Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)

2018-11-09 / 257. szám

8 I KULTÚRA 2018. november 9. I www.ujszo.com Szépen tálalt hazugságok A Bohemian Rhapsody óvatosan kezeli a Queen frontemberének kicsapongó énjét, de nem csak ez a baj vele (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN „Is this the real life? Is this just fantasy?" - tehetnénk fel mi is a kérdést, amellyel a le­gendás Queen-dal, a Bohe­mian Rhapsody kezdődik. Az azonos című életrajzi filmmel ugyanis az a legnagyobb baj, hogy kevesebb benne a valóság, mint a forgatókönyv­írói fantázia. Nehéz szülés volt ez, tulajdonkép­pen nyolc évig tartott. 2010-ben röp­pentek fel az első hírek arról, hogy Sasha Baron Cohen nagyon szeretné eljátszani Freddie Mercuryt, és több stúdióval tárgyal. Aztán képbe került producerként két Queen-tag, Brian May és Roger Taylor, akikkel Cohen nem tudott megegyezni a hangvételt illetően, ezért 2013-ban kiszállt a projektből. Most, hogy már láttuk a filmet, sejtjeni véljük, mi lehetett a vita tár­gya: a zenészek ki akarták hagyni a történet rázósabb részeit. A további marakodásról és a megbízhatatlan rendező miatti forgatási kényszer­­szünetről sok helyen olvashattak (nálunk is), úgyhogy inkább essék szó a stáb másik fontos tagjáról. Miután az első változat forgató­könyvíróját kirúgták, az az Anthony McCarten kezdett el dolgozni a sztorin, aki nem egy életrajzinak szánt filmből csinált már hazug tün­dérmesét. Legkártékonyabb téte­­ménye talán A mindenség elmélete című, Steven Hawking életéről szó­ló film, amelyben a főszereplőt Ed­die Redmayne játszotta zseniálisan, meg is kapta érte az Oscart. Nos, Rami Malek is elképesztő hi­telességgel alakítja Freddie Mercu­ryt, a néző néha el is felejti, hogy nem a rocksztárt látja a vásznon, és a ban­da többi tagját játszó színészek is a Gwilym Lee és Rami Malek megszólalásig hasonlítanak a zené­szekre. Az operatőr is kiváló, a dísz­letek, a jelmezek, a vágás úgyszintén. De ez a szkript sajnos menthetetlen. Olyan ordas klisék vannak benne, hogy az ember nem tudja, sírjon vagy nevessen. Szakítás szakadó esőben, a koncertek helyszíneit jelző röpködő feliratok városnevekkel, ellensége­sen villogó vakuk egy sajtótájékoz­tatón, szerelmes összebúj ás a frissen tervezett Queen-logó mellett, egy­mással farkasszemet néző vetélytár­­sak, „beszélgetés” cuki macskákkal, konzervatív család az ebédlőasztal körül, fiacskája sikerének örülő anya a tévé előtt premier plánban, szóval minden, amit a hasonló tematikájú filmek hatásfokozása érdekében Hollywood kikísérletezett. A legtöbb dialógus olyan, mintha szappanope­rát néznénk, vagy legalábbis egy ala­csony korhatáros, családi filmet. A legbántóbb azonban Freddie Mercury karakterének kezelése. Sejthető, hogy a Queen frontembere érdekes, összetett egyéniség volt, extravagáns sztár és kétségekkel teli, vívódó ember, elképesztő kreativi­tással, biszexualitással, kokainos or­giákkal és könnyen sebezhető lélek­kel, valamint figyelemre méltó hu­morérzékkel. Élete, halála, világ­sztárra válásának története akkor is érdekes lett volna, ha nem tömik tele a forgatókönyvet meg nem történt eseményekkel. Hadd ne soroljam, mi mindent ferdítettek el a hatás kedvé­ért, de három példa azért álljon itt. Freddie nem egy kis klubban ismer­kedett meg az akkor Smile néven ze­nélő többiekkel, hanem sokáig a banda körül mozgott, és élettársával, Maryvel sem ott és akkor találkozott. Továbbá nem 1985-ben, a legendás Live Aid-koncert előtt mondta meg a többieknek, hogy AIDS-es, hiszen akkor még semmi nyoma nem volt a betegségének. A másik három zenészről egyéb­ként szinte semmit nem tudunk meg, ők papírmasé-figurák maradnak. Csak egy példa: amikor Roger meg­látogatja Freddie-t új házában, ahol minden macskának külön szobája van, a főhős marasztalja őt ebédre, mire Roger egy tőmondatban közli, Ismét eladó lesz a dzsessz Kassán Kassa. Három egymást követő novemberi szombaton zajlik a Fő utcai történelmi városháza szín­háztermében a 28. Jazz For Sale fesztivál. Ez a rendezvény mára beágya­zódott a Visegrádi Napok ese­ménysorozatába. Ezért a hazai előadók és zenekarok mellett el­sősorban cseh, magyar és lengyel fellépőket hívnak meg a szerve­zők, de időről időre más nemzetek Mike Stern november 24-én lép fel Kassán (Képarchívum) zenészei is felbukkannak a szín­padon, „visegrádi” kollégáikkal közös projektekkel. Az első estén, azaz holnap a cseh Energit és a népzenészekkel ki­egészített hazai AMC trió mellett Magyarország egyik legismertebb dzsesszdobosa, Borlai Gergő ér­kezik nemzetközi projektjével, a francia Hadrian Feraud basszus­­gitáros és az amerikái Scott Kin­sey billentyűs társaságában. November 17-én a Kassára rendszeresen visszajáró Kalte­­necker Zsolt zongorista lép fel, ezúttal Markó Adám dobossal, valamint a legendás lengyel dzsesszénekesnő, Anna Maria Jopek zenekarával, a Kroke-val. A harmadik szombatra, novem­ber 24-re időzítették az egész fesztivál legnagyobb húzónevét, Mike Stemt. Az ezerarcú amerikai gitárvirtuóz ezúttal egy fiatal len­gyel zongorista, Lukasz Pawlik társaságában koncertezik Kassán. Ugyanaznap népesíti be a színpa­dot nagyzenekarával, a CZ-SK Big Banddel hazánk egyik legelis­mertebb dzsesszgitárosa, Matús Jakabé ic. (juk) PENGE Részarány A Szlovákiai magyar szép irodalom című antológiát a Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMIT) adja ki évről évre, és minden bizonnyal ez a szlo­vákiai magyar könyvkultúra legvita­tottabb kiadványa. Bár az utóbbi években kiváló szakemberek szer-NAGY CSILLA KRITIKAI ROVATA kesztik (2018-ban például Hizsnyai Zoltán és H. Nagy Péter), nem sikerül olyan kötetet létrehozni, amely meg­nyugtató módon tudná színre vinni a régió kortárs beszédmódjait. Az elképzelés a magyar irodalom egészéből merítő, szemléző antoló­giák logikáját követi (pl. Szép ver­sek; Körkép; Az év versei; Az év novellái). Ám mivel ez az antológia kizárólag a SZMIT-tagok előző évi munkáiból válogat, jóval kisebb merítéssel dolgozik. Sem a lírai, sem a prózai termés nem tud évről évre önálló kiadványban megjelenni, így a magyarországi könyvek eredeti elve - adjunk képet az aktuális ten­denciákról - sem tud érvényesülni. A szerzők neve ábécérendben sze­repel, ez esetlegessé teszi a műfaji elrendezést, és az egyes szerzőktől közölt szövegek mennyisége - idén is - sajátos logikát mutat. Bosszan­kodva, de túllépünk azon, hogy Csehy Zoltán, Polgár Anikó és Mi­­zser Attila évről évre kimarad, sőt, idén már Szászi Zoltán is (Csehy és Polgár szakmai okokból néhány éve letiltotta a szövegei közlését, Mi­­zserrel nem vették fel a kapcsolatot, Szászit pedig egyszerűen nem vá­logatták be a szerkesztők). Azonban rögtön szembesülünk a ténnyel, hogy cserébe Feliinger Károlytól 13, Z. Németh Istvántól pedig 9 cí­met találunk, amelyekből jó néhány nélkülözhető lenne (viszonyítás­ként: Varga Imre 10, Németh Zoltán 8, Tőzsér Árpád 5 művel szerepel). Pozitívum, hogy több, pályája elején álló, önálló hanggal rendelkező (Nagy Hajnal Csilla, Fekete Anna, Forgács Péter, Csillag Lajos, Gyu­­rász Marianna, Plonicky Tamás), illetve a hangját még épp alakító, de ígéretes (Mázik Orsolya, R. Nagy Krisztián, Tóth Lilith Viktória) köl­tő és író is teret kap, ám valamiért kimarad Mellár Dávid, Kozmár Klára, pedig ez a megjelenés az FILMKOCKA Bohém rapszódia ■ Eredeti cím: Bohemian Rhapsody ■ Szlovák cím: Bohemian Rhapsody ■ Angol-amerikai zenés életrajzi dráma, 2018,134 perc ■ Rendező: Bryan Singer ■ Forgatókönyv: Anthony McCarten ■ Operatőr: Newton Thomas Sigel ■ Szereplők: Rami Malek, Lucy Boynton, Joseph Mazzello, Mike Myers, Ben Hardy, Aidán Gillen, Gwilym Lee, Tom Hollander A film előzetesét megnézhetik az u|szo.com-on. hogy nem lehet, hiszen várja őt a fe­lesége és a gyerekek. Nos, róluk ad­dig nem esett szó, és később sem fog. A Queen zenéjének ünneplésére azonban kiválóan alkalmas ez a film, tulajdonképpen a zene viszi előre, az teszi szórakoztatóvá. Maguk az alko­tók is érezhették ezt, mert a végén szinte egy az egyben reprodukálják a bombasztikus Live Aid-fellépést - egy további hazugsággal megfejelve, ami addigra már szinte nem is fáj: a zenekar nem akkor alakult újjá, mert nem igaz, hogy feloszlott Freddie szólólemeze miatt. A Wembley-ben, a csúcsponton be is rekesztik a történetet, pedig hol volt még a vége!? A két executive pro­ducer anno megmondta, mi a cél: a Queen örökségének megőrzése. Nos, ez sikerült, tényleg jó nézni Rami Maleket, ahogy életre kelti Freddie Mercuryt, és jó hallgatni az ütős da­lokat. Életrajzi filmnek azonban nem tekinthető, mert finomkodó, óvatos, felszínes, megváltoztatja, illetve ki­színezi a valóságot, a korszakról pe­dig vajmi keveset tudhatunk meg be­lőle. Ä Bohemian Rhapsody fontos film is lehetett volna, de csak látvá­nyos film lett. egyik legérdekesebb esemény a ré­gió irodalmában. Mindenesetre változtatni kellene: a struktúrán, a koncepción, a mód­szertanon. Itt az idő (sőt, évek óta ideje van a változásnak). Szlovákiai magyar szép irodalom 2018, SZMÍT, Dunaszerdahely, 2018 Értékelés: 4/10 / A "7 r n Szlovákiai magyar Olu irodalom 5 fi Kil tM H

Next

/
Thumbnails
Contents