Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-26 / 247. szám
8 I KÜLFÖLD 2018. október 26. lwww.ujszo.com R Ö V ID E N Trump a civilizált hangnemről Washington. Civilizáltabb hangnemet szorgalmazott az amerikai politikai élet szereplői körében Donald Trump elnök egy választási kampányrendezvényen szerdán este, miután a nap folyamán több demokrata párti politikus címére és a CNN hírtelevízió szerkesztőségébe küldtek robbanószerkezetet vagy fehér port. „Senkinek nem szabad a politikai ellenfeleit gazemberekhez hasonlítania, ami pedig gyakran megtörténik” — fogalmazott Trump. Azt hangsúlyozta, hogy a politikai erőszak, vagy az ezzel való fenyegetődzés az amerikai demokrácia elleni támadás. (MTI) Joe Biden gyanús csomagot kapott New York. Joe Biden volt amerikai alelnöknek címzett gyanús, feltehetően csőbombát rejtő csomagot találtak az Egyesült Államokban. Biden csomagjára Delaware államban, New Castle-ban figyeltek fel a postán. A csomagon hasonló jelzések voltak, mint azokon, amelyekben csőbomba volt, és amelyeket többek közt Bili és Hillary Clintonnak, Barack Obamának és Soros Györgynek címeztek. A Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) megerősítette, a robbanószerkezetek hasonlatosak egymáshoz, valószínűleg egy helyről származnak. (MTI) Elvetettók Sarkozy exelnök kérvényét Párizs. Elutasították Nicolas Sarkozy volt francia elnök kérvényét, amelyet annak érdekében nyújtott be, hogy elkerülje a bírósági eljárást amiatt, hogy a vádak szerint jelentősen túllépte a törvény által előírt pénzügyi keretet 2012-es újraválasztási kampányában. Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat szerint Sarkozy kampányában több mint 20 millió euróval léphette túl a törvény által maximum 22,5 millió euróbán rögzített költekezési keretet. (MTI) Fegyverek kivonása a két Korea határén Panmindzson. Észak- és Dél- Korea megkezdte a fegyverek kivonását és az őrhelyek felszámolását a Panmindzson határfalut körülvevő közös biztonsági zónából - közölte a szöuli védelmi minisztérium szóvivője. Szöul, Phenjan és az ENSZ fegyveres erőinek parancsnoksága hétfőn állapodott meg arról, hogy még a héten sort kerítenek a leszerelési lépésekre. A délkoreai szóvivő szerint a lefegyverzést máig teljesen befejezik, és a felek szombatig ellenőrzik, hogy mindenki maradéktalanul teljesítette-e vállalt kötelezettségét. Panmindzson az egyetlen hely a két Korea 250 km-es határán, ahol szomszédos országok katonái farkasszemet néznek egymással. A határzóna többi része demilitarizált övezet. (MTI) Méretes NATO-hadgyakorlat A Trident Juncture 2018 a katonai szövetség legnagyobb, békeidőben tartott gyakorlata 65 hadihajó, 150 repülőgép és több ezer harckocsi gyakorlatozik (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Oslo. Tegnap megkezdődött Norvégiában a NATO történetének egyik legnagyobb hadgyakorlata, amelyben a forgatókönyv szerint egy kitalált agresszor támadásával szemben védik meg az ászak-eurápai országot. A hadgyakorlat során a szomszédos országok légtereit is igénybe veszik. A Trident Juncture 2018 elnevezésű gyakorlatról a szokásokhoz híven a NATO előzőleg értesítette a Norvégiával szomszédos Oroszországot, és orosz megfigyelőket is hívott a hadgyakorlatra. „Egészen addig, ameddig hivatásukhoz méltón viselkednek, és elkerülik a veszélyes helyzeteket, egyáltalán nem tartom problémának, hogy megfigyelik a hadgyakorlatot” - mondta erről Jens Stoltenberg NATO- főtitkár. Moszkva tiltakozott a művelet ellen, az orosz védelmi miniszter pedig figyelmeztetett: lehet, hogy országa kénytelen lesz reagálni a nyugati határán megerősödött NATO-tevékenységre. Moszkva idén már Oroszország keleti részén maga is tartott hadgyakorlatot: a Vosztok elnevezésű műveletben orosz biztonsági források szerint 300 ezer ember vett részt, nyugati diplomaták ezt a számot azonban túlzónak tartják. A NATO-hadgyakorlaton a 29 szövetséges ország mellett a nem NATO-tag Svédország és Finnország is részt vesz. A műveleteket 50 ezer ember hajtja végre, kiegészülve mintegy 65 hadihajóval, 150 repülőgéppel és 10 ezer egyéb járművel. Bevetik a többi közt a Harry S. Truman Nimitz-osztályú repülőgéphordozót is. Ez a katonai szövetség legnagyobb, békeidőben végrehajtott hadgyakorlata. A gyakorlat helyszíne Norvégia keleti és középső része, az Atlanti-óceán északi vizei, valamint a Balti-tenger, továbbá igénybe veszik a finn és a svéd légteret is. A hadgyakorlatot nem sokkal Donald Trump amerikai elnök október 20-i bejelentése után tartják, amelyben Trump közölte, hogy az Egyesült Államok felmondja a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről ázóló megállapodást (INF), mivel Oroszország megsérti az 1987-ben aláírt egyezményt. Vlagyimir Putyin orosz elnök válaszul arra figyelmeztetett, hogy országa kénytelen lesz célba venni azokat az európai országokat, amelyek olyan amerikai fegyvereket fogadnak be, melyek megsemmisítéséről az amerikai részről most felmondott egyezmény rendelkezik. Már a szaúdiak szerint is tervezett gyilkosság volt Előre kitervelt bűncselekmény volt s szaúdi főügyész szerint Dzsamál Hasogdzsi újságíró meggyilkolása Isztambulban - jelentette a szaúdi állami televízió. Undorító incidensnek nevezte az újságíró megölését a szaúdi trónörökös. Rijád/Strasbourg. A Törökországtól származó információk arra mutatnak, hogy a Hasogdzsi-ügy gyanúsítottjai előre kitervelt módon cselekedtek - közölte a szaúdi főügyész. A hivatalos rijádi közlemény szerint az ügyészek gyanúsítottakat hallgatnak ki a török-szaúdi nyomozócsoport által összegyűjtött információk alapján. A bejelentés ismét elmozdulást jelez a legutóbbi hivatalos szaúdi állásponttól, amely szerint Hasogdzsi dulakodás közben vesztette életét. A szaúdi vezetést élesen bíráló Hasogdzsi október 2-án tűnt el, miután felkereste hazája isztambuli fokonzulátusát. Rijád egy ideig tagadta, majd múlt szombaton elismerte, hogy az újságírót meggyilkolták a konzulátus épületében. A halálát akkor még azzal magyarázták, hogy összetűzésbe keveredett a konzulátuson tartózkodó személyek egy csoportjával, és az így kialakult dulakodásban vesztette életét. Hasogdzsi holttestét máig nem találták meg. Undorító incidensnek nevezte a szaúd-arábiai újságírónak az isztambuli főkonzulátuson történt meggyilkolását Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös, aki kijelentette, hogy Rijád együttműködik Ankarával. A trónörökös, aki most először szólalt meg az október 2-i gyilkosság után, kijelentette: „Az incidens nagyon szomorú minden szaúdi számára. Ez undorító és teljességgel indokolhatatlan incidens. A bűnözőket bíróság elé kell állítani, és végül az igazság győzni fog.” Előzőleg a török elnöki hivatal közölte, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök és Mohamed bin Szalmán megvitatta a „Hasogdzsi meggyilkolásának tisztázását célzó közös erőfeszítéseket”. Fegyverembargó bevezetését javasolja Szaúd-Arábiával szemben tegnap elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament, amely szerint független, nemzetközi vizsgálatra, illetve egységes uniós fellépésre van szükség Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki újságíró meggyilkolásának ügyében. A képviselők szerint az Európai Uniónak le kell állítania a Szaúd-Arábiának szánt fegyvereladásokat, a tagállamoknak pedig készen kell állniuk célzott szankciók, például vízumtilalom és vagyonbefagyasztás bevezetésére. Aláhúzták emellett: nem valószínű, hogy a gyilkosság a szaúdi politikát ténylegesen irányító Mohamed bin Szalmán trónörökös tudta nélkül megtörténhetett volna. Végezetül az állásfoglalásban arra is felszólították az uniós tagállamokat, hogy vessék fel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának következő ülésén, hogy miként lehetnek tagok a testületben olyan országok, amelyek „erősen megkérdőjelezhető emberi jogi bizonyítvánnyal rendelkeznek”, mint például Szaúd-Arábia. Rijádnak a jemeni polgárháborúban játszott szerepe miatt az Európai Parlament már október elején is felszólított a fegyverembargó elrendelésére. (MTI) Az izraeli Vaskupola rakétavédelmi rendszernek nem sikerült megsemmisíteni egy, a Gázai övezetből indított, Izrael déli részét támadó rakétát. Ez az első ilyen támadás azóta, hogy egy héttel ezelőtt egy palesztin rakéta lakóházba csapódott Beér-Seva településen. A rakétatámadás egy olyan időpontban történt, amikor Egyiptom és az ENSZ közvetíteni igyekszik egy tűzszünet elérésére Izrael és a Gázai övezetet uralma alatt tartó, Hamász radikális palesztin szervezet között. A nyár óta heti rendszerességgel tartott tüntetések során eddig legalább 200 palesztin vesztette életét a gázai-izraeli határon, (tasr/ap) Brexit: beduguló kikötők London. A brit brexitügyi miniszter szerint a franciaországi Calais kompkikötőjében hosszadalmas torlódásokat okozó alapos vámvizsgálatoknak vethetik alá a Nagy-Britanniából érkező, illetve oda tartó teheráru-forgalmat, ha a brit EU-tagság megszűnéséig (brexit) nem születik megállapodás a kilépés feltételrendszeréről. Dominic Raab a londoni alsóház tegnapi ülésén kijelentette: a brit kormánynak előkészületeket kell tennie a legrosszabb forgatókönyvváltozatok megvalósulására is, köztük arra, hogy a francia hatóságok Calais-ban „szándékosan lelassítják” a határforgalom ellenőrzését, Raab szerint ebben az esetben más országok „átjárhatóbb” kikötői felé kellene átterelni az áruforgalmat. A miniszter szerint a megállapodás elmaradásának kockázata az Európai Unió „haj thatatlansága” miatt növekszik. A brit kormány e heti zárt körű kabinetülésén is szóba kerültek olyan kereskedelmi szükséghelyzeti intézkedések, amelyeket a megállapodás nélküli brexit esetén kellene életbe léptemi. Értesülések szerint tervek készülnek teherhajók bérlésére, annak érdekében, hogy a rendezetlen kilépés okozta határproblémák közepette is biztosítható legyen a brit lakosság élelmiszer- és gyógyszerellátása. Az angliai Dover és a francia Calais kikötői közötti forgalom ugyanis hamar bedugulhat (évente 2,5 millió kamion fordul meg a két város között), ha a francia oldalon vámellenőrzések lépnek életbe a megállapodás nélküli brexit másnapján, és így hiány támadhat friss élelmiszerekből és gyógyszerekből is. Nagy-Britannia élelmiszer-szükségletének 30%-a az EU-ból érkezik. Dominic Raab az alsóházi vitanapon maga is egyenes utalást tett arra, hogy szükség lehet például gyógyszerkészletek felhalmozására. (MTI)
