Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)

2018-10-13 / 236. szám

8 KULTÚRA 2018. október 13.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Fizet a licitáló a Banksy-képért London. Kifizeti a múlt heti lon­doni aukción önmagát megsem­misítő Banksy-kép egymillió fontos árát a győztes licitáló. A Lány léggömbbel című képért folyó licitharcot egy európai gyűjtőnő nyerte meg, ám alig­hogy lecsapott a kalapács, az aukció résztvevőinek elképedé­sére a kép keretébe épített ön­megsemmisítő ledarálta az alko­tás alsó felét. A kép most már a Szerelem a szemétben címet vi­seli, és Banksy ügynöksége hite­lesítette is - közölte a Sotheby's árverési ház, amelynek szakértői szerint Banksy nem elpusztította a képét, hanem egy újat alkotott. „Először megdöbbentem, de az­tán lassan megértettem, hogy az enyém lehet a művészettörténet egy darabja”—idézte a vásárlót a Sotheby's. (MTI) Mégis bemutathatják a Lynyrd Skynyrd-filmet Üdv az arcosok klubjában! egykori dobosuk visszaemlékezései alapján született. Artimus Pyle, aki 1975-től 1991-ig játszott a bandá­ban, azt állítja, csak a saját élettörté­netét osztotta meg a filmesekkel, kollégái szennyesét nem teregette ki, sőt, a zenekar nevének használatát sem engedélyezte. Az áldozatok ro­konai, valamint Gary Rossington alapító gitáros tavaly beperelte a fil­met forgalmazni szándékozó Cleo­patra Records kiadót. A manhattani bíróság először nekik adott igazat, az akkori ítélet szerint a film ártana a zenekar hírnevének és sértené az el­hunytak emlékét. A kiadó azonban idén perújrafelvételt kezdeménye­zett, és ezúttal ők nyertek. Ügyvéd­jük azzal érvelt, hogy az ominózus repülőgép-szerencsétlenség immár a rocktörténet része, ezért szabadon feldolgozható. Evan Mandel szerint a mostani ítélet a filmkészítők, a művészek, az újságírók, az olvasók, a nézők győzelme, és a kreativitás kapott zöld utat általa, (rollingstone, juk) Maryse Condé kapja az alternatív irodalmi Nobelt Színházi nevelési előadás valós és virtuális személyiségünk összecsapásáról JUHÁSZ KATALIN New York. Egy friss bírósági ítélet értemében a Lynyrd Skynyrd élő tagjai nem aka­dályozhatják meg az őket ért repülőgép-szerencsétlenség­ről készült film bemutatását. A film, amely címében is szerepel az „igaz történet” meghatározás (Street Survivor: The True Story of the Lynyrd Skynyrd Plane Crash) a tragédiát túlélt zenészek szerint szá­mos csúsztatást tartalmaz, és rossz színben tünteti fel a zenekar tagjait, köztük a halálos áldozatokat is. A Sweet Home Alabama című slá­gerrel berobbant legendás rockzene­kar karrieije 1977-ben tört meg, ami­kor tumégépük lezuhant a Mississip­pi mocsárvidéken. Húszán súlyos sé­rülésekkel túlélték a tragédiát, öten meghaltak. Köztük volt Steve Gaines gitáros és Ronnie Van Zant énekes. A Lynyrd Skynyrd 1987-ben újjá­alakult, a mikrofonnál Ronnie öccsé­vel, Johnny Van Zanttal. Az együttes Stockholm. Maryse Condé francia guadeloupe-i írónő kapja az Új Akadémia alternatív iro­dalmi Nobel-díját. „Munkáiban a gyarmatosítás pusztításait, a gyarmatosítás utáni káoszt olyan nyelven fogalmazza meg, mely egyszerre precíz és magával ra­gadó” - indokolta döntését az Új Akadémia. A francia anyanyelvű Condé kiemelkedő művei között szerepel a salemi boszorkány­­perekkel foglalkozó Moi, Titu­­ba, Söreiére Noire de Salem (Én, Tituba, Salem fekete boszorká­nya) című, valamint a nyugat­afrikai Bambara Birodalom tör­ténetét feldolgozó 1980-as Sé­­gou című regénye. Maryse Condé (Képarchívum) A svéd írókból, színészekből, újságírókból és a kulturális élet más szereplőiből létrejött Új Akadémia az után alakult meg, hogy kiderült: a Nobel-díjat oda­ítélő Svéd Királyi Akadémián ki­tört botrány miatt legalább egy évvel elhalasztják a 2018. évi iro­dalmi díj átadását. Az új testület felkérte az összes svéd könyvtárost, hogy nevezzen alkotókat az elismerésre, a felté­tel csupán az, hogy a szerzőnek legalább két megjelent könyve legyen, amelyek közül legalább egy az utóbbi tíz évben jelent meg. A nevezések lezárulta után az Új Akadémia nyilvános sza­vazást indított, és a négy leg­népszerűbb szerző került a zsűri elé. A testület korábban bejelen­tette, hogy december 11-én, egy nappal a díj ünnepélyes átadása után feloszlik. (MTI) ség van, hiszen a mai középiskolá­sok főként digitálisan kommunikál­nak, ezeken a csatornákon igyekez­nek érvényesülni, azaz eladni magu­kat. A lájkok létfontosságúak szá­mukra, és nem ritkán „felhájpolt” virtuális személyiséget kreálnak maguknak. Ebben a történetben egy belvárosi nagymenő poénból megismerkedik a Tinderen egy egészen más világban élő, egyszerű prolilánnyal, akivel egyáltalán nem illenek össze, és akin egy zárt Facebook-csoportban gú­nyolódik a menő baráti társaság. A lány beleszeret a srácba, ő pedig visszaél ezzel a vonzalommal, ját­szótérnek tekinti a másik valóságát. Az előadás Witold Gombrowitz Yvonne, burgundi hercegnő című drámájából inspirálódott, és a színé­szek közösen írták Kovács Dániel Ambrus rendezővel. A drámai csúcsponton megszakad a történet, és a színészek kis csoportokban be­szélgetni kezdenek a nézőkkel, akiktől korábban is kértek vélemé­nyeket, „tanácsokat”. Számukra is izgalmasak ezek a találkozások, mert a felvetésekre azonnal reagálniuk kell, úgy, hogy a fiatalok egy idő után elhiggyék, nem egy színésszel, ha­nem az általa játszott karakterrel kommunikálnak, és vele együtt ke­resik a válaszokat. Az előadás a Káva és a hasonló te­repen mozgó pozsonyi Vekker Műhely együttműködésének kö­szönhetően volt látható Pozsony­ban, ahova Ogyalláról érkezett a kö­zönség. A szereplők - Gyombolai Gábor, Milák Melinda és Sereglei András - szerint semmiben sem kü­lönböztek magyarországi kortársa­iktól, ugyanazokat a megoldási le­hetőségeket vetették fel, és hason­lóan reagáltak: kezdetben félénkeb­ben, később egyre felszabadultab­ban. A két csúcspont számunkra az volt, amikor a csoportos megbeszé­lésen a lányok befonták Milák Me­linda haját, hogy menőbb külseje le­gyen, illetve amikor a legnagyobb szájú srác vállalta, hogy elmondja a „bizonytalan” Gyombolai Gábor helyett, mi is a szitu. ma is létezik és rendszeresen fellép, az eredeti tagságból már csak Gary Ros­sington játszik a csapatban. A Jared Cohn rendezte film, amely a zenekar 1977-es Street Survivor lemezéről kapta a címét, nagyrészt (Képarchívum) Sereglei András megvitatja a nézőkkel a helyzetet (Fotók: Káva Kult Műhely) Az eredeti felállás Mennyit mutathatunk magunkból a világnak? Vajon az-e a valóság, ami a közös­ségi oldalakon zajlik, vagy az, ami a való életben? Felül­írhatja-e egyik a másikat? Miért válhatunk trollok áldo­zatává, illetve mikor válunk mi, magunk is troliokká? Első látásra szociológusoknak, pszichológusoknak, médiakutatók­nak való kérdések ezek. A budapesti Káva Kulturális Műhely színházi nevelési előadását nézve azonban kiderül, hogy tizenéveseknek is nyugodtan fel lehet tenni őket. Per­sze, kérdezni tudni kell, rávezetni meg még inkább, hiszen ebben a korban az embert nem nagyon ér­dekli a szülei korosztályának a vé­leménye. Ez a három színész viszont húsz perc után már úgy haverkodik a közönséggel, mintha nem is lenne köztük húszévnyi korkülönbség. A Troli című előadás olyan prob­lémákkal foglalkozik, amikkel a tár­sadalomtudósok is csak most ismer­kednek: a környezet hatására sugallt „arcunkkal” és a valódi személyisé­günkkel, különböző értékrendek üt­közésével a közösségi médiában. Ez a fajta interaktív beavató színház le­hetőséget ad kis közösségeknek (a A Káva Kulturális Műhely művészei legtöbbször egy-egy osztálynak), hogy jobban megismerjék egymást, hogy reagáljanak a szereplők által felvetett dilemmákra, és hogy bele­képzeljék magukat egy-egy szituá­cióba. A Troli című előadásra nagy szűk-

Next

/
Thumbnails
Contents