Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-27 / 248. szám
8 I KULTÚRA 2018. október 27. | www.ujszo.com Los Angeles helyett Dunaszerdahely Bukowski Ponyvájából készített színpadi változatot a Csavar Színház, a főszerepben Szarvas Józseffel LAKATOS KRISZTINA Charles Bukowski Ponyva című, utolsó regényét írta át színpadra - és nőm mellesleg a szlovákiai magyar, konkrétan a dunaszerdahelyi valóságra - a hotényi Csavar Színház alapítója, Gál Tamás Varga Emese dramaturg közreműködésével. A Csallóközi ponyva bemutatója vasárnap 19 órakor lesz a dunaszerdahelyi művészeti alapiskolában. „Nagyjából másfél éve került a kezembe a könyv, és azonnal az jutott eszembe, hogy ez színpadra kívánkozik, olyan zseniálisak a dialógusok. Aztán más okból is foglalkoztatni kezdett - meséli Gál Tamás színművész, miért is látott neki a regény dramatizálásának. - A Ponyva Bukowski utolsó müve, akkor írta, amikor már megérintette a halál, és valamiképpen azt az érzést próbálta kiadni magából, milyen, ha közel a vég. Az elmúlás a mi mindennapjainknak is a részévé vált, ahogy tragikus hirtelenséggel vesztettünk el művésztársakat, barátokat. A vallásos emberek szerencsésebbek, nekik ott van a túlvilágba vetett hitük, de az ateista ember nehezen tudja elfogadni, hogy porból lettünk s porrá leszünk. Bukowski tulajdonképpen egy görbe tükröt tart, vagy ha úgy tetszik, felkiáltójeleket rak elénk: hogy a semmit is mennyire fel tudjuk fújni, hogy mennyire fontos az életünkben a pénz, a hatalom, a dicsőség, és ezek nem adnak teret a szeretetnek, az önfeláldozásnak, az alázatnak. A Ponyva főhőse is sodródik az árral, az élettel, közben pedig rengeteg fontos gondolat fogalmazódik meg benne. Ami által, ebben bízom, a mi előadásunk is rengeteg érzést ébreszt. Ugyanakkor ez egy groteszk mű, feketehumorral, és nem mellesleg olvasottság is kell a megértéséhez, mert Bukowskinál Gál Tamás a Csallóközi ponyvában elsősorban a rendező szerepét osztotta magára (Somogyi Tibor felvétele) semmi sem véletlen. Rengeteg kulturális utalást használ, és ezekkel mi is megpróbálunk játszani.” Los Angelesből a Csallóközi ponyvában Dunaszerdahely lett, a főszereplőből, Nick Belane magánkopóból, a lövi, a pia és a nők megszállottjából Rab János, aki innentől kezdve természetesen Dunaszerdahely egykor volt és mai kultikus vendéglátóipari egységeit járja be a történetben. Ahogy az sem véletlen, ha majdnem ismerős nevekkel találkozunk a magyar vagy a szlovákiai magyar kultúra berkeiből. A Csavar Színház új produkciójában Gál Tamás elsősorban a rendező szerepét osztotta magára. Emellett egy fontos, de kicsi szerepben a színpadon is feltűnik, bár, mint mondja, ezt a döntést a kényszer szülte: Habodász István a próbafolyamat utolsó szakaszában családi okok miatt kiszállt az előadásból, az ő helyére kellett beugrani. Rendezőként nem ez az első munkája, hiszen a Csavar számos bemutatóját jegyezte, ezek közül több mű dramatizálása is az ő nevéhez fűződik, 2012-ben pedig a kassai Tháliában állította színpadra a Gergő és az álomfogó című musicalt. A Csallóközi ponyva ezzel együtt az eddigi legkomplexebb színházi vállalkozása. „Harminc nap, vagyis 60 próba van mögöttünk, ami egy közel 3 órás előadásnál nem sok, főleg egy olyan próbafolyamatot nézve, amely mindennek nevezhető, csak ideálisnak nem. Mindig a támogatási rendszer miatt panaszkodtunk, hogy középiskolás színjátszó csoportokkal együtt kellett pályáznunk. Ez megoldódott, és most jövünk rá, hogy mekkora érték az idő. Főleg akkor, ha tíz, különböző közegből érkező ember idejét kell MOZIJEGY Jesse Peretz filmje nem szimpla love story, sokkal inkább keserű komédia az elvesztegetettek hitt életről (Képarchívum) Mikor kezdünk el élni? Aki olvasott már Nick Hombyregényt, vagy látta az angol író valamelyik könyve alapján készült filmet (Pop, csajok satöbbi; Egy fiúról), nyilván sejti, mit várhat A Meztelen Juliettől: szellemes párbeszédeket, némi felnövéstörténetet és persze nem elítélhető szerelmi bonyodalmat. És ez nagyon is jól van így, a 2009-ben megjelent Homby-kötet alapján készült adaptáció épp ezektől lesz az év egyik legszerethetőbb komédiája. Mondanám, hogy már csak azért is érdemes elzarándokolni a moziba, mert Jesse Peretz filmjében olyan csodásán beszélik az angolt, hogy valószínűleg még Churchill is megnyalná a szája szélét, de ennél sokkal fontosabb, hogy A Meztelen Julietnek okos története van. Nem szimpla love story, sokkal inkább keserű komédia az elvesztegetettnek hitt életről, amiről néha a legváratlanabb pillanatokban derül ki, hogy talán nem is volt elvesztegetett. Annie úgy szeret bele a régóta prófétai magányban élő dalszerzőbe, hogy kezdetben ki nem állhatja a zenéjét, és még kemény bírálatot is ír róla a zenész honlapjára. De ahogy egy romantikus filmben lenni szokott, fordul a kocka, a kritikából netes csevej, végül angliai találkozó lesz, és hogy ne legyen ilyen egyszerű a helyzet, itt van még a csak látszólag középszerű Annie úgyszintén a zenészért rajongó pasija. Ha csupán annyit nyújtana A Meztelen Juliet, hogy a közel kétórás játékidő alatt humoros, olykor bohózatba illő jeleneteket vonultat fel, már akkor sem lenne ok panaszra, de a rendező ügyesen megy tovább, és teszi fel azokat a kérdéseket, amelyek kiemelik a filmet a tucatvígjátékok halmazából. Néha egészen kegyetlen is tud lenni A Meztelen Juliet, legalábbis nehéz úgy nézni, hogy az ember ne gondolkodjon el a saját problémáin, ne tegye fel a kérdést, amit Annie és a zenész Tucker: tényleg éltünk-e eddig, vagy most jött el az ideje? Ezeket a dilemmákat pedig Rose Byme és az álmodozót mindig remekül alakító Ethan Hawke csodásán jeleníti meg, sőt, annyira jól, hogy A Meztelen Juliet vége után a néző rögtön azon kezd gondolkodni, mikor fogja újra megnézni ezt a filmet. Gera Márton A Meztelen Juliet (Juliet, Naked). Amerikai romantikus dráma, 2018,97 perc. Rendezte: Jesse Peretz. Szereplők: Chris O’Dowd, Rose Byrne, Ethan Hawke. összehangolni. Most még van bennem egy csomó kérdés, de vasárnap kiderül, meddig jutottunk. Bár, azt hiszem, soha nem fogom azt érezni, hogy teljesen készen vagyunk - mondja a hetényi próbafolyamat margójára Gál Tamás, aki a különleges szereposztás miértjeit is megosztotta velünk. - Mindig azt néztem, ki mire képes, és a szereplőket is így válogattam össze. Szarvas József évek óta nagyon jó barátom, egészen rendkívüli színész, akit a habitusa, a fizikuma szinte predestinál Rab János szerepére. Ölvecky András az amatőr oldalról érkezik, de hajszálon múlt, hogy nem lett belőle profi. Laboda Róbert az előadói képességeit már sokszor bizonyította, most lép egyet, és színészként is megállja a helyét. Matusek Attila több szerepet is játszik a darabban, hatalmas teherbírású, tehetséges ember. Az Ibusár után nem is volt kérdés, hogy Molnár Xéniával fogunk még együtt dolgozni. Ahogy Kiss Szilvia, a feleségem is biztos pont. A Csavar Színház a közös gyerekünk, szeretünk együtt dolgozni, nagyra tartom a véleményét, ha rendezőként elgyengülök, ő tart meg. A darabban van egy tizennyolc éves lány, ezt a szerepet Gál Réka Ágota, a lányunk kapta. Színészi pályára készül, azt gondoltam, próbálja ki magát. Van, amit apaként nem tudok elmondani neki a pályaválasztásával kapcsolatban, de rendezőként meg tudom mutatni, mi a színház, amit ennyire belülről még ő sem látott.” A Csavar Színház vasárnap este mindenkit vár a dunaszerdahelyi művészeti alapiskola színháztermébe, akit érdekel „az amerikai irodalom mocskos öregemberének” utolsó agymenése, illetve a Csavar Színház által hozzárakott couleur locale. Gál Tamás hozzátette, az előadást „darabbemutatónak” szánják; elővételben nem értékesítettek jegyeket, a belépés ingyenes, illetve a helyszínen támogatóijegyek válthatók. Támogatás Enyedi Ildikó filmjének Budapest. Ötszázezer euró filmgyártási támogatást szavazott meg az Európa Tanács filmalapja, az Eurimages legutóbbi ülésén az Enyedi Ildikó rendezésében nemzetközi sztárokkal készülő A feleségem története című Füst Milán adaptációnak. A Testről és lélekről című legutóbbi filmjével Oscar-díjra jelölt és a Berlinale Aranymedvével kitüntetett Enyedi Ildikó új filmje Füst Milán világhírű regénye alapján készül. A feleségem története európai koprodukcióban készül az Inforg- M&M Film vezetésével a német Komplizen Film (Toni Erdmann) és az olasz Moliwood Films közreműködésével, valamint a német-francia Arte és az olasz RAI televízió is támogatja. A gyártás-előkészítés hónapok óta tart a Filmalap támogatásával. A forgatás a tervek szerint tavasszal kezdődik budapesti, hamburgi és máltai helyszíneken, és 2020 nyarára készülhet el. A feleségem története című filmet Enyedi Ildikó írta és rendezi. (MTI)
