapos késést ugyanis mindkét fél megdöbbenéssel nyugtázta. A lap szerint a legnagyobb felelősség a kivitelező Roszatomot terheli, de 30 százaléknyi sara lehet a magyar állam tulajdonában levő beruházónak, a Paks II Zrt.-nek, és kiveszi a részét az engedélyeket kiadó Országos Atomenergia Hivatal is. (mi, TASR) Szlovákia továbbra sem becsüli meg eléggé a szakembereit Szlovákia fordítja a legkisebb összeget a kutatás-fejlesztés támogatására régiónkban. Pozsony. Szlovákiát korábban tömegesen hagyták el a jól képzett szakemberek a magasabb nyugateurópai fizetések miatt. A kormány az elmúlt időszakban ugyan megpróbálta hazacsalogatni őket, egyelőre azonban nem járt sikerrel. „Hogy Szlovákiát tömegesen hagyták, hagyják el a jól képzett szakemberek, azon valóban nincs mit csodálkoznunk, a visegrádi országok közül ugyanis nálunk fordítjuk a legkisebb összeget kutatásra és fejlesztésre” — nyilatkozta Katarina Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb elemzésére hivatkozva. Eszerint Szlovákia 2016-ban bruttó hazai termékének (GDP) csupán a 0,79 százalékát fordította kutatás-fejlesztésre. „Csak összehasonlításképpen: Csehországban ez 1,68, Magyarországon 1,21, Lengyelországban pedig 0,97 százalék” - tette hozzá Muchová, aki szerint azonban a többi visegrádi országnak sincs mivel büszkélkednie, hiszen a 3 százalékos uniós céltól még mind lemaradnak. Szlovákia akkor sem szerepel a legfényesebben, ha a kutatásra és fejlesztésre fordított összeget a la-A kutatásra és fejlesztésre elenyésző pénzösszeg jut (TASR-feivétei) kosság számához viszonyítjuk. Szlovákiában az egy főre számított éves kiadás ez esetben 118 euró, míg például Csehországban 281 euró. A visegrádi országok közül e tekintetben csak a lengyeleket hagytuk le, ahol ez 108 euró. „Ausztriában ezzel szemben az egy főre jutó kutatásfejlesztésre fordított éves kiadás 1255, Svédországban pedig 1537 euró” - mondta Muchová. A Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint Szlovákia az elkövetkező időszakban sem lesz sikeres a szakemberek hazacsalogatásában, ha nem növeli a kutatás-fejlesztésre és az iskolarendszer átfogó reformjára szánt összeget. (mi. TASR)
