Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-20 / 242. szám
8 I KULTÚRA 2018. október 20. I www.ujszo.com Tízmillió külhoni magyar kultúrára Budapest. Döntés született az Emberi Erőforrások Minisztériumának a külhoni magyar kultúra támogatására 10 millió forintos keretösszeggel meghirdetett Irodalmi karaván és Művészeti karaván című, meghívásos pályázatairól. Az Irodalmi karaván című meghívásos pályázatra határon túli magyar írószervezetek, intézmények jelentkeztek, írócsoportok, irodalmi műhelyek -felolvasókörútjainak, irodalmi rendezvénysorozatainak megvalósítására pályázva. Az öt pályázó szervezet 750 és 900 ezer forint közötti összegeket nyert el céljai megvalósításához. A Művészeti karaván című meghívásos pályázat a határon túli magyar képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítások, valamit filmszakmai programok megszervezéséhez és lebonyolításához nyújt támogatást. A felhívásra hat külhoni magyar művelődési intézmény pályázott. Tervezett programjaik főként filmes alkotások (kisfilmek, dokumentumfilmek) kölcsönös bemutatására, közös filmes műhelymunkára fókuszálnak. A nyertesek 700 ezer és 1 millió forint közötti támogatást kapnak. A pályázatok elbírálásakor előnyt élveztek azok a pályázók, akik a felolvasókörutak, kiállítások, filmbemutatók tervezése során legalább egy programot a szórványmagyarság lakta térségekbe terveztek. A pályázatok célja a külhoni magyar írószervezetek, közművelődési intézmények, egyesületek programjainak bővítése, a kulturális értékekhez való hozzáférés szempontjából hátrányos helyzetű területek, a határon túli magyar irodalom, képző-, ipar- és fotóművészet, továbbá filmes műhelyek értékeinek megjelenítése, népszerűsítése, a kortárs irodalom és művészetek értékeinek széles rétegekhez történő eljuttatása, a határon túli művészeti műhelyek megmutatkozási lehetőségeinek bővítése. (MTI) A világ új szemszögből A rozsnyói Meseszínház Csillagokkal táncoló Kojot című bábelőadásáról JUHÁSZ KATALIN A mai gyerekek már nem játszanak indiánosdit, a tollas fejdíszről azt sem tudják, micsoda. Legalábbis ezt tapasztalja Badin Ádám rendező és bábművész, aki mostanában egy indián mesével járja a prérit Czakó József kíséretében. A Csillagokkal táncoló kojot című előadás előtt mindig felteszik a kérdést: mit tud a kiskorú közönség az indiánokról. Egyedül Winnetou nevét hallották páran, ami nem nagy dicsőség. Ez a bábelőadás az eredeti népmesékből merít, nem pedig olyan írók elképzeléseiből, akik kívülről szemléltek egy számukra egzotikus világot. Az indián mitológiából mutat meg egy szeletet, az egyetemes emberi kultúra részeként kezelve. Ebben Cseh Tamás volt a rozsnyói Meseszínház segítségére, de nem énekesként, hanem önjelölt indiánként. O gyűjtötte, fordította azokat a meséket, amelyek kötetben is megjelentek, és amelyekből négyet dolgozott össze Badin Ádám és Czakó József. Utóbbi zenét is írt az előadáshoz - dalokat és aláfestő dallamfoszlányokat, sámándobra, gitárra, ukulelére és különböző fura fúvós instrumentumokra hangszerelve. „Egy dermedt álmot jöttem idézni, / Sastoliakkal mesét kísérni”- hangzik a bevezető dal első mondata. A sastollak csak jelzésszerűek, mindkét szereplő fejére egy-egy kerül, amiből rögtön az elején érezhető, hogy nem szándékoznak túldíszíteni az előadást, illetve több figyelmet követelni maguknak annál, amennyi feltétlenül szükséges. Itt a bábokon van a hangsúly. Grosschmid Erik bábjai és díszletei rendkívül látványosak. Az állatfigurák inkább fából faragott játékok, az emberfigurák minimalisták, a kellékek és a díszlet pedig - ahogy azt a Meseszínháztól megszokhattuk Badin Ádám és Czakó József — multifúnkciós. Egy sátorvázszerű faszerkezet az alapja mindennek, erre tűzik fel a bábokat, ha épp nincs jelenésük, erre erősítik a paravánt a kesztyűbábos jelenetnél és a vásznat az ámyjátékos résznél. És ennek a tetején forog körbe-körbe egy hosszú rúd a „főszereplővel”, amikor csillagokkal táncol. A különböző bábtechnikák keverése jót tesz az előadásnak, ettől még pörgősebb és látványosabb. A kellékek is több dologra használhatók, egy kosár kerek fedeléből például simán lehet földgolyó vagy napkorong. Azért kezdtük a zenével és a látvánnyal, mert ez a mese érthetőbbik része, amelyet akár óvodások is élvezhetnek. Maga a mondanivaló már bonyolultabb, illetve több szimbólumon keresztül vezet az út hozzá. Az alaptörténet mögött olyan létigazságok és tanulságok bújnak meg, amelyek felfejtéséhez vélhetően felnőtt segítség is kell majd az alsó tagozatosoknak. A felnőtteknek pedig mi igyekszünk most segíteni. A varjú (crow) indiánok Kojot Öregembere örök életű, teremtő lény. Ő alkotta meg a körülöttünk levő világot, amely fölött a Nagy Titokzatos, a Nagy Szellem őrködik. Társa Heyoka, a tréfacsináló, az indián törzsek „udvari bolondja”, aki lazaságot csempész a szigorú hierarchiába, Kojotot pedig különböző feladatok, kihívások elé állítja, amelyeket az mindig megold. Ezáltal Kojot egyre erősebbnek, tökéletesebbnek képzeli magát, a végén már a csillagokkal akar táncolni, vagyis túl magasra merészkedik - és onnét jó nagyot lehet zuhanni. Mindketten olyan kultúrhéroszszerű lények, akik állatok tulajdonságait veszik fel: néha emberek, néha állatok, néha valahol a kettő között vannak. (Lydia Czakó felvétele) Az egyik „beékelt” mese a törzsétől elűzött, magányos fiú története, aki agyagból formál lovakat. Csodatévő segítője életre kelti őket, a fiú pedig fiatal harcosként vágtat vissza népéhez, hogy segítse őket. (A varjú indiánok eleinte gyalog jártak, felszerelésüket kutyákkal szállították, majd a lovak megjelenésével pár évtized alatt bölényvadászokká váltak.) A szélsőséges időjárás, az élelemért vívott mindennapos küzdelem kemény, büszke emberekké formálta őket. Megvetették a hazudozást, a gyávaságot, az önteltséget, a fukarságot. A háborút viszont hasznosnak tartották, mert „az sok mindent megold”, a harcosoknak pedig hímevet hoz. Ez az előadás új tereket nyit, szokatlan példázatokon keresztül mutatja fel azokat a tulajdonságokat, amelyeket a keresztény kultúrkörben nevelkedő gyerekeknek eddig csak egyféleképpen volt lehetőségük látni. Mécs Anna kapta az idei Margó-díjat Budapest. A legjobb első prózakötetért járó Margó-díjat Mécs Anna kapta Gyerekzár című könyvéért a Margó Irodalmi Fesztiválon. A holnap estig tartó rendezvényen negyedik alkalommal adták át ezt az elismerést. Mécs Anna novelláiban korosztálya egzisztenciális kérdéseit teszi fel családról, párkapcsolatról, munkáról, önmegvalósításról. A Gyerekzár izgalmasan beszél nagyapáról, rákról, szexről és autóvezetésről. A Scolar Kiadónál megjelent kötet elbeszélői apákkal, anyákkal küzdenek, történelmi sérelmek, elméletek és vallásos dogmák között próbálnak utat tömi maguknak. A gyerekzár véd, de egyben gyerekszerepben is tart, így nem érezhetik meg tetteik súlyát. A díjra 52 müvet neveztek, amelyek közül a tíz legjobbat előzsűri választotta ki, majd a szakmai zsűri döntött a legjobb háromról: Mécs Anna könyve mellett Csutak Gabi Csendélet sárkánnyal és Juhász Tibor Salgó Blues című kötete került az élmezőnybe. Az első Margó-díjat Totth Benedek nyerte Holtverseny című regényével, másodszor Milbacher Róbert bizonyult a legjobbnak a Szűz Mária jegyesével, tavaly pedig Szöllősi Mátyás kapta meg díjat Váltóáram című könyvéért. (MTI) Felújítás 800 millió forintból (Fotó: Posztos János) Buda pest. Világszerte úttörő teljesítményként értékelik a Zeneakadémia orgonéjénak felújításét, amely 800 millió forintos állami támogatásból valósult meg. Kilencéves munka eredményeként október 22-én, az intézményalapító Liszt Ferenc születésnapján szólal meg újra a magyar zenei élet egyik szimbóluma, az 1907-ben épült Voitorgona. A műsort a Bartók Rádió és az M5 tévécsatorna élőben közvetíti, és a Zeneakadémia Facebook oldalán is követhető lesz. Ez az első alkalom, hogy egy századfordulós orgonát minden részletében korhűen rekonstruáltak. Az eredeti hangszer a híres Voit & Söhne cég karlsruhei műhelyében készült, és együtt épült a Zeneakadémia szecessziós épületével. Európában a budapesti a harmadik felújított és működő hangversenytermi Voitorgona, minőségében azonban messze megelőzi a heidelbergit és a prágait. Hasonló kaliberű történelmi orgonával a világon mindössze két oktatási intézmény büszkélkedhet: a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium és az amerikai Yale Egyetem. A felújítás során az orgona hangzásvilágát érintetlenül hagyták, de beleépítették a modem kor vívmányait, például a hangszín-kombinációk kezelését megkönnyítő számítógépes rendszer. (MTI, juk)
