Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)

2018-10-02 / 226. szám

[Iff FUTBALLTORTENELEM FOCITIPP ■ 2018. OKTOBER 2. www.ujszo.com Akinek a futball mentette meg az életét A Liverpool egykori kapusa, Bruce Grobbelaar könyvet írt élete legnagyobb katasztrófáiról és sikereiről Közel a teljes megőriiléshez Azt mondta, a futball tartotta élet­ben, és amint lehetett, el is hagyta Afrikát. 1979-ben Kanadába köl­tözött, és a Vancouver Whitecaps kaDusa lett. A labdarúgás mentette meg az életét, miu­tán fiatalon a had­sereg katonájaként kénytelen volt em­bereket ölni a gerillaharcok során, mesélte Bruce Grobbelaar. A zim­babwei kapus 13 éven át védett a Liverpoolban, 440 bajnokin szere­pelt és 13 trófeát szerzett. Körülöt­te mindig vibrált a levegő, ott volt a Heysel-, majd a Hillsborough­­katasztrófánál, bundabotrányba keveredett, borotvapengékkel tűzdelt krumplival dobálták meg a pályán, és ha kellett, még csa­pattársainak is nekiment egy-egy hiba után. A 60 éves kapus Elet a dzsungelben című könyve a múlt héten jelent meg. v Ha egyszer megtetted ezeket a szörnyűségeket, már nem vagy ugyanaz az ember. Bruce David Grobbelaar 1937. október 6-án született a dél-afrikai Durban városában a legelső hol­land telepesek leszármazottjaként. Családja két hónapos korában köl­tözött el Rhodesiába, hogy csada­­kozzon a a helyi vasútnál dolgozó édesapjához. A kis Bruce tizenéve­sen tehetséges krikettjátékosnak számított, és baseballösztöndíjat ajánlottak fel neki az Egyesült Államokban. Ó azonban eldön­tötte, hogy futballista szeretne lenni. Karrierjét egy rhodesiai (ma zimbabwei) nagyváros, Bulawayo csapatánál, a Highlanders FC-nél kezdte, majd a Chibuku Shumba érintésével a Dél-afrikai Köztársa­ságban folytatta. A Highlands Parkban azonban semmilyen sikerélmény nem érte, ráadásul amikor elhagyta a csapatot, besorozták a had­seregbe, ahol 11 hónapot szolgált. Részt vett a rhodesi­ai bozótháború néven ismert zimbabwei függedenségi hábo­rúban is, amely 1964 júliusa és 1979 decembere között zajlott le a mai Zimbabwe, akkor, el nem ismert állam, Rhodesia te­rületén. Az időszak borzalmaira most is fájón gondol vissza, hiszen látta meghalni három barátját, és ő is kénytelen volt ölni. „Az emlékek valamennyire már le­ülepedtek ennyi év után, de néha találkozom afrikai barátaimmal, akik szeretnek beszélnek a múlt­ról. Én viszont nem. Ilyenkor két­­három hétig kiver a veríték, mert zaklatottan ezekkel az emlékekkel ébredek fel. Ha egyszer megtet­ted ezeket a szörnyűségeket, már nem vagy ugyanaz az ember. Ezek következményeit az életed végéig viselned kell” - nyilatkozta Bruce Grobbelaar a BBC-nek adott hosz­­szú interjújában. A liverpooli legenda szörnyű emlékeket őriz, könyvének megírása egyben terápia is volt Bruce Grobbelaar palyafutasa egy képen: siker és bohóckodás, esernyő és trófea ta a figyelmem a történtekről.” 1979. augusztus 4-én egy Los Angeles Aztecs elleni idegenbeli mérkőzésen mutatkozott be a van­­couveri csapatban, amely 2-0-ra kikapott. A hazaiak egyik gólját a legendás holland Johan Cruyff lőtte Grobbelaarnak, aki a ké­sőbbiekben nem sok lehetőséget kapott, csupán második számú kapusként számított rá edzője, a korábbi angol válogatott kapus, Tony Waiters. 1979-ben Angliába látogatott, és kapott egy telefonhívást Ron Atkinsontól, aki próbajátékot ajánlott fel neki a West Bromwich Albionnál. „A hadseregben töltött idő teljesen más dimenziót adott az életemnek. Amikor levelet kap­tam a dél-afrikai kormánytól, hogy ismét be kell vonulnom, teljesen kiborultam. Ezt bele sem írtam a könyvembe: annyira összeomlot­tam, hogy autóba vágtam ma­gam, majd előbb egy oszlopnak hajtottam, aztán a vasúti sínekre hajtottam, mert nem akartam ismét háborúba menni. A West Bromwich hívása megmentett a teljes megőrüléstől” - nyilat­kozta a Liverpool Echónak. A West Bromwichnál olyany­­nyira meggyőző volt, hogy a klub szerette volna szer­ződtetni, azonban mun­kavállalási engedély híján nem sikerült. Mire azt el­intézték, már csak a Crewe Alexandrához kerülhetett kölcsönbe, így Angliában (Fotók: képarchívum) » Nyolcéves bundaper Grobbelaar igazán a bundavádaktól került mélypontra, 1994-ben a Sun cikksorozatban leplezte le a kenőpénzeket elfogadó, s állítólag mérkőzéseket eladó futballistát. Grobbelaar pert indított a lap ellen, és az eljárás nyolc év után, 2002. október 25-én fejeződött be. Azt nem lehetett vitatni, hogy a kapus néhány gyanús embertől pénzt kapott, erről a Sunnak hangfelvétele volt. A lap ebből arra következte­tett, hogy Grobbelaar mécs­eseket adott el, ezt azonban bebizonyítani nem lehetett. A bíróság első fokon 85 ezer fontnyi kártérítést szavazott meg a kapusnak, és tisztázta a vádak alól. A Sun a fel­­lebbviteli bírósághoz fordult, amely 2001 januárjában a lap javára döntött. Ezúttal Grobbelaar lépett tovább, és a legfelsőbb bíróság szerepét A Sun nem kímélte a kapust, is betöltő Lordok Háza 2002 csalással és árulással vádolta októberében kijelentette, képtelenség bebizonyítani a csalást, ugyanakkor a kapus a „szisz­tematikusan korrupt magatartása" alapján egy fontnál nagyobb bánatpénzt nem érdemel. A kapust ugyanakkor ez nem nyugtatta meg, hiszen a félmillió font perköltség őt terhelte. a negyedosztályban debütált 1979 decemberében. 24 bajnokin lé­pett pályára, és búcsúmérkőzésén ott szerezte meg profi pályafutása egyetlen gólját, tizenegyesből. Bemelegítés esernyővel A mérkőzései közül éppen akkor védett a legjobban, amikor a Liver­pool menedzsere, Bob Paisley, il­letve a klub játékosmegfigyelőinek vezetője, Tom Saunders is a lelá­tón volt, így egyenes út vezetett a legendás klubhoz. Már ha igaz a sztori, és egyáltalán látták őt. Grobbelaar ugyanis nem biztos abban, hogy ott voltak végig. „Nagyon szerencsés vagyok, hogy nem süllyedtem depresszióba, a labdarúgás valóban megmentette az életemet. Amint leszereltem, azon­nal folytattam a sportpályafutásom, és ez elvon-

Next

/
Thumbnails
Contents