Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-12 / 235. szám
www.ujszo.com | 2018. október 12. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Elágazás a kibertérben A történelem egyik klasszikus kérdése: támadni vagy védekezni? FELEDY BOTOND K kiberbiztonsági straté- T * giáj a van az Egyesült I Államoknak. Miközben I a fobírójelölt Brett Kav vanaugh meghallgatása tartotta lázban a két nagy pártot és a Fehér Házat, meglepő konszenzus született az USA kibertérben betöltött szerepéről. Ez pedig sokat változott a mindenben óvatos Barack Obama óta. Míg az ő demokrata elnöklése idején igyekeztek a kibertérben dolgozó katonák kezét megkötni, legalábbis a támadásokat alaposan körülhatárolni, most Donald Trump ezeket a béklyókat levágja. Nagyjából ez a politikai tartalma az új stratégiának, ami megerősíti az amerikai offenzív kibereszközök és csapatok mozgásterét. Ezt egyébként még Obama volt tanácsadói sem kritizálják most. Nem véletlen lépések ezek, hiszen az amerikai elnökválasztás óta a legtöbb médiafigyelmet az orosz beavatkozás kapja: meghekkelt számítógépek, ellopott adatbázisok, feltört e-mail-fiókok. Több mint 150 millió amerikai felhasználó lehetséges befolyásolása a közösségi médiában, oroszpárti hirdetések által. A kibertér védhetőségének újragondolása és az elrettentő stratégia megvalósíthatósága - ez a két koncepció egymással az óceán túlsó felén. Másképpen fogalmazva: számtalan szankciót szórtak már Moszkvára Washingtonból a kibertérbeli incidensek miatt. A klasszikus megoldás szerint már 2016 decemberében orosz diplomatákat utasított ki Obama, ezek létszámát megduplázta Trump a Szkripal-ügy idején. Ami most stratégiaszinten történik, az az elrettentés beépítése az ellenfél gondolkodásába: az USA fenntartja a jogot, hogy bármely kibertámadásra akár offline válaszoljon. Diplomáciai szankcióktól a katonai erőig. Azt is számításba kell tehát vennie az ellenfélnek, hogy sokszorosan visszakaphatja az általa okozott kárt. Ahogy azt is, hogy mostantól elnöki noszogatás lesz amögött, hogy visszatámadjanak vagy megelőző csapást méljenek a kibertérben észlelhető fenyegetésekre. Ezzel pedig elérkeztünk a történelem egy klasszikus csapdájához. Támadni vagy védekezni? Az offenzív és defenzív eszközök erejének helytelen felmérése és a rossz következtetések levonásajelentős szerepet játszott az első világháború kitörésében és a második alakulásában. 1914 körül mindkét tábor a másik megerősödésétől félt, ezért siettette a maga hadba lépését; Hitler franciaországi offenzívája idején pedig Párizs hitt a defenzívában, de az kevés volt. Jelenleg a kibertér egy adott szeletének védhetősége nehezebbnek tűnik, mint a támadóeszközök fejlesztése. Viszont nem olyan biztos, hogy ezt mindenki így gondolja Pekingben és Moszkvában is, hiszen az ő internetük nem olyan nyílt, mint a nyugati világé. Egyáltalán nem biztos, hogy egyensúlyhoz vezet az online fegyverkezési verseny, és egy csúnya kibertámadás akár hagyományos háborús konfliktusba is torkolhat. Nincs rá semmi garancia, hogy ebben a kiberkereszteződésben most jó irányba indulunk el. r KOCNER, KOCNER... J, IGEN, EMLÉKSZEM. ITT LAKOTT ^ A SZOMSZÉDBAN, MINDIG - KÖSZÖNT, RENDES EMBERNEK IÁTSZOTT^ NEM HITTEM VOLNA, HOGY i ILYESMIKET MŰVEL. Szomszédok, pozsonyi Gazdagrét (Cartoon izer) Jómadarat pártjáról: Kocner ós a Smer MARIÁN LEéKO Túl sok minden történt Szlovákiában a napokban, így aztán kicsit elsikkadt a sajtóban Manfred Webemek, az Európai Néppárt elnökének kijelentése. Weber alighanem az Európai Bizottság következő elnöke lesz, és azt találta mondani, hogy nemcsak azt kellene kivizsgálni Szlovákiában, „mi köze lehetett Marián Kocnemek a Kuciak-gyilkossághoz”, hanem azt is, hogy „milyen kapcsolatai vannak Kocnemek a kormányzó Smerrel”. Weber úr szerint ugyanis már az a tét, hogy egyáltalán mennyire elfogadható párt a Smer, amely ugye a legerősebb kormánypárt Szlovákiában. Mi persze tudjuk, hogy a Smer már csak a saját legelvakultabb szavazói számára elfogadható, nemzetközi szinten ilyesmiről beszélni olyan, mintha azt boncolgatnánk, hogy Fico gerincét mekkora fantomfájdalmak gyötrik. Ugyanis rendőrségi vizsgálat és mindennemű mélyebb elemzés nélkül is megállapíthatjuk, hogy Koéner és a Smer kapcsolata mindkét fél számára hosszú ideig rendkívül gyümölcsöző volt. 2008-ban Kocner és a smeres Martin Glváé vállvetve segítette az idősebb és ifjabb Ján Mant, a Smer járási káderét, hogy Bazin központjában befejezzék a szemétlerakat megépítését. Kocner akkor „eljátszotta”, hogy átvette Manéktól az építkezést, vele leveleztek a hivatalok, miközben a tényleges tulajdonosok vígan folytatták a munkálatokat, a hatósági felszólítások és határozatok ellenére. Négy évvel később úgy segített a Smemek, hogy kirobbantotta az úgynevezett Kökörcsin fedőnevű botrányt (Sasanka). Kocner kihasználta Richard Sulíkot, az SaS elnökét, aki akkor a parlament elnöke is volt. Egy közös villás reggeli keretében a főügyész megválasztására terelte a társalgást, és az egész beszélgetést rejtett kamerával rögzítette, majd nyilvánosságra hozta. Ezután az SaS éppen hogy bejutott a parlamentbe, Fico pedig tovább kormányozhatott egyedül. 2016-ban, amikor a választások után esély mutatkozott arra, hogy a Smer nélkül alakuljon kormány, ismét jött Koéner, és olyan információkkal állt elő Boris Kollárról, a Sme rodina elnökéről, hogy ellehetetlenített bármiféle kormányalakítást vele. Amikor Robert Kalinák belügyminiszterre nehezedett nyomás, megint a Smer megmentőjeként bukkant fel, a „LipSic csordája” akciója keretében illegálisan megszerzett információkat tett közzé az ellenzéki politikusok és az újságírók közti kommunikációról. E szívességét követően aztán bátran válaszolta Robert Fico bármilyen kellemetlen újságírói kérdésre, hogy „Ezt Grendel úr diktálta önnek?”. Hogy egészen speciális a viszonya Kocnemek és a Smemek, az is alátámasztja, hogy ez az alak kétszer is szerepelt a belügyminisztérium által összeírt „maffiózók listáján”, mégis vígan lakást vásárolhatott a Bonaparte luxus lakókomplexumban. Egyenesen Fico közvetlen szomszédja volt, és mindez mégis hidegen hagyta a rendőrséget, a titkosszolgálatot, a közjogi méltóságokat védő testületet és az összes többi állambiztonsági szervet. Nyilván ők tudják, hogy miért. Tavaly a kormánypárti képviselők megszavazták Vladimír Meciar egykori amnesztiáinak eltörlését. Azt viszont már nem szavazták meg, hogy eltöröljék Michal Kováé döntését iá, amellyel kegyelmet adott Kocnemek, így megszüntették az ellene folytatott eljárást. Ha valaki arra keresi a választ, hogy miért segítette éveken át a Smer Kocnert, akkor a legjobb, ha megnézi, mi mindennel segítette Kocner a Smert. így már elég világos a kép, hogy milyen kapcsolat van közte és a párt között. A szerző a Trend hetilap kommentátora Tévés kvíz az elnök elvtárs életéről és az ő munkásságáról Ki tud többet a Szovjetunióról? - a felnőtt generációk emlókeznek ezekre a kötelezően megrendezett versenyekre a szocializmuból (ós a régi viccre, hogy a CIA). Hasonló kvízt játszanak most Kínában. Ötrészes televíziós kvízműsor készült Hszi Csin-ping kínai elnök életéről és az ő munkásságáról, egy fiatalokat megcélzó tévécsatornán sugározzák. A résztvevők persze csak úgy vágják a válaszokat. Az elnök életéről, politikai filozófiájáról és a Kínai Kommunista Párt eszméiről kérdezik őket, már a kvíz címe is roppant izgalmakat sejtet: Hszi tanulmányozása az új korszakban. ír, olvas, beszól „Hallgassuk meg Hszi elnök beszédeit, és értelmezzük gondolatait” - vezette fel az első adást a műsorvezető, majd a kínai szocializmus új korszakáról beszélt. A műsor nyilvánvaló célja Hszi Csin-ping személyi kultuszának építése és erősítése a fiatalok körében. A résztvevők valóban mindent tudnak a sokoldalú elnökről. íme, egy kérdés: „Hszi elnököt 15 évesen elküldték Pekingből Senhszi tartományba, hogy földműves váljon belőle, de ő ez idő alatt tudásra akart szert tenni. Egyszer 15 kilométert gyalogolt, hogy kölcsönkéijen egy könyvet. Mi a könyv címe?” - tette fel a kérdést a műsorvezető. „Fauszt” - vágta rá gondolkodás nélkül a versenyző. Az elnök költői munkásságáról sem szabad megfeledkezni: a műsorvezető felolvasott egy elvtársi verset, melyet Hszi még Fucsou város párttitkáraként írt. Majd jött a kérdés; „kiről emlékezik meg a vers?”, és ugyancsak minden tétovázás nélkül a helyes válasz. Igen, ki másról, természetesen Csiao Jülü pártkáderről. Mi az igazi nagy eszme? A műsorban szerepelnek a „Hszi Csin-ping-i gondolatra” fókuszáló intézetek vezetői is. Például személyesen Aj Szelin, a Csinghua Egyetem Marxizmus Iskolájának elnöke tette fel az egyik legnehezebb kérdést: „Melyik eszme nagy eszme?”. „Ez nem lehet más, mint egy tudományos eszme a nép számára! Manapság ez Hszi Csin-ping gondolatai a kínai típusú szocializmus új korszakáról” - adta meg a helyes választ egy versenyző. A műsorban olyan feladatok is vannak, hogy be kell fejezni a kínai elnök mondásait, nyilatkozatait, ezeket „aranyat érő idézeteknek” nevezik. Hszi három évtizede nem látott hatalomra tett szert Kínában, amit az ellenlábasaival való leszámolással alapozott meg korrupcióellenes hadjárat címén. Politikai-filozófiai gondolatait azóta rögzítették már az alkotmányban is, és elérte, hogy élete végéig államfő maradjon: eddig az el-Az elnök elvtárs szereti a gyerekeket, és Viszont (TASR/AP-felvétel) nők kétszer öt évig tölthette be a posztot. Külföldi elemzők szerint összefüggés van a Hszit most és Mao Cetung néhai kínai vezetőt 1966 és 1976 között, a kínai kulturális forradalom idején övező személyi kultusz között. Hszi bírálói szerint az elnök tudatosan halad afelé, hogy második Mao Ce-tung váljon belőle, akinek élete utolsó egy évtizedében tejhatalma volt a hatalmas országban. Mao Ce-tung, a „nagy kormányos” és utódja, Teng Hsziao-ping, a kínai gazdasági reformok atyja után Hszi Csin-ping a harmadik pártvezető, akit vezető teoretikusként név szerint is említenek az alapokmányban, és még az életében. Teng csak „elmélete” miatt került a kiválasztottak közé, miközben Hszit, Maóhoz hasonlóan „gondolatvilágával” együtt említik, ami a kommunista ideológiai kánonban nagyobb értéket jelent. (MTI)
