Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)

2018-11-09 / 257. szám

www.ujszo.com | 2018. november 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Villamos és villantás Tímmunka és női kéz, intelligens férfi és amit még ígérni lehet LAMPL ZSUZSANNA T jra választunk. Én is szem-Ulélgetem, hogy kire és miért lenne érdemes szavazni. Az egyik jelölt azt üzeni: „Nem politizálok, segítek!” Ezjól hangzik, mert arra az elteijedt véleményre játszik rá, mely szerint a politika piszkos dolog, ő pedig nem foglal­kozik ezzel a kátyúval. O inkább se­gít, ami, ugye, tiszta és becsülendő dolog. Szóval jól hangzik ez az üze­net, de nekem nem tetszik, mert nem igaz. A polgármesterek és képvise­lők ugyanis közéleti szereplők, és a közéletben való tevékenység egyen­lő a politikával. Vagyis e téren poli­tizálás nélkül segíteni sem lehet. A következő jelölt azt hirdeti, hogy védi a polgárok jogait. A kér­dés, hogy kicsoda. Ugyanis a plakát egyik oldalán ő, a másikon egy ku­tya látható. Gyönyörű, kék szemű állat. Az ő őrző-védő szolgálatáért tűzbe tenném a kezem. Aztán vannak, akik a tapasztalatra és stabilitásra esküsznek, mások meg a változásra. Az előbbiek foly­tatni szeretnék eddigi munkájukat, az utóbbiak pedig szeretnének az előbbiek helyére ülni. Mindkettőt értem, de ez valójában az ő dolguk, nem az enyém. Engem inkább az érdekel, mit csináltak eddig, illetve mit csinálnának ajövőben. Ajelöltek következő csoportja a csapatmunkát hangsúlyozza. Hát én már rosszul vagyok, amikor azt a szót látom, hallom, hogy „tím”. Külön kedvenceim azok a plakátok, amelyeken mások ajánlgatnak va­lakit. Például azért, mert intelligens („Szeretem az intelligens férfiakat, ezért választom XY-f’, üzeni a ké­pen látható hölgy). Vagy azért, mert „kell a női kéz”. Vagy azért, mert „egyesíti a jobboldalt”. Ami szuper, de engem igazán az fogna meg, ha valaki a magyarokat is egyesítené, már ahol (még) élnek. Egyébként számomra, mivel Po­zsonyban lakom, a tömegközleke­désjavítása a legfontosabb téma. Ezt is többen ígérik. Áttanulmá­nyoztam az ígéreteiket, hát, az egyiknek szerintem fogalma sincs a dologról. Olyannyira, hogy a járművek tisztaságával szeretne foglalkozni. Miközben nem ez a gond, hanem az, hogy Pozsonyban a túl sok autó miatt mindennaposak a dugók, ráadásul a meggondolatlan sofőrök miatt folyton balesetek tör­ténnek, és akkor a tömegközlekedés sem tud haladni. Mint például teg­nap, amikor a buszállomásról a szokásos 50 perc helyett másfél óráig tartott a hazaút. Ami egyéb­ként körülbelül 15 kilométer, és a közlekedési vállalat internetes ke­resője szerint 28 perc. Na, esetleg álmomban. Az is érdekes, hogy az elkövetke­ző négy évben az egyik jelölt 30 villamost venne, a másik meg 75-öt. Az én lakónegyedembe viszont egyik sem tervez gyorsbuszos köz­lekedést, pedig csak két busz jár, azok is ugyanazon a vonalon. Akkor most kire szavazzak? Reggel a postaládában találtam egy röplapot, amin a városrészünk­ben induló, egyébként felettébb mutatós hölgy kivillantja a fél mel­lét. Hűha! Talán azt gondolta, hogy a sikerhez nem elég a női kéz, kell hozzá a mell is? (Lubomír Kotrha karikatúrája) Trump külpolitikája nem fog változni Az európai sajtó ellentmon­dásosnak ítéli az amerikai félidős választások eredmé­nyét. főbb lap óva int attól, hogy az európai hatalmak tévesen Donald Trump elnök vereségeként értékeljék a történteket. A Trump miatt már így is feszült transzatlanti viszony még további eróziójához vezetne, ha az európai hatalmak az eredményt az általuk képviselt ügyek előmozdítására próbálnák kihasználni - írta a The Times. A brit napilap szerint egyes európai országok például abban re­ménykednek, hogy az amerikai kép­viselőházban többségbe került de­mokratákkal összefogva vissza tud­ják terelni az Egyesült Államokat például a nemzetközi klímaegyez­ménybe, a német külügyminiszter pedig az amerikai importvámokkal szembeni kampány erősítésére szó­lította fel az EU-országokat. Mindez a washingtoni erőegyensúly félreér­tését jelzi, a külpolitika irányítása ugyanis változatlanul és szilárdan Trump kezében marad. A The Times szerint azoknak a külföldi vezetőknek, akik arra szá­mítanak, hogy Trumpnak csak egy elnöki időszaka lesz, újra kell gon­dolniuk álláspontjukat, Trump ugyanis valószínűleg indul a 2020-as elnökválasztáson, és a jelenlegi helyzet alapján nyerhet is. Á Vedomosztyi című orosz gaz­dasági napilap úgy vélekedett, hogy Oroszország számára a félidős vá­lasztások eredménye semmilyen esetben nem jelentett volna nagy változást. A demokraták megerősö­dése nyomán arra lehet számítani, hogy még nehezebbé válik Moszkva és Washington kapcsolatainak hely­reállítása, viszont csökken a fegy­verkezési verseny esélye. A Kommerszant arra számít, hogy az amerikai végrehajtó és törvény­hozó hatalom közötti szembenállás felerősödése együttjármajd a Trump és Moszkva állítólagos összejátszá­sára vonatkozó vizsgálatok újabb hullámával. A Kongresszussal való megálla­podás elkerülhetetlensége pedig arra kényszerítheti majd Trumpot, hogy feladja az amerikai-orosz viszony normalizálására vonatkozó terveit, amelyek egyébként sem tartoznak a prioritásai közé. (MTI) Nem mész innen..! MARIÁN LEáKO T politikai divat terjed Szlovákiában. Az önkormányzati vá- T * lasztásokon induló jelöltek úgy érzik, ha nyerni akarnak, I akkor a kutyájukat is fel kell rakniuk maguk mellé az óriás- 1 plakátokra. A gyanútlan nézelődő hirtelen azt hiheti, nem is v a gazdi, hanem a kis dög pályázik képviselői posztra. Aztán vannak olyan jelöltek, akik meg nagy kutyaszemeket meresztenek a vá­lasztókra. Ilyen Tomás Drucker is, csak éppen ő nem a választóra vet nagy, hűséges kutyaszemeket. A napokban írt egy dolgozatot a márciusi-áprilisi történésekről és megjelentette azt a Denník N-ben, majd adott egy interjút a Smenek. Persze az inteijút lehetetlen volt nem azzal a kérdéssel indítani, hogy akkor most már árulja el végre, amikor Ján Kuciak meggyilkolása és Robert Kalinák távozása után kinevezték belügyminiszternek, miért is nem váltotta le rögtön Tibor Gáspár országos rendőrfőkapitányt, hanem végül inkább ő fütamodott meg. Az „ezt már számtalanszor elmagyaráztam” válasz természetesen nem elégíthette ki az újságírót, hát megkérte Druckert, magyarázná el még egyszer, lenne szíves. Most sem sikerült. Egyrészt az exminiszter azt fejtegette, hogy nem küldhette el a rend­őrfőkapitányt, „mert az alatt a rövid idő alatt nem találtam elegendő bi­zonyítékot Tibor Gáspár leváltására, hogy ki tudjam jelenteni: igen, le kell váltanom”. A valóság azonban az, hogy Druckemek semmiféle bi­zonyítékra nem lett volna szüksége Gáspár leváltásához, volt arra éppen elég ok. Tudta, látta mindenki, még a vak is. Drucker azt mondja, ő nem látta ezeket az okokat, viszont azt szerette volna, ha a rendőrfőkapitány önként távozik, hogy megnyugodjanak a kedélyek, (véget éljenek az utcai tüntetések). Mivel Gáspár kitartóan vonakodott, Drucker maga mondott le a belügyminiszteri posztról, mert „meg kellett mutatnom, hogyan kell ezt csinálni”, mondja. Ezzel a ver­zióval traktálja a nyilvánosságot tavasz óta. Még a kutya is rosszul lenne tőle, ha beadnák neki. Ha valóban azt akarta volna elérni, hogy megnyugodjanak a kedélyek, de Gáspár ezt képtelen volt felfogni, akkor hogy megnyugodjanak a ke­délyek, simán leválthatta volna. Ehhez persze nem volt mersze. Nyolc hónap elteltével ő maga is bevallotta, hogy Robert Fico és Robert Kalinák ragaszkodott ahhoz, hogy Gáspár a helyén maradjon. Drucker azt mondja, nem volt elég erős felhatalmazása, hogy határozottan lépjen fel, és megoldja a belügy vezetésével kapcsolatos problémákat. Drucker márciusban és áprilisban hivatalosan kinevezett belügymi­niszter volt, vagyis az alkotmány és a törvények mindenre felhatalmaz­ták; olyan változásokat eszközölhetett volna a belügy és a rendőrség ve­zetésében, amilyeneket csak jónak lát. Ám ehelyett nagy, bánatos ku­tyaszemeket meresztett a Smer két alfahímjére, és megfutamodott. És most is ezekkel a kutyaszemekkel magyarázza mindenkinek, aki hajlan­dó meghallgatni, hogy egy belügyminiszter miért is húzza be a farkát. Persze nem érdekes és nem is lényeges, ahogy Drucker elmeséli, hogy nem ő a falkavezér és a meghunyászkodást választotta. Tudjuk nélküle is. Azért térünk csak vissza hozzá, mert a napokban meglebegtette, hogy pártot alapítana, ugyanis legbelül érzi, hogy „mindenkinek, akiben van egy csepp kis felelősség, meg kell próbálnia az életben jobb irányba te­relni a dolgokat”. Az igazság az, hogy Drucker egyszer már pártalapítás nélkül is meg­kapta ezt a lehetőséget az élettől, és teljesen csődöt mondott. Mert mást nem tud, csak szót fogadni a gazdájának. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ Az olasz maffia a menekülttáborokban Az olaszországi menedékkérők el­látására adott napi fejpénzt 35 eu­­róról 19 és 26 euró közé csökkenti a belügyminisztérium. A napi fejkvóta a befogadási köz­pont nagyságától és attól függ, hogy melyik régióban fekszik. Egy 50 fős központban a fejenkénti összeg napi 21,35 euró lehet, egy több mint ezer fos táborban 25 eu­ró. Arról a költségvetési pénzről van szó, amelyet az önkormányzatok fordítanak a területükön befogadott menedékkérők ellátására és esetle­ges integrációjára. A pénzt az ed­digi gyakorlat szerint civil szerve­zetek, szövetkezetek és humanitá­rius tevékenységet végző szerve­zetek pályázhatják meg. Matteo Salvini olasz belügymi­niszter szerint a 35 euró meghalad­ta az EU-átlagot, és a csökkentés után sok „álönkéntes” és a maffia elesik a befogadási pénzekből hú­zott haszontól. „Az igazi önkénte­sek maradnak pályán, és a sok ha­mis egyesület eltűnik. Véget ér az aranyélet, aki eddig az állami mannából élt meg, az most diétázni fog” - nyilatkozta Mateo Salvini. A belügyminiszter arra utalt, hogy az utóbbi időben számos migránstá­­borról kiderült, hogy az erre a célra létrehozott álszervezetek mögé bújva a szicíliai maffia vagy a calabriai 'ndrangheta üzemeltette őket, és ezek a bűnszervezetek tet­ték zsebre a bevándorlóknak átutalt összegeket. Az illetékes belügyi prefektus el­mondta, az összeg csökkentésével a menedékkérők jogai és méltósága nem sérül. Az olasz állam szállást és ellátást biztosít nekik, érkezé­sükkor mindenki higiéniai-egész­ségügyi csomagot és 5 eurós tele­fonkártyát kap. A menekültjogban részesülők olasz nyelvet tanulhat­nak. Az olasz migránstáborokban je­lenleg 145 ezer ember van. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents