Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-31 / 250. szám
4 I RÖVIDEN Elutasították Assange keresetót Quito. Julian Assange, a WikiLeaks oknyomozó portál alapítója szerint Ecuador el akaija venni politikai menedékjogát, hogy kiadhassa őt az Egyesült Államoknak. A 2012 óta a latinamerikai állam londoni nagykövetségén tartózkodó Assange telekonferencián beszélt hétfőn egy quitói bíróságon folyó meghallgatáson. Assange ügyvédjei útján indított keresetet az ecuadori kormány ellen, mert az szerinte „megsérti alapvető szabadságjogait” azoknak a feltételeknek a megszabásával, amelyek az ecuadori diplomáciai képviselet területén szabályozzák a tartózkodását. Karina Martinez bíró a nap folyamán megalapozatlannak ítélte, és elutasította Assange keresetét. Ecuador új házirendet szabott Assange-nak, amelyben óva intették a politikai megnyilvánulásoktól a világhálón, illetve utasították, hogy takarítsa ki a fürdőszobáját, és viselje jobban gondját macskájának, különben elveszik tőle. A szabályzat ezen felül olyan rendelkezéseket is tartalmaz, hogy ki kell fizetnie telefonszámláját és gyógyszereit. A meghallgatáson Assange azt állította: ezek a szabályok arra utalnak, hogy Ecuador ki akarja tenni őt a nagykövetségéről. Mint mondta, Lenin Moreno ecuadori elnök már el is döntötte, hogy elveszi politikai menedékjogát, de egyelőre hivatalosan nem adott utasítást erre. (MTI) Egy nő robbantotta fél magát Tuniszban Tunisz. Többen is megsebesültek Tunisz központjában, amikor egy nő felrobbantotta magát - jelentette a tunéziai állami rádió hétfőn. A tunéziai belügyminisztérium közlése szerint az asszony rendőrautók mellett robbantotta fel magát, és akciójában legkevesebb 8 rendőr és egy civil megsebesült. Az elkövető meghalt. A merénylet a tunéziai főváros egyik közkedvelt bevásárlóutcájában történt. Az AP amerikai hírügynökség azt közölte, hogy egy Kelet-Tunéziából származó 30 éves nő követte el a merényletet, aki nem volt a hatóságok látókörében.Tegnapra kiderült, hogy a robbantó egy munkanélküli akadémikus volt, aki alkalmanként birkapásztorként dolgozott, hogy segítse családját. (MTI, ORF) KÜLFÖLD 2018. október 31. |www.ujszo.com Angela Merkel merész és kockázatos szakítása A kormányfői tisztségről azonban nem mond le, de a jelenlegi lesz az utolsó kancellári ciklusa (TASR/AP-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Párizs. Horst Seehofer, a német Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke szerint kár, hogy Angela Merkel német kancellár nem jelölteti magét újra a pártelnöki posztra, a CDU hamburgi vezetője szerint a kancellár „okos és higgadt" döntést hozott, az ellenzéki FDP szerint a kormányfői tisztségből kellene távoznia Markelnek, az AfD vezetője szerint pártjának is nagy része van a kancellár támogatottságának csökkenésében. Angela Merkel német kancellár hétfőn berlini sajtótájékoztatóján erősítette meg, hogy nem indul újra pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségéért a decemberi tisztújító kongresszuson. A kormányfői tisztségről azonban nem mond le, de a jelenlegi lesz az utolsó kancellári ciklusa. Hozzátette, hogy a következő törvényhozási ciklusban szövetségi parlamenti képviselőként sem kíván dolgozni, és más politikai tisztséget sem vállal. Aláhúzta, hogy a 18. éve tartó pártelnöki munkásságának befejezéséről szóló döntés szakítás eddigi meggyőződésével, mely szerint a kancellári és a CDU- elnöki tisztség összetartozik. Ez a szakítás „merész és kockázatos” - mondta, kifejtve, hogy módosított meggyőződése szerint a két tisztséget korlátozott időre mégiscsak szét lehet választani. Ez pedig lehetővé vált azáltal, hogy belátható időn belül lezárja politikai pályafutását. Angela Merkel döntésének közvetlen előzménye a vasárnapi hesseni törvényhozási (Landtag-) választás, amelyen a CDU ugyan az első helyen végzett és várhatóan folytathatja a kormányzást eddigi partnerével, a Zöldekkel, de 1966 óta a leggyengébb eredményt, 27 százalékot ért el. „Kár. Kimondom kereken, hogy kár” - ezekkel a szavakkal reagált Horst Seehofer a hétfői sajtóhírekre. „Voltak vitáink, de mindig bizalom és kölcsönös tisztelet jellemezte az együttműködésünket. És ennyiben sajnálom, hogy eljött ez a fordulópont” - tette hozzá a bajor pártvezető. Az ellenzéki Szabaddemokrata Párt (FDP) vezetője a kancellári tisztségből való távozásra szólította fel Angela Merkelt. Christian Lindner szerint a pártelnöki pozícióból való távozással „Merkel asszony nem arról a tisztségéről mond le, amelyikről kellene”. A CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországért (AfD) elnöke, Alexander Gualand úgy vélte, pártjának „nagyon sok köze van” a szövetségi kancellár hatalmának csökkenéséhez. A nagykoalíciós partnerNémet Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke méltatta Angela Merkel politikusi tevékenységét. Andrea Nahles emlékeztetett arra, hogy Merkel 18 éven keresztül állt a kereszténydemokrata párt élén, és első nőként töltötte be ezt a tisztséget. „Ez rendkívüli teljesítmény” - fogalmazott Nahles, úgy értékelve: Merkel a sok bírálat ellenére nemcsak kitartott, de pártját megújította, és új vezetési stílust valósított meg. „A CDU köszönettel tartozik neki ezért” - hangoztatta az SPD elnöke. Angela Merkel ismertette: a CDU hétfői vezetőségi ülésén Annegret Kramp-Karrenbauer főtitkár és Jens Spahn egészségügyi miniszter is jelezte, hogy indulni kíván a pártelnöki tisztségért a december 7-én Hamburgban kezdődő kétnapos tisztújító kongresszuson. Tegnap pedig Friedrich Merz, a CDU/CSU egykori közös frakcióvezetője erősítette meg, hogy pályázni akar a CDU pártelnöki tisztségére. A 62 éves jogász és pénzügyi szakértő a párton belüli konzervatívok egyik vezetőjének számít. Merkel hangsúlyozta, hogy nem kíván részt venni az elnökválasztási folyamatban, és kormányfőként kész együttműködni a CDU demokratikusan megválasztott új vezetőjével. Emmanuel Macron francia államfő tiszteletre méltónak nevezte Merkel döntését, hogy fokozatosan visszavonul a politikából. Macron - akinek Merkel legfontosabb európai szövetségese - ugyanakkor úgy értékelte: aggodalomra ad okot Merkel döntése tekintettel a jobboldali erők erősödésére Németországban, illetve Európa-szerte. „Aggódom emiatt, de mindez motivál is” - mondta Macron. „Ha megerősödik a szélsőjobboldal, akkor ez azért van, mert más pártok nem tudnak válaszokat adni az emberek dühére, vagy aggodalmaira”-fűzte hozzá. Hangsúlyozta: ezért van szükség „demokratikus és hiteles válaszra a demagógia minden formájával szemben”. (MTI, ORF) Szélsőjobbos elnöke lesz Brazíliának Brazíliaváros. Jair Bolsonaro szélsőjobboldali jelölt nyerte meg a brazil elnökválasztást a vasárnapi 2. fordulóban elért 55,2 százalékos eredménnyel. Bolsonaro ellenfele, a baloldali Munkáspárt jelöltje, Fernando Haddad 44,8 százalékot szerzett. Bolsonaro köztudottan csodáló) a az 1964-85 közötti katonai diktatúrának, és védelmébe vette a baloldali ellenzékiekkel szembeni akkori kegyetlenkedéseket. Olyan kijelentést is tett az AFP hírügynökség szerint, hogy az ellenzékiek sorsa a bebörtönzés vagy a száműzetés lesz. Többek szerint félő, hogy mint volt katonatiszt, a hadsereg támogatásával tekintélyelvű rendszert fog kiépíteni. Aggasztónak tartják nőgyülölő, rasszista és homofób kijelentéseit is. • (MTI) Aktát vezetett Trumpról az StB Prága. Aktát vezetett Donald Trump jelenlegi amerikai elnökről az egykori csehszlovák kommunista állambiztonsági hivatal (StB). Trump azután került az állambiztonság látókörébe, hogy 1977-ben feleségül vette a cseh származású Ivana Zelníckovát - írja a Respekt. A cseh liberális politikai hetilap a The Guardian című brit lappal együttműködve szerezte meg a most nyilvánosságra hozott információkat. Az StB rendkívül befolyásos emberként tartotta számon Trumpot, akinek komoly politikai ambíciói vannak. Az Ivana elnevezésű aktát 1978-ban az StB gottwaldovi (ma: Zlín) irodája hozta létre. Az első években a legfőbb információforrás Ivana édesapja, Milos volt, aki együttműködött az StB-vel. A Respekt szerint a szülők évente több alkalommal is ellátogattak Trumpékhoz, s az Egyesült Államokban szerzett ismereteiről az apa mindig részletesen beszámolt az állambiztonságnak. A nyolcvanas években az StB már 4 forrásból kapott tájékoztatást Trumpról. Az információk többnyire olyan személyektől származtak, akik ismerték Ivanát vagy a család cseh ágának más tagjait. A lap által megszólított történészek azt állították, hogy az aktában nincsenek semmiféle „robbanékony” információk, s nincs szó arról, hogy Trump vagy felesége bármiképpen is együttműködött volna a csehszlovákokkal. (MTI) r Az Egyesült Államok 5200 katonát küld a mexikói határra Az Egyesült Államok fegyveres erői több mint 5200 katonát küldenek a mexikói határra, hogy támogassák Donald Trump elnöknek a határ biztosítását célzó erőfeszítéseit. Washington. Ezt Terrence O'Shaughnessy tábornok, az amerikai erők északi parancsnokságának vezetője jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján. A tábornok kiemelte, hogy a katonák egy része fel lesz fegyverezve. „Úgy gondolom, az elnök világossá tette, hogy a határ biztonsága nemzetbiztonsági kérdés” - hangsúlyozta O'Shaughnessy. Trump közölte korábban, hogy nem engedik be az Egyesült Államokba a Guatemalából, Hondurasból és Salvadorból származó migránsok - eltérő becslések szerint 3500-7000 fős - karavánját. A Mexikóban járó tömeg létszáma folyton változik, mert újabb és újabb emberek csatlakoznak, vannak ugyanakkor, akik feladják, illetve élnek a mexikói hatóságok nyújtotta lehetőséggel, és menedékkérelmet nyújtanak ott be. A tábornok közölte: egy 800 fős katonai kontingens tart Texasba, hogy a határvédelemben segédkezzen, a többi csapat a hét végéig követi őket. „Ez csak a kezdete a műveletnek” - hangoztatta O’Shaughnessy, jelezve, hogy a létszámot mindig szükség szerint szabják meg. „Ez a létszám a nemzeti gárda már odavezényelt 2092 tagján felül van” - tette hozzá. Donald Trump egyik legfrissebb Twitter-üzenetében inváziónak nevezte a migránskaravánt, és kijelentette: „a hadsereg már vár rátok”. Hangsúlyozta, hogy senkit sem engednek be, „csak, ha a törvényes utat választja”. Mint írta, a migránskaravánban „bandatagok és néhány nagyon rossz ember is van”. Trump korábban is tett hasonló kijelentéseket anélkül, hogy tényekkel támasztotta volna alá ezeket. Donald Trump a bevándorlás szigorításával igyekszik támogatást szerezni a Republikánus Pártnak a novemberi időközi választások előtt. Az amerikai elnök még áprilisban jelentette be, hogy a déli határra küldi a Nemzeti Gárda akár 4000 tagját. Végül 2000-et irányítottak a térségbe, hogy tehermentesítsék a határőröket. (MTI)
