Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-27 / 248. szám
www.ujszo.com | 2018. október 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kísért a kommunizmus 1918-ban a rendszerváltás népi mulatsággá változott J an Rychlík történészt az 1918. október 28-ai események az 1989. november 17-eire emlékeztetik. Nem tört ki a forradalom - hála istennek-, csak átadták a hatalmat. Az osztrák hatalmat megbénította a katonai vereség, és I. Károly császár látva, hogy nem menti meg a monarchiát, megígérte, hogy a hadsereg nem tanúsít ellenállást, ha csak nem lesz erőszak. Szerencsére nem voltak erőszakos cselekedetek. Prágában a fúvószenekarok vonultak az utcára, és a rendszerváltás népi mulatsággá változott. Viszonylag könnyen lemondtak a hatalomról a kommunisták november 17-én. Az ő rendszerüket a gyengülő gazdaság bénította meg, de az is közrejátszott, hogy elvesztették a Kreml támogatását, az oroszoknak megvolt a maguk gondja-dolga, ráadásul már nem Brezsnyev uralkodott, hanem a sokkal fölvilágosultabb Gorbacsov. Annyi volt a különbség - amint azt a történészek megjegyzik -, hogy 1918-ban a csehszlovák állam sok mindenhez kapcsolódhatott, amit a 19. század második felében kiépítettek a monarchiában. 1989 novemberében viszont a lehető legnagyobb mértékben el kellett szakadni a múlttól. Elhagytuk a totalitárius rendszert, holott akkor már fogatlan volt és beteges, de lényegében még mindig veszélyes és embertelen. Nem vágtuk el a köldökzsinórt, és a kommunizmus állandóan itt kísért. A demokrácia és a szabadság olyan fogalmak, amelyek 1918- ban és 1989-ben is eufóriát váltottak ki - és ma sokan úgy tesznek, mint amikor rég nem látott baráttal találkoznak, akit nem akarnak megismerni, s akinek a neve nem jut eszükbe. Tapsolnak Putyinnak, Orbánnak, tízszázalékos támogatottsága van annak a pártnak, amely szöges bakanccsal taposná szét a szabadságot - és néhány ütést azoktól a demokratikus politikustól is kap, akik megittasultak a hatalomtól. Csehországban a gyenge kezű Zeman uralkodik, Nohavicának a Kremlben kellene átvennie a kitüntetést, az emberek meg vannak rémülve az iszlámtól és a menekültektől, akik ott nincsenek is. Eluralkodott a szkepticizmus az alapvető értékekkel szemben. Lehet, hogy ma Stefánikra és Masarykra lenne szükségünk, hogy figyelmeztessenek, ne bolondozzunk. Hiszen a szabadság és a nemzetek békés együttélésének ideálja nem az ő idejükben jött el, hanem éppen most. És mi, az ő utódai ezt nem tudjuk értékelni. Ki hívja fel rá a figyelmünket? A szerző a TASR hírügynökség munkatársa 100 éve egybeforrt, aztán szétszaggatták (Lubomír Kotrha karikatúrája) Floridában adhatták fel a csőbombákat A CEU-játszma méretei SZOMBATHY PÁL „ Akkor maradunk, ha a CEUfüggetlenségét és az oktatási szabadságot is garantálja a kormány. Épp most kapott a CEU és az MTA egy közös, 10 millió eurós támogatást. Mi mutathatja jobban a CEU magyarországi beágyazottságát, elkötelezettségét? ” (Michael Ignatiejf, a CEU rektora, 2018 októbere) A mikor másfél évvel ezelőtt elkezdődött a magyar kormány mérkőzése a budapesti amerikai egyetem, a CEU ellen, akkor azt találtam írni egy posztomban, hogy korai és felesleges még a hisztéria: az egyetem nem zár be ősszel, hanem addigra megegyeznek. Akkor momentán igazam lett, az egyetem nem zárt be, ősztől is működött tovább. Ma már nem mernék ugyanilyen határozottanjósolni a következő másfél évre vonatkozóan, miután a CEU vezetése ezúttal az egyezkedés csatáinak legfrissebb felvonásaként bejelentette, hogy nemzetközi képzését 2019 őszétől Bécsbe helyezi át, ha nem sikerül a magyar kormánnyal legkésőbb idén decemberig megegyezni. Komolyan mondom, igaza van annak a kedves ismerősömnek, aki szerint ezen a politika árnyékában zaj ló huzakodáson egy határidős nyereményeket osztó fogadóiroda már nagyot kereshetett volna. Persze, ez a történet Soros György és a magyar kormányzat változatlanul ádáz harcának egyik kulcsütközete a ki az úr a háznál jegyében. „ A Közép-európai Egyetem ezelőtt is, ma is és véleményünk szerint a jövőben is Magyarországon fog működni. Az a bejelentés, hogy az egyetem az amerikai diplomát adó képzéseket Bécsbe költözteti, egy politikai blöff része, a kormány pedig ilyenekre nem reagál. Inkább azokkal a tényekkel kellene a CEU-nak foglalkoznia, amelyeket már ezerszer közöltek velük. Az egyetem pontosan ismeri a magyar szabályozást, amelyek szerint működhetne. ” (Kovács Zoltán magyar kormányszóvivő, 2018 októbere) Azt alighanem valószínűsíthetjük, hogy a magyar kormány nem nagyon bánná, ha globális politikai ellenségének egyik budapesti szimbóluma szép csendben és lassan elvonulna az országból - persze csak úgy félig-meddig, mert itt azért egy nagyobb horderejű játszmáról van szó, amelyben a szemben álló felek értelemszerűen eltérő magyarázatokkal értékelik a helyzetet. A CEU természetesen abban érdekelt, hogy engedélyét megkapja a nemzetközi képzésre az új magyar szabályozásnak is megfelelve, s közben abban is érdekelt, hogy tárgyalási pozíciójában a drámai távozás esélyét is érzékeltesse, ha ez a terve nem sikerülne. A magyar kormányzat taktikája pedig láthatóan az, hogy ha elmarad a megállapodás, az úgynevezett Soros-birodalomra tolja a felelősséget - mármint a birodalom részeként beállított egyetem vezetésére. „Ezt az egyetemet soha nem fogjuk bezárni, és folytatnifogjuk minden szakunkat, nem számít, mi történik. Nincs más otthonunk, csak Budapest. Budapest jó volt hozzánk, mipedig jók voltunk Budapesthez. ” (Michael Ignatiejf CEU-rektor, 2017 márciusa) Talán nem véletlenül jósolta másfél éve a rektor a mindenáron való maradást, nem véletlenül cövekelte le magát ebben a pozícióban: a CEU ügye ugyanis az Egyesült Államok ügye is, s e tekintetben, a kérdés amerikai részről történő komolyan vételében alighanem elszámította magát a magyar külpolitika. Donald Trump adminisztrációja nem választotta le élesen az amerikai érdekekről az ideológiai ütközések ellenére sem Soros Györgyöt. És innentől a magyar kormánynak úgy kell előre mennie egy zsákutcában, hogy ne csak rükvercbe kapcsolva találhasson belőle kiutat, ha úgy látja jónak. Orbán Viktor ugyanis nem annak a politikusnak tűnik, aki össze akar veszni mindenáron Trump elnökkel és az amerikai hatalommal. Az ügy bonyolultságát fokozza azonban egy újabb világpolitikai konfliktus is: az amerikai rakétatelepítések európai ügye, amely fenyegető orosz ellenlépéseket váltana ki, vagyis kalkulálni kell a közép-európai orosz befolyás hatásaival is. Putyin és Trump novemberi találkozójára igaz lehet a mondás Európa és Orbán Viktor szempontjából is: ha nem az asztalnál ülsz, lehet hogy az étlapon vagy. Az ismert demokrata párti személyiségeknek és Donald Trump amerikai elnök bírálóinak szánt csőbombákat valószínűleg internetes útmutatók alapján készíthették - közölte egy névtelenül nyilatkozó amerikai igazságügyi forrás. Az ügyben indított nyomozás Floridába vezető nyomokra összpontosít tekintettel arra, hogy a gyanús csomagok mindegyike az amerikai szövetségi postarendszeren haladt át és egy részüknél - a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) tájékoztatása szerint - feladóként Debbie Wasserman Schultz floridai képviselő irodája volt feltüntetve. A demokrata párti politikus szintén kapott ilyen küldeményt. Egy másik névtelenséget kérő tisztségviselő és egy tűzszerész szakértő szerint az ilyen robbanószerkezetek leírása széles körben elérhető az olyan terrorszervezetek honlapjain és propagandaoldalain, mint az Iszlám Állam vagy az al- Kaida. Legutóbb Robert de Niro színész és Joe Biden volt amerikai alelnöknek címzett csőbombát rejtő csomagot találtak. De Niro korábban többször élesen bírálta Donald Trump amerikai elnököt, akárcsak Joe Biden. Mindkét csütörtöki csomagon hasonló jelzések voltak, mint azokon, amelyekben szintén csőbomba volt, és amelyeket többek közt Bili és Hillary Clintonnak, Barack Obamának és Soros Györgynek címeztek. A héten több ismert, a Demokrata Párthoz kötődő személyiség címére érkezett robbanószerkezetet vagy fehér port tartalmazó csomag: szerdán a Clinton házaspár, Barack Obama volt elnök és további három demokrata párti politikus, Debbie Wasserman Schultz floridai és Maxine Waters kaliforniai képviselő, valamint Eric Holder, az Obama-kormányzat volt igazságügyi minisztere kapott levélbombát. Gyanús csomag érkezett továbbá a CNN hírtelevízió New York-i szerkesztőségének épületébe is. A CNN szerint azt a csomagot John Brennannak, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt igazgatójának, a hírtelevízió kommentátorának szánták. Az FBI megerősítette, a robbanószerkezetek hasonlatosak egymáshoz, egy helyről származhatnak. A bombák közül eddig egy sem robbant fel. Eddig egyetlen szervezet vagy személy sem jelentkezett a csomagok feladójaként. A levélbombák tovább geijesztették az eleve heves hangvételű kampányt a novemberi időközi választások előtt, amelyeken a Republikánus Párt igyekszik megőrizni többségét a képviselőházban és a szenátusban. A november 6-i voksoláson az amerikai képviselőház teljes, a szenátus egyharmadának összetételéről, kormányzókról döntenek a szavazók. (MTI) FIGYELŐ Aggódnak az ukrán nyelvtörvóny miatt Aggodalmát fejezte ki az első olvasatban elfogadott ukrán nyelvtörvény miatt tegnap 19 európai parlamenti (EP) képviselő, akik nyílt levelükben a Velencei Bizottság véleményének kikérésére szólítottak fel a jogszabály véglegesjóváhagyása előtt. Az Andrij Parubij ukrán házelnöknek címzett üzenetet a Fidesz-KDNP delegációjának tagjai, határon túli magyar politikusok, továbbá két-két bolgár és román EP-képviselő írta alá. Hangsúlyozták, Ukrajna több nemzetközi egyezményben is kötelezettséget vállalt az országban élő nemzeti kisebbségekjogainak tiszteletben tartására. Azt javasolták, mielőtt második olvasatba kerül, küldjék meg véleményezésre a szöveget a Velencei Bizottságnak, s csak annak jóváhagyása után kerüljön sor a végső szavazásra. Bocskor Andrea kárpátaljai fideszes képviselő levélben tájékoztatta a kisebbségi jogokat sértő törvényről Antonio Tajanit, az Európai Parlament elnökét. Közölte: fontos, hogy az unió kíséije figyelemmel a törvényalkotási folyamatot, és gyakoroljon nyomást Ukrajnára az alapvető emberi jogok biztosításáért. A kijevi parlament október 4-én első olvasatban megszavazta a törvényjavaslatot, amelynek értelmében az országban az egyetlen állami és hivatalos nyelv az ukrán, annak használatát kötelezővé tennék az oktatásban és több más területen. A tervezetről november 6-án szavazhatnak második olvasatban. (MTI) MÁRIUS KOPCSAY
