Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-02 / 226. szám
www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2018. OKTOBER 2. FUTBALLTÓRTENELEM H „A York City ellen játszottunk, és Paisley, illetve Saunders is ott volt, hogy megnézzék a mérkőzést. Amikor a bemelegítést követően bementem az öltözőbe, a menedzserünk csak a fejét rázta. Kérdeztem, mi a baj, mire azt mondta, itt volt két nagyon fontos ember, hogy engem megnézzen, de végül úgy döntöttek, inkább a Stoke City-Port Vale mérkőzést választják. Talán azért, mert egy esernyővel futottam be a bemelegítéshez az eső miatt?” Hogy mi történt pontosan, nem tudni, de minden bizonnyal nem a véleden műve, hogy Grobbelaart 1981. március 17-én 250 ezer fontért szerződtették az Anfield Roadra, és miután Ray Clemence meglepetésre a Tottenhamhez távozott, elég gyorsan az ölébe is potytyant a nagy lehetőség. ,Amikor Ray távozott, tudtam, hogy eljött az én időm. De nem lehettem százszázalékosan biztos abban, hogy én védek, hiszen ott volt még a keretben Steve Ogrizovic is. Az 1981-es Boxing Day hozta meg számomra a fordulópontot. December 26-án 3-1-re kikaptunk a Manchester Citytől, és a mérkőzés után Bob Paisley megkérdezte, mit gondolok a saját teljesítményemről. Mondtam, hogy talán jobb lehettem volna, ha nem bohóckodom annyit. Azt válaszolta, tökéletesen látom, és ha nem fejezem be, akkor mehetek vissza a Crewe Alexandrába. Onnantól kezdve mindent komolyan vettem a pályán” - mesélte a Liverpool Echónak. 1980 és 1994 között 628 mérkőzésen (440 tétmeccsen) lépett pályára a Liverpoolban, hatszor volt bajnok, háromhárom alkalommal "I nyert FA-kupát és Ligakupát, 1984-ben pedig tagja volt annak a csapatnak, amely a római BEK-döntőben tizenegyespárbajban legyőzte az AS Romát. Grobbelaar a tizenegyeseknél előbb a hálót harapdálta a kamera felé fordulva, majd spagetti-lábakon dülöngélt, így megzavarva a riválist, előbb Bruno Conti, majd Francesco Graziam lövését is hárítva oroszlánrészt vállalt a sikerből. Bruce Grobbelaar ma is népszerű, a Spice Girls volt énekesével Geri Halliwell-lel vett részt egy jótékonysági rendezvényen (Fotó: tasr/AP) Két stadionkatasztrófatól lesújtottan A Liverpool történetét két súlyos stadionkatasztrófa is beárnyékolta. 1985 májusában a kor két meghatározó csapata, a Juventus és Liverpool jutott be a Bajnokcsapatok Európa Kupája döntőjébe. A csúcscsata helyett azonban az európai klubfutball egyik legsúlyosabb tragédiája zajlott le a brüsszeli Heysel-stadionban, ahol 39-en haltak meg. 1989. április 15-én a Liverpool a Nottingham Foresttel vívott FA-kupaelődöntőt a Sheffield Wednesday pályáján, a Hillsborough-stadionban. Ott túl sokan akartak benyomulni, és a már bent lévők közül 96-ot halálra tapostak. A Liverpool 20 000 fontot fizetett a Scunthorpe-nak Ray Clemence-ért, de Bili Shankly sokáig nem bízott benne, mert jobbkezes volt, de ballábas! » A vehemens kapus 1993 szeptemberében az Everton elleni idegenbeli mérkőzésre jól emlékezhet Steve McManaman, a Liverpool középpályása, aki 21 évesen éppen csak bontogatta a szárnyait. A városi derbin az Everton az ő hibájából szerzett vezetést, és ezt Grobbelaar nagyon nehezményezte. McManaman visszaszólt, mire a veterán kapus nekiesett, torkon ragadta, majd arrébb lökte. 1984-ben, a római pokolban nem sokan fogadtak volna a Liverpool győzelmére Grobbelaar mindkét mérkőzésen szerepelt, sőt, a brüsszeli mérkőzés volt az első és egyeden alkalom, amikor az édesanyja élőben láthatta futballozni. „Senki sem akart játszani, az UEFA kérte, hogy mindenképpen futballozzunk, mert mérkőzés nélkül még inkább elszabadul a pokol. Sokan jöttek, hogy törülközőket és vizet kérjenek, mi pedig próbáltunk segíteni. Amikor kimentem a pályára, két kést találtam, amelyeket a Juventus-szurkolók dobálták be a pályára” - mesélte. Voltak élesre csiszolt pénzérmék, krumpliba szúrt borotvapengék, biliárdgolyók, egyszer pedigaBumley otthonában egy dartsot dobtak a hátamba. A Hillsborough-tragédia még mélyebben bevésődött az emlékeibe: .Amikor bármit alá kell írnom, a vezetéknevem G kezdőbetűjébe beleírom a 96-os számot. Ez a szám most már velem marad örökre.” Hozzátette, karrierje során sok félelmetes atmoszférában volt része, és rengeteg tárggyal próbálták meg eltalálni mérkőzés közben. „Voltak élesre csiszolt pénzérmék, krumpliba szúrt borotvapengék, biliárdgolyók, egyszer pedig a Bumley otthonában egy dartsot dobtak a hátamba.” Visszavonulása után kicsit edzősködött (legutóbb a zimbabwei tartomány, Matabeleland kapusedzője volt), dolgozott szakkommentátorként, jelenleg pedig azt tervezi, hogy a zimbabwei politikában vállal szerepet. Pincési László » Nemcsak kapus, de söprögető is Az 1984-es BEK-döntőben az angol Liverpool, és az olasz AS Roma mérkőzött a római Olimpiai Stadionban. A Roma kezdte a mérkőzést. A lelátón azonnal fellobbantak a görögtüzek a hazai csapat kapuja mögött, de a túloldal sem volt rest: a vendégszurkolók szektora fehér-vörösbe borult a zászlóktól, transzparensektől és sálaktól. Falcao, a Roma mélységi irányítója rögtön egy hosszú labdával próbálkozott, Pruzzót szerette volna játékba hozni. A labdája azonban egy kicsit hosszú volt, és a kapujából kilépő Grobbelaar azonnal le is csapott rá, pedig - ahogy a meccs után bevallotta -, a meccs elején megremegtek a lábai a hangulattól. Mégis azonnal bizonyította, hogy remek „sweeper keeper" - olyan kapus, aki egyfajta söprögetőként biztosít a védelem mögött, és nemcsak, hogy nem fél kifutni a kapujából, de ez egyenesen elvárás vele szemben. Tommy Lawrence óta csak ilyen kapusokat alkalmazott a Liverpool, hogy a védőnégyesnek legyen lehetősége magasra tolódva futballoznia, és lescsapdával semlegesíteni az ellenfél támadásait. Grobbelaar azonban soha nem látott szintre emelte ezt a feladatkört. Persze ezek a kifutások néha balul sültek el, és olyankor felelőtlenséggel vádolták, pedig ez csak kiszámított kockázat volt, és a filozófia előnyei messze elhomályosították az esetleges hátulütőket - de Rómában egyértelmű volt, mi az igazság. „Grobbelaar képességei fantasztikusak: atlétikus, agilis, és rendkívül jól lép ki a beadásokra" - mondta róla a nagy előd, Ray Clemence. » A kezdetek: bohóckodás helyett a csúcsra Az 1980/1981-es szezon végén Bob Paisley menedzser leigazolta az ausztrál támadót, Craig Johnstont és a zimbabwei kapust, Bruce Grobbelaart, és úgy tervezte, szép lassan szoktatja majd őket a liverpooli módszereihez és a csapat játékához. Csakhogy Ray Clemence még azon a nyáron beadta az átigazolási kérvényét a vezetőségnek, mondván, a BEK-sikerrel kihunyt benne valami, és új kihívásokat keres. Méltányolva a korábbi szolgálatait, Paisley elengedte kapusát a Tottenhamhez mindössze 300 000 fontért, pedig ennél biztosan jóval többet ért. Paisley ugyanakkor kubrekordot döntött az átigazolási piacon, amikor 900 000 ezer fontot fizetett a Brightonnak egy középső védőért, Mark Lawrensonért. A Liverpool aztán megint csak lassan melegedett bele a szezonba, és a 17. forduló után mindössze a 12. helyen szerénykedett a csapat, 9 ponttal a vezető Swansea mögött - a walesi gárdát egyébként éppen a Liverpool egykori támadója, John Toshack irányította. Paisley ekkor újabb döntő fontosságú lépésre szánta el magát: megfosztotta Thompsont a csapatkapitányi karszalagtól, és Graeme Sounesst nevezte ki a helyére. A hatás elsöprő volt: a Liverpool a következő 20 meccséből 18-at megnyert, és ezzel a rohammal megszerezték a bajnoki címet is. Valószínűleg ez volt a Liverpool leglátványosabb bajnoki címe, mégis egy komikus jelenetről maradt emlékezetes. Arról, ahogy Grobbelaar beszerencsétienkedte a kapujába Kevin Reeves fejesét a karácsonyi fordulóban - amelyben a Liverpool hazai pályán kapott ki 3-1-re a Manchester Citytől. „Grobbelaar feltette a koronát az eddigi csapnivaló teljesítményére - írta a gólról a BBC tudósítója, Alan Parry. - Ugyan Reeves neve kerül majd be a jegyzőkönyvekbe, de igazából ez a szerencsétlen flótás hozta össze a gólt." A jelenetet valóban hosszú ideig mutogatták, és a klub saját összeállításaiba is gyakran bekerült, hiszen ez után a meccs után fordult meg a Liverpool szerencséje, és a veszszőfutásból bajnoki aranyat érő menetelés lett. A bajnokság mellett a Liverpool megvédte címét a Ligakupában is, vagyis Grobbelaar első szezonja emlékezetesre sikerült.
