Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-20 / 242. szám
www.ujszo.com | 2018. október 20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A fejlesztés állomásai Elképesztő, lesz lift a főváros főállomásán! Majd, egyszer... MÁRIUS KOPCSAY T alán a depressziót sugárzó pozsonyi vasúti főállomás és környéke a leglátványosabb országos szimbóluma az 1989 utáni tehetetlenségnek és bénultságnak. Nemrég nyitottak benne egy új várótermet, 800 ezer euróért. Arról persze sejtelmünk sem lehet, hogy pontosan mi is kerülhetett rajta pontosan 800 ezerbe, mindenesetre hosszú évek óta ez az egyetlen komoly változás, fejlesztés a főállomáson. Ja, és a peronokon valamiféle építkezés-matatás hirdeti: Itt felvonó épül! Már mióta... Elképesztő, lesz lift a főváros főállomásán! Majd, egyszer. Talán még hamarabb, mint ahogy elér Kassára az autópálya. Addig is a kerekesszékesek meg a kismamák tanuljanak meg repülni babakocsistul, vagy maradjanak otthon a fenekükön, mit utazgatnak... A főállomáson és környékén kíváncsiskodó kalandvágyó utasok megtekinthetik, mi születik abból, ha az önkormányzati bénultság állami tehetetlenséggel párosul. Hajdanán a város egy olyan társaságra bízta az egész épületegyüttes átépítését és fejlesztését, amely talán egy telefonbódét sem épített addig. Persze megalomániás tervekkel majdnem mindenki elő tud rukkolni, és így is lett: a megaprojekt tervében magának a főállomásnak annyi szerep jutott, akár egy telefonbódénak. Hogy ez kísértetiesen emlékeztet az új Nivy autóbusz-állomásra? Nem véletlenül. Ez a nagybefektetői, városfejlesztési trend, a developer már csak ilyen: első a pláza, az utas, a közlekedés mellékes. A különbség a vasúti főállomás és a Nivy között az, hogy az előbbit el se kezdték, az utóbbit viszont be fogja fejezni a befektető, gondoljon bárki bármit arról, hogyan is zajlik az építkezés, és mit építenek oda. A főállomás felújítása meg évekkel ezelőtt kisiklott a „reményteljes” befektető és a város véget nem érő vitái miatt, és azóta is vakvágányon vesztegel. A környéken élők pedig anélkül, hogy megváltoztatták volna a lakhelyüket, „elköltöztek” a tágabb városközponthoz tartozó kellemes környékről egy lepusztuló, elhanyagolt negyedbe, ahol a játszóteret és még a teniszpályát is felveri a gaz. A vasútállomást körülölelő pozsonyi dombokról pedig vidáman mosolyognak le a milliomosok testes villái. A fővárosnak nincs modem főállomása, metró vagy átgondolt, integrált közlekedésfejlesztés helyett néhány kilométernyi villamossínt kapott. Nem csak itt érvényes, hogy egyszerűen nem tudunk magunknak rendes önkormányzati vezetést választani, a megválasztott vezetőket meg képtelenek vagyunk elszámoltatni. De ami a legrosszabb, már el is felejtettük, hogyan is néz ki egy normális főállomás, egy normális város, egy normális társadalom. A szerző a TASR hírügynökség munkatársa Újságíróknak ismerte be az újságíró-gyilkosságot Újságíróknak nyilatkozva beismerte bűnösségét Viktoria Marinova bolgár újségírónő megerőszakoláséval és meggyilkolásával gyanúsított férfi - közölte a bolgár országos rádió pénteken. Szeverin Kraszimirovot Németország szerdán adta ki Bulgáriának, azóta őrizetben van. Viktoria Marinova ruszei újságírónő megerőszakolásával és meggyilkolásával gyanúsítják. „Nem tudom, mi történt. Nem emlékszem mindenre. Odamentem, megütöttem és elesett. Tovább akartam menni, de ő belém kapaszkodott” — állította Kraszimirov az újságíróknak, akik a bíróság épületének előcsarnokában várták. „Igen, bűnös vagyok. Nagyon sajnálom. Nem hiszem el, hogy ilyet tettem” - felelte remegő hangon, amikor arról kérdezték, hogy a bíróság előtt be fogja-e ismerni bűnösségét. A vádhatóságok egyik képviselője később azt mondta, hogy a gyanúsítottat egyelőre nem kérték vallomástételre. Ha elítélik, Kraszimirovra letöltendő életfogytiglan vár. A harmincéves oknyomozó újságírónő és televíziós riporter, Viktoria Marinova szülővárosában, Ruszéban dolgozott egy tévécsatornánál, korrupciós ügyekkel foglalkozott. Legutóbb a GP-gate nevű ügy feltárásán dolgozott, melyben több újságíró annak járt utána, hogy építési vállalkozások és tanácsadó cégek hogyan rövidítették meg az adófizetőket több millió levával európai uniós támogatásokból. Az ügy onnan kapta nevét, hogy az esetenként a projektek 30—40 százalékát kitevő korrupciós felárak szálai a GP vállalatcsoportnál futottak össze. A vádhatóság - bár még nyitva hagyott minden lehetőséget - egyelőre szexuális indítékot feltételez a bűncselekmény hátterében, mivel a rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá, hogy Marinovát a munkája miatt ölték meg. (MTI) Az ajtónkon kopogtat a sci-fi RÁCZ ORSOLYA V an, ahova már be is toppant. A technológia egyre nagyobb szerepet játszik az élet minden területén, az online szféra térhódítása pedig új kapukat nyit, olyan lehetőségeket, melyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Az információhoz, termékekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyre inkább lakhelyfüggetlen lesz. Csupán három dolog szükséges: internet-hozzáférés, egy intemetképes eszköz és technikai ismeretek. Az EU-ban rendkívül magas az intemetlefedettség, az okostelefonok, számítógépek, tabletek választéka óriási, és kezelésük egyre felhasználóbarátabb. így az online szféra egyre elérhetőbb mindenki számára. A technológiai fejlődés azonban ennél is széleskörűbb. Olyan ágazatokat forradalmasít, mint az egészségügy, a közlekedés, tudományos kutatás, államigazgatás - mindez csupán néhány példa, mely területeket alakít át gyökeresen a technológia akár már az elkövetkező pár évtizedben. De honnan jönnek a meghatározó ötletek és találmányok? Az Egyesült Államok kimagasló szerepet tölt be az online innováció terén, a Szilikon-völgyből származik számos olyan internetes platform, mely már életünk szerves részévé vált. Mindemellett talán a gyógyászat az egyik kimagasló ágazat, ahol a legnagyobb változások jöhetnek. Az „okoskórházak” és a tele-gyógyászát fokozatosan teret hódít a fejlett országokban, robotok fogják műteni az embereket, és a 3D-s nyomtatás is az innováció kiemelkedő területe marad. Az USA mellett Európa is folyamatosan bizonyítja versenyképességét. A nyugat-európai nagyhatalmak mellett a skandináv és a balti államok is rohamléptekkel haladnak az innováció és a modernizálás terén. Ma Észtországot tartják az egyetlen olyan országnak a világon, ahol a közszféra szolgáltatásai online felületen 24 órában, a hét minden napján elérhetőek. Csak a házasságkötés és a válás nem online, és persze az ingatlanügyek; ezeken kívül, minden hivatali ügy elintézhető az interneten. A futurisztikus jövőképek ennél is sokkal merészebbek, beleértve az okosvárosok tökéletesítését vagy a repülő autók mindennaposítását. És ezzel párhuzamosan az elvárások is egyre növekedni fognak. Hogy honnan jönnek majd a világot tovább átformáló újítások? Csakis olyan országokból, ahol a kutatás, a fejlesztés és az innováció kimagasló figyelmet kap, pénzt és emberi erőforrásokat nem kímélve. Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa mellett a Távol-Kelet is egyre versenyképesebb, a kérdés, hogy mely országok tudnak a nyomukba eredni. FIGYELŐ Seföovió uniós csúcspozícióra tör Maros Sefcovic és a holland Frans Timmermans szállt csak ringbe a határidő végéig a PES csúcsjelöltségéért A szlovák Maros Sefcoviő és a holland Frans Timmermans szállt ringbe a határidő pénteki lejártáig az Európai Szocialisták Pártjának (PES) úgynevezett csúcsjelölti tisztségéért, a párt európai parlamenti (EP) választási győzelme esetén így egyikük lehetne az Európai Bizottság következő elnöke. A balközép erőket összefogó pártcsalád listavezetőjének személyéről a PES december 7-8-i lisszaboni kongresszusán döntenek majd. Sefcovic az Európai Bizottság energiaunióért felelős szlovák alelnökeként jól ismeri az EU működését. Az 52 éves politikus lenne a brüsszeli testület első keletvagy közép-európai vezetője. Az 57 éves Frans Timmermans tapasztalt, több nyelven jól beszélő, szenvedélyesen uniópárti politikus, akit azonban sokan támadnak a migrációs és a jogállamisági vitákban képviselt álláspontja miatt. A jelöltséghez a PES-tagpártok legalább 25 százalékának támogatása volt szükséges. Az előző, 2014-es EP-választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot szerző néppárt listavezetője. Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnökének, az Európai Parlament pedig meg is választotta a tisztségre. Ugyan várhatóan jövőre is a néppárti lesz a legnagyobb frakció az EP-ben, elemzők szerint a többséghez legalább három képviselőcsoport szavazataira lesz szükség, ez pedig komoly alkupozícióba hozhat más pártokat. Ráadásul még az sem biztos, hogy végül tényleg a győztes párt listavezetője lenne a bizottság elnöke, a csúcsjelölti rendszer automatikus alkalmazását ugyanis több tagállam is elveti. A csúcsjelölti rendszer már legutóbb is vitákat váltott ki, mivel az EU alapszerződése értelmében az Európai Tanács hatáskörébe tartozik ajelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagállamok vezetőit. (MTI) Neonácik a bajor parlamentben Az Alternatíva Németország (AfD) jobboldali bevándorlásellenes párt néhány olyan tagja is bejutott a bajor törvényhozásba, akiket szélsőséges csoportokkal tartanak kapcsolatot, emiatt a bajor hírszerzés megfigyeli őket. Az ügynökség szóvivője közölte: jelenleg azt vizsgálja, hogy van-e alkotmányos felhatalmazása folytatni a hétvégi tartományi választáson 10,2 százalékot szerző AfD tagjainak megfigyelését, hiszen immár törvényhozóvá váltak. (MTI) Doktor Danko (Lubomír Kotrha karikatúrája)
